Érdemben változtatta inflációs előrejelzését a jövő évre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A szeptemberi 3,8 százalékos előrejelzés után jelenleg úgy látják, 3,2 százalékos áremelkedés várható 2026-ban. Az idei évre 4,4 százalékkal, 2027-re 3,3 százalékkal, 2028-ra pedig 3 számol a jegybank.
Az előrejelzés azonban még változhat: a jövő év során kulcsfontosságú lehet az árrés-korlátozások kivezetésének időzítése és hatása, ez egyelőre bizonytalanságot hordoz – mondta Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója. Úