A kormány május 30-án nyújtja be a költségvetést az Országgyűlésnek

Makró A költségvetés helyzete

2023. május 19. 15:10

A jelenlegi háborús időkben kiemelt fontosságú a stabilitás és a tervezhetőség megőrzése, ezért a kormány tartja magát ahhoz a gyakorlathoz, hogy a jövő évi költségvetést még a nyári időszakban az Országgyűlés elé terjeszti.

A kormány a tervezetet pénteken átadta a Költségvetési Tanácsnak - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-vel pénteken.

A kormány célja a kedvezőtlen körülmények ellenére is világos: "a fegyelmezett gazdálkodással jövőre visszatérhetünk a magasabb ütemű, 4 százalék körüli növekedési pályára, míg az inflációt 6 százalékra szorítjuk" - írták.

A kormány jövőre is megőrzi a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig, amit a költségvetésben felállított Rezsivédelmi Alap garantál. A kormány a nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat megnöveli és jövőre is biztosítja a nyugdíjak értékállóságát. A nyugdíjasok 2024. februárjában is számíthatnak a 13. havi nyugdíjra.

Május 30-án nyújtja be a 2024-es költségvetést.

A honvédelemre fordított források a költségvetésben elérik a GDP 2 százalékát.

A kormány elkötelezett amellett, hogy visszatérjen a pandémiát megelőző hiány- és adósságcsökkentő pályára. A PM közölte: a jövő évi költségvetés tervezete szerint a költségvetési hiányt 2024-ben három százalék alá, 2,9 százalékra csökkenti, míg az államadósságot várhatóan a GDP 66,7 százalékára mérsékli.

A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány 2023. május 30-án nyújtja be a 2024-es költségvetést az Országgyűlésnek.

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.

Mikor jön el a jobb világ? Percről percre tudósítjuk a jegybank sajtótájékoztatóját

A dollár uralja a világot – percről percre tudósítottuk a jegybank sajtótájékoztatóját

A Monetáris Tanács Döntésének hátterét Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ismertette.

Meghozták a nagyon fontos döntést Matolcsy Györgyék, ez mindenkit érint

Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Rogán Antal keresheti a szavakat

Annak leírására, hogy bár a földbe döngölték a hazai inflációt, az még így is jóval több országénál magasabb, mint ahányénál alacsonyabb.

Mi lesz ebből? Harapófogóba kerültek Matolcsy Györgyék

Nem is az a kérdés, milyen döntést hoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden, hiszen szinte biztosra vehető, hogy marad a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat. Hanem az, hogy jövőre mi lesz. Rendkívüli bizonytalanság övezi ugyanis mind a külső, mind a belső gazdasági környezetet, kilátásokat. Például nem lehet tudni, mennyire hajtja végre választási ígéreteit Donald Trump. Mint ahogy azt sem, vajon az április végéig három helyen is megváltozó Monetáris Tanács változtat-e a kamatpolitikáján, amelyet három, egymással nehezen összeegyeztethető cél, nevezetesen a gazdasági növekedés serkentése, az infláció kordában tartása és a forintgyengülés megállítása mentén kell alakítania. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.