8p

Ez is kiderül a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel közzétett szeptemberi kereseti adataiból.

Mint arról beszámoltunk, szeptemberben a bruttó átlagkereset 7,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a nettó 9,0 százalékkal lett magasabb. A bruttó bérnövekedés üteme tehát némileg lassult az augusztusi 8,4 százalékhoz képest, ebben azonban leginkább a bázishatásnak van szerepe – véli Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Hozzátéve: ezen belül is a változás a közszférához köthető, ahol a növekedési ütem 9,2 százalékról 5,5 százalékra mérséklődött. A vállalatoknál ezzel szemben minimális volt a változás, az átlagos keresetemelkedés mértéke 7,8 százalékot tett ki.

Regős szerint a 7,3 százalékos bruttó és a 9,0 százalékos nettó átlagos keresetemelkedés még mindig egy, az inflációt érdemben, a gazdasági növekedésnél jobban meghaladó keresetemelkedést jelent. Figyelembe véve az 1,6 százalékos szeptemberi inflációt, a bruttó átlagos reálkereset 5,6 százalékkal lett magasabb (azaz a cégek ennyivel fizettek többet reálértéken átlagosan), míg a nettó 7,3 százalékkal (ennyivel keresnek többet reálértéken a munkavállalók átlagosan, amiben az év eleji kedvező adóváltozásoknak is szerepe van).

A keresetemelkedést továbbra is az év eleji minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, a több szektorban a munkaerőpiac lanyhulása ellenére is jelen lévő munkaerőhiány, valamint az elmúlt évek magas béremeléseiből következő magas várakozások okozzák a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint.

A bérek emelkedése az egyes ágazatok között nagyjából egyenletes volt, csak néhány olyan ágazat volt, ami lefelé vagy felfelé kilógott a sorból. A legnagyobb átlagos keresetemelkedés a bányászatban történt (14,0 százalék), ezt követte a szociális ellátás, 13,6 százalékkal. A legkisebb, mindössze 2,0 százalékos – tehát az inflációt alig meghaladó átlagos keresetemelkedés – az egészségügyben történt, melyek a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3,9 százalékos emelkedése követett.

Fény az alagút végén?
Fény az alagút végén?
Fotó: DepositPhotos.com

Az utóbbi egy jellemzően magasabb hozzáadott értékű ágazat, így itt az alacsonyabb keresetemelkedés meglepő lehet – hívta fel a figyelmet Regős. A feldolgozóiparban az átlagkereset 7,4 százalékkal lett magasabb, azaz az átlagnak megfelelt – úgy tűnik, hogy az erősebb forint az exportra termelő ágazatban nem húzta vissza érdemben a bérnövekedést.

A reálbérek emelkedése tehát jó alapot jelent idén a fogyasztás további bővüléséhez, ami így továbbra is a gazdasági növekedés fő húzóereje – összegezte a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Az év végéhez közeledve persze már egyre inkább a 2027-es várható béremelkedésre is előretekintünk. Ebből a szempontból Regős szerint meghatározóak lesznek a több (de messze nem minden) állami szektort érintő béremelések, míg a versenyszférában a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértéke, illetve a munkaerő szűkössége lesz meghatározó. Ez utóbbi kapcsán fontos, hogy hogyan alakul a harmadik országból érkező munkaerő mennyisége, hiszen ez mindenképpen mérsékli a munkaerőpiac feszességét.

A 7,5 százalékos bérminimum és a 6,5 százalékos beharangozott, de véglegesnek nem tűnő minimálbéremelés az elmúlt években tapasztaltnál némileg szerényebb mértéket jelent, de a vállalatok számára egy 3-4 százalékos infláció és 2,4 százalékos növekedés mellett könnyebben kigazdálkodható.

Ennek a 6-8 százalékos ütemnek felelhet meg a bruttó átlagkereset emelkedése is, míg a nettó ennél jobban nőhet az alacsonyabb keresetűek személyi jövedelemadó (szja)-csökkenése miatt.

Tekintettel arra, hogy az alacsonyabb keresetűek a jövedelmüknek jellemzően nagyobb részét költik el fogyasztásra, ez az alacsonyabb nyugdíjak emelésével együtt jövőre is elősegíti a fogyasztás bővülését.

Ahhoz azonban, hogy utóbbi elérje a várt 4 százalék feletti szintet, szükséges az alacsony inflációs szint fennmaradása is – zárta gondolatait a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Regős Gábor nemrég a Klasszis Podcast vendége volt:

A nettó átlag- és mediánkereset közötti különbség tehát 82 100 forint, ami a hitelfelvételi lehetőségekben is jelentős eltérést eredményezhet – reagált a friss KSH-adatokra a Bank360.

