A Közgazdász Vándorgyűlés első napján a felszólalók többsége egyet értett azzal, hogy korai még az optimizmus a világgazdasággal kapcsolatban, hiszen egyelőre nem látszik, milyen pálya alapján áll majd talpra a válság után.
Nem gazdasági, hanem kulturális és erkölcsi kérdés
A válságnak nem gazdasági, hanem kulturális és erkölcsi gyökerei vannak - mondta csütörtöki nyitóelőadásában Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
A keresőkorú népesség felének nincs legális megélhetési lehetősége, így adózni sem tud - jelentette ki Pálinkás. Adózók híján azonban az államkassza is üres, ezért a hiányt a lecsúszó középosztályra terheli, amelyet "megbénít a rázúduló adóteher". Az Akadémia első embere szerint hazánkban jelenleg szinte mindenki a költségvetést igyekszik megcsapolni.
A válságon még messze nem vagyunk túl – fejtette ki előadásában Kádár Béla akadémikus, a Közgazdász Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Szerinte búcsút lehet venni egy olyan korszaktól, amelyben három évtizeden keresztül hirdették, a bankárok különleges emberek, ezért különleges jövedelmet érdemelnek. Csökkenni fog a kereslet "a neoliberális tantételek" iránt is, és az állam szerepét is újra kell fogalmazni - fejtette ki.
Kádás Béla szerint Magyarországon a vezetési válság szinte minden eleme hatványozottabban jelentkezett. Magyarország ma "a világ egyik legsebezhetőbb, pénzügyileg leginkább függő országa", amely "élen jár a jelenlegi kalamajkát okozó értékek elfogadásában" – vélekedik a szakember.
Kopits György előadásában pénteken úgy fogalmazott: a gazdaságba pumpált pluszlikviditást folkozatosan ki kell vonni a rendszerből, ezt pedig csak a kamat emeléséval lehet megtenni. A Költségvetési Tanács elnöke szerint a V és a W-alakú lefolyás mellett az L-alakú kilábalásra is fel kell készülni. Kopits szerint a gazdaságpolitikának a fenntartható növekedést kell elősegítenie, ösztönözni kell a befektetéseket, a lakossági megtakarításokat és a munkavállalást, átláthatóvá kell tenni az adórendszert.
Kevesen dolgozunk sokat
Kirívóan magas a nem dolgozók és állást sem keresők aránya Magyarországon más térségbeli országokhoz képest, a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál azonban nincs lemaradás, "kevesen dolgoznak sokat" - fejtette ki Herczog László szociális és munkaügyi miniszter a konferencián.
Szerinte három területre kellett koncentrálni: a munkahelymegőrzés támogatására, a szakképzetlenek foglalkozatását segítő programokra, valamint a munkaerő alkalmazkodóképességének javítására.
A foglalkoztatási szint emeléséhez legalább három százalékos gazdasági növekedésre van szükség, ugyanakkor jelentősek a munkaerőpiac területi különbségei, és tartós munkaerőhiányt okoz egyes ágazatokban a megfelelő szakképzettséggel rendelkezők hiánya – tette hozzá a miniszter.
Amíg a munkanélküliségi adatok nem javulnak, addig a válságnak nincs vége - jelentette ki Bajnai Gordon miniszterelnök a vándorgyűlés pénteki napján. A világ jelenlegi válságának következménye, hogy a világ vezető gazdasági hatalmai által most felhalmozott hiányokat finanszírozni kell, s az erre fordított összegek kiszorító hatást fejtenek ki - magyarázta a kormányfő, hozzátéve, hogy a megtakarításokat az államok élik fel, a vállalkozásoknak kevesebb forrás jut.
Ki kéne terjeszteni a bankok etikai kódexét
A vállalatfinanszírozásra is ki kellene terjeszteni banki etikai kódexet – javasolta Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Futó szerint a bankrendszer mélyítette a gazdasági válságot azzal, hogy annak kezdetén, a múlt év őszén jelentősen megnehezítette a munkáltatók helyzetét a forgóeszközhitelek szigorításával.
Futó Péter sürgette a strukturális reformokat, és hosszútávon fenntartható finanszírozási rendszerek kiépítését. Erősíteni kell az innovációt, át kell alakítani az egészségügy és az oktatás rendszerét, egyszerűsíteni és átláthatóbbá kell tenni az adórendszert, és emelni kell a nyugdíjkorhatárt - sorolta.
Járai Zsigmond szerint Magyarország legnagyobb problémája, hogy az utóbbi években visszaesett a versenyképessége. A jegybank korábbi elnöke szerint "kormányozni kellene", és a kormányzati intézmények tekintélyét és szakszerűségét kellene helyreállítani. Élesen ostorozta a magyar bürokráciát, amelyet óriásinak nevezett. Az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere szerint "tízperces kávézás alatt egy pénzügyminisztériumi kollégával 100 intézményt sikerült megszüntetni, ami 100 milliárd forint megtakarítást hozna", de az is elképzelhető, hogy több ezer fölösleges intézmény működik.
Az államigazgatásra, illetve az önkormányzatokra ugyanakkor GDP arányosan 2-3 százalékkal többet költ az ország, mint versenytársai, a lehetséges megtakarítás nagysága 600-700 milliárd forint - jelezte, hozzátéve, hogy hasonló nagyságrendet lehetne megtakarítani a gazdasági kiadásoknál, például a metró-beruházásnál, vagy a MÁV és a BKV finanszírozásánál, valamint a közbeszerzések átláthatóbbá tételével.
