Mint arról beszámoltunk, szeptemberben a bruttó átlagkereset 7,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a nettó 9,0 százalékkal lett magasabb. A bruttó bérnövekedés üteme tehát némileg lassult az augusztusi 8,4 százalékhoz képest, ebben azonban leginkább a bázishatásnak van szerepe – véli Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Hozzátéve: ezen belül is a változás a közszférához köthető, ahol a növekedési ütem 9,2 százalékról 5,5 százalékra mérséklődött. A vállalatoknál ezzel szemben minimális volt a változás, az átlagos keresetemelkedés mértéke 7,8 százalékot tett ki.
Regős szerint a 7,3 százalékos bruttó és a 9,0 százalékos nettó átlagos keresetemelkedés még mindig egy, az inflációt érdemben, a gazdasági növekedésnél jobban meghaladó keresetemelkedést jelent. Figyelembe véve az 1,6 százalékos szeptemberi inflációt, a bruttó átlagos reálkereset 5,6 százalékkal lett magasabb (azaz a cégek ennyivel fizettek többet reálértéken átlagosan), míg a nettó 7,3 százalékkal (ennyivel keresnek többet reálértéken a munkavállalók átlagosan, amiben az év eleji kedvező adóváltozásoknak is szerepe van).
A keresetemelkedést továbbra is az év eleji minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, a több szektorban a munkaerőpiac lanyhulása ellenére is jelen lévő munkaerőhiány, valamint az elmúlt évek magas béremeléseiből következő magas várakozások okozzák a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint.
A bérek emelkedése az egyes ágazatok között nagyjából egyenletes volt, csak néhány olyan ágazat volt, ami lefelé vagy felfelé kilógott a sorból. A legnagyobb átlagos keresetemelkedés a bányászatban történt (14,0 százalék), ezt követte a szociális ellátás, 13,6 százalékkal. A legkisebb, mindössze 2,0 százalékos – tehát az inflációt alig meghaladó átlagos keresetemelkedés – az egészségügyben történt, melyek a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3,9 százalékos emelkedése követett.
Fotó: DepositPhotos.com
Az utóbbi egy jellemzően magasabb hozzáadott értékű ágazat, így itt az alacsonyabb keresetemelkedés meglepő lehet – hívta fel a figyelmet Regős. A feldolgozóiparban az átlagkereset 7,4 százalékkal lett magasabb, azaz az átlagnak megfelelt – úgy tűnik, hogy az erősebb forint az exportra termelő ágazatban nem húzta vissza érdemben a bérnövekedést.
A reálbérek emelkedése tehát jó alapot jelent idén a fogyasztás további bővüléséhez, ami így továbbra is a gazdasági növekedés fő húzóereje – összegezte a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az év végéhez közeledve persze már egyre inkább a 2027-es várható béremelkedésre is előretekintünk. Ebből a szempontból Regős szerint meghatározóak lesznek a több (de messze nem minden) állami szektort érintő béremelések, míg a versenyszférában a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértéke, illetve a munkaerő szűkössége lesz meghatározó. Ez utóbbi kapcsán fontos, hogy hogyan alakul a harmadik országból érkező munkaerő mennyisége, hiszen ez mindenképpen mérsékli a munkaerőpiac feszességét.
A 7,5 százalékos bérminimum és a 6,5 százalékos beharangozott, de véglegesnek nem tűnő minimálbéremelés az elmúlt években tapasztaltnál némileg szerényebb mértéket jelent, de a vállalatok számára egy 3-4 százalékos infláció és 2,4 százalékos növekedés mellett könnyebben kigazdálkodható.
Ennek a 6-8 százalékos ütemnek felelhet meg a bruttó átlagkereset emelkedése is, míg a nettó ennél jobban nőhet az alacsonyabb keresetűek személyi jövedelemadó (szja)-csökkenése miatt.
Tekintettel arra, hogy az alacsonyabb keresetűek a jövedelmüknek jellemzően nagyobb részét költik el fogyasztásra, ez az alacsonyabb nyugdíjak emelésével együtt jövőre is elősegíti a fogyasztás bővülését.
Ahhoz azonban, hogy utóbbi elérje a várt 4 százalék feletti szintet, szükséges az alacsony inflációs szint fennmaradása is – zárta gondolatait a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Regős Gábor nemrég a Klasszis Podcast vendége volt:
A nettó átlag- és mediánkereset közötti különbség tehát 82 100 forint, ami a hitelfelvételi lehetőségekben is jelentős eltérést eredményezhet – reagált a friss KSH-adatokra a Bank360.
Emlékeztetve arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi adósságfék szabályai szerint a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek legfeljebb 50 százaléka fordítható hitelek törlesztésére. A szeptemberi nettó átlagkereset alapján így legfeljebb havi 258 850, a nettó mediánkereset alapján pedig 217 800 forint lehet a törlesztőrészlet összege. Ezek az összegek természetesen akkor érvényesek, ha az adósnak nincs más, a JTM-számítás (a JTM a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató rövidítése – a szerk.) során figyelembe veendő hiteltartozása.
Mekkora lakáshitelre elegendő a szeptemberi átlagfizetés?
Az MNB legutóbbi adatai szerint a háztartásoknak nyújtott forint lakáscélú hitelek szerződésben szereplő átlagos évesített kamatlába 6,9 százalék volt a piaci lakáshitelek esetében. Amennyiben ebből az értékből indulunk ki, úgy húszéves futamidő mellett a nettó átlagkeresetből körülbelül 33,6 millió forint hitel törlesztése férne bele a jegybanki keretekbe. Amennyiben a futamidőt 25 évre növeljük, a felvehető összeg megközelítheti a 37 millió forintot.
A mediánbért megkeresők valamivel szerényebb hitelösszeggel számolhatnak. Esetükben húszéves futamidő mellett körülbelül 28,3 millió, huszonöt éves futamidővel pedig 31,1 millió forint lehet az elméleti maximum.
A támogatott konstrukciók azonban ennél lényegesen nagyobb hitelösszeget is lehetővé tehetnek. Az október végén elindult Wekerle Plusz keretében új lakás vásárlására vagy építésére legfeljebb 3 százalékos, használt lakás vásárlására pedig 5 százalékos fix kamattal vehető fel lakáshitel. A maximális hitelösszeg 50 millió forint, a futamidő pedig legfeljebb 25 év lehet.
A kedvezőbb kamatoknak köszönhetően új lakás vásárlásakor, 3 százalékos kamattal húszéves futamidő mellett a nettó átlagkeresetből 46,7 millió, a nettó mediánkeresetből 39,3 millió forint hitel törlesztése férne bele a jövedelmi korlátba. Huszonöt éves futamidő esetén az átlagkeresettel már a teljes, 50 millió forintos hitelösszeg felvehető lehet, amelynek havi törlesztőrészlete körülbelül 237 100 forint lenne. A mediánkereset mellett ugyanezen a futamidőn mintegy 45,9 millió forint adódik.
Használt lakás vásárlásakor az 5 százalékos kamat már alacsonyabb hitelösszegeket tesz lehetővé. Huszonöt éves futamidő mellett az átlagkeresettel körülbelül 44,3 millió, a mediánkeresettel 37,3 millió forint lehet a jövedelmi korlát alapján felvehető összeg. A Wekerle Plusz azonban nem minden hiteligénylő számára érhető el, mivel a program életkori, ingatlantulajdonra vonatkozó és egyéb jogosultsági feltételeket is meghatároz.
Személyi kölcsönből akár 15 millió forint is felvehető lehet
A személyi kölcsönök esetében a jelenlegi banki kínálatban jellemzően 15 millió forint a maximálisan igényelhető összeg, bár a bankok között jelentős eltérések lehetnek a kamatok és a választható futamidők tekintetében. Amennyiben a Bank360 kalkulátorában is elérhető ajánlatok kamatai alapján 10,5 százalékos éves kamattal és hétéves futamidővel számolunk, a 15 millió forintos személyi kölcsön havi törlesztőrészlete körülbelül 252 900 forint lenne, így még éppen beleférne a nettó átlagkeresetből számított JTM-korlátba.
A mediánkereset mellett ugyanez a hitelösszeg már csak hosszabb futamidővel lenne finanszírozható. Nyolcéves futamidőnél a havi törlesztőrészlet még körülbelül 231 600 forint lenne, ami meghaladja a megengedett összeget. Tízéves futamidő esetén viszont a havi törlesztés körülbelül 202 400 forintra csökkenne, így a teljes hitelösszeg beleférhetne a jövedelmi korlátba.
A hosszabb futamidőnek azonban ára van. Bár a havi törlesztőrészlet csökken, a hitel teljes visszafizetendő összege emelkedik. Ráadásul a tízéves futamidő nem minden banknál érhető el, és a kedvező kamatokhoz gyakran további feltételeket is teljesíteni kell.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti hitelösszegek a JTM-szabályokból levezetett elméleti lehetőségeket mutatják. A bankok a jövedelem rendszerességét, az ügyfél meglévő tartozásait és várható megélhetési kiadásait is figyelembe veszik. Így az átlag- vagy mediánkeresettel rendelkező ügyfelek ténylegesen felvehető hitelösszege akár lényegesen alacsonyabb is lehet.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