Emlékeztetve arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi adósságfék szabályai szerint a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek legfeljebb 50 százaléka fordítható hitelek törlesztésére. A szeptemberi nettó átlagkereset alapján így legfeljebb havi 258 850, a nettó mediánkereset alapján pedig 217 800 forint lehet a törlesztőrészlet összege. Ezek az összegek természetesen akkor érvényesek, ha az adósnak nincs más, a JTM-számítás (a JTM a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató rövidítése – a szerk.) során figyelembe veendő hiteltartozása.

Mekkora lakáshitelre elegendő a szeptemberi átlagfizetés?

Az MNB legutóbbi adatai szerint a háztartásoknak nyújtott forint lakáscélú hitelek szerződésben szereplő átlagos évesített kamatlába 6,9 százalék volt a piaci lakáshitelek esetében. Amennyiben ebből az értékből indulunk ki, úgy húszéves futamidő mellett a nettó átlagkeresetből körülbelül 33,6 millió forint hitel törlesztése férne bele a jegybanki keretekbe. Amennyiben a futamidőt 25 évre növeljük, a felvehető összeg megközelítheti a 37 millió forintot.

A mediánbért megkeresők valamivel szerényebb hitelösszeggel számolhatnak. Esetükben húszéves futamidő mellett körülbelül 28,3 millió, huszonöt éves futamidővel pedig 31,1 millió forint lehet az elméleti maximum.

A támogatott konstrukciók azonban ennél lényegesen nagyobb hitelösszeget is lehetővé tehetnek. Az október végén elindult Wekerle Plusz keretében új lakás vásárlására vagy építésére legfeljebb 3 százalékos, használt lakás vásárlására pedig 5 százalékos fix kamattal vehető fel lakáshitel. A maximális hitelösszeg 50 millió forint, a futamidő pedig legfeljebb 25 év lehet.

A kedvezőbb kamatoknak köszönhetően új lakás vásárlásakor, 3 százalékos kamattal húszéves futamidő mellett a nettó átlagkeresetből 46,7 millió, a nettó mediánkeresetből 39,3 millió forint hitel törlesztése férne bele a jövedelmi korlátba. Huszonöt éves futamidő esetén az átlagkeresettel már a teljes, 50 millió forintos hitelösszeg felvehető lehet, amelynek havi törlesztőrészlete körülbelül 237 100 forint lenne. A mediánkereset mellett ugyanezen a futamidőn mintegy 45,9 millió forint adódik.

Használt lakás vásárlásakor az 5 százalékos kamat már alacsonyabb hitelösszegeket tesz lehetővé. Huszonöt éves futamidő mellett az átlagkeresettel körülbelül 44,3 millió, a mediánkeresettel 37,3 millió forint lehet a jövedelmi korlát alapján felvehető összeg. A Wekerle Plusz azonban nem minden hiteligénylő számára érhető el, mivel a program életkori, ingatlantulajdonra vonatkozó és egyéb jogosultsági feltételeket is meghatároz.

Személyi kölcsönből akár 15 millió forint is felvehető lehet

A személyi kölcsönök esetében a jelenlegi banki kínálatban jellemzően 15 millió forint a maximálisan igényelhető összeg, bár a bankok között jelentős eltérések lehetnek a kamatok és a választható futamidők tekintetében. Amennyiben a Bank360 kalkulátorában is elérhető ajánlatok kamatai alapján 10,5 százalékos éves kamattal és hétéves futamidővel számolunk, a 15 millió forintos személyi kölcsön havi törlesztőrészlete körülbelül 252 900 forint lenne, így még éppen beleférne a nettó átlagkeresetből számított JTM-korlátba.

A mediánkereset mellett ugyanez a hitelösszeg már csak hosszabb futamidővel lenne finanszírozható. Nyolcéves futamidőnél a havi törlesztőrészlet még körülbelül 231 600 forint lenne, ami meghaladja a megengedett összeget. Tízéves futamidő esetén viszont a havi törlesztés körülbelül 202 400 forintra csökkenne, így a teljes hitelösszeg beleférhetne a jövedelmi korlátba.

A hosszabb futamidőnek azonban ára van. Bár a havi törlesztőrészlet csökken, a hitel teljes visszafizetendő összege emelkedik. Ráadásul a tízéves futamidő nem minden banknál érhető el, és a kedvező kamatokhoz gyakran további feltételeket is teljesíteni kell.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti hitelösszegek a JTM-szabályokból levezetett elméleti lehetőségeket mutatják. A bankok a jövedelem rendszerességét, az ügyfél meglévő tartozásait és várható megélhetési kiadásait is figyelembe veszik. Így az átlag- vagy mediánkeresettel rendelkező ügyfelek ténylegesen felvehető hitelösszege akár lényegesen alacsonyabb is lehet.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

A rovat támogatója a 4iG