A nyersanyag- és élelmiszerárak globális csökkenése, valamint az erősebb forint beszerzési árakban való megjelenése csökkenti az inflációt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentéséből. Az áremelkedés a jövő év elején átmenetileg a 3 százalékos cél alá mérséklődik, de tartósan csak 2027 második felére érheti el ezt a szintet.
Amint az Mfor is beszámolt róla, a jegybank az idei évre 4,4, a jövő évre pedig 3,2 százalékos inflációt vár. A nemzetközi, Magyarországra vonatkozó előrejelzések ennél némileg magasabbak: például, az OECD 4,6 százalékos áremelkedést vár 2025-re, a Consensus Economics elemzői pedig 3,8 százalékot számoltak a jövő évre. A folytatódó orosz-ukrán háború és az általánosan feszült geopolitikai helyzet továbbra is kiemelt kockázati tényező, ez befolyásolhatja a különböző értékeket.
A fogyasztóiár-index a régiós országok közül Csehországban (2,3 százalék) emelkedett, Lengyelországban (2,9 százalék) nem változott, míg Szlovákiában (3,9 százalék) és Romániában (8,4 százalék) mérséklődött. Az euróövezet inflációja idén 2,1 százalékon, jövőre 1,7 százalékon alakulhat az Európai Központi Bank várakozása szerint.
A magyar ipari export legnagyobb célországa, Németország iparának élénkülését az idei év végére várják az elemzők, ami a hazai folyamatokra is kedvező hatással lehet. Az MNB szerint jövőre 3,9 százalékkal bővülhet a magyar kivitel, 2027-ben pedig tovább gyorsuló, 5,2 százalékos növekedéssel számolnak.
A költségvetési folyamatok szempontjából erősödő kockázatot jelent, hogy Magyarország számára korlátozták az uniós források elérhetőségét. A kormány továbbra sem fér hozzá a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forráskeretéhez, amelyhez kifizetési igényeket csak a 2026 augusztus végéig megvalósított mérföldkövekre lehet benyújtani.
Fotó: Európai Parlament
Tömegek mennek nyugdíjba: ki fog dolgozni?
A lakosság inflációs várakozásait nagyban befolyásolja az érzékelt infláció mértéke, és az MNB azt látja, ez továbbra is magasabban alakul, mint az inflációs cél elérésének időszakában. Az érzékelt infláció szempontjából a fogyasztói kosárban nagy súlyú élelmiszerek, a piaci szolgáltatások, valamint az üzemanyagok árdinamikájának szerepe a meghatározó.
A jegybank szerint a feldolgozatlan élelmiszerek és a tartós iparcikkek esetében is magasabb a jelenlegi árszint, mint azt a külső költségkörnyezet és a forint árfolyama indokolná. A feldolgozatlan élelmiszereknél idén 4,2, jövőre 4,5, míg 2027-ben 5,6 százalékos áremelkedésre számítanak.
A bruttó átlagkeresetek növekedése idén mérséklődött az előző évhez képest, de a mérséklődés üteme lassult. A bruttó reálbéreket, és csak a versenyszférát tekintve az idén 4,1, 2026-ban 5,7, 2027-ben pedig már 6 százalékos növekedést vár a jegybank.
A jelentés egy különösen nagy hatású folyamatot is megemlít a munkaerő-piacról szóló fejezetben.
A legmagasabb foglalkoztatási rátával rendelkező, legnépesebb 45-54 éves korosztály egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz, ami a kínálati oldal korlátait fokozza.
A hetvenes évek közepén született Ratkó-unokák foglalkoztatottsága a következő években várhatóan fokozatosan mérséklődik, ami felerősítheti a munkakínálat-csökkenést.
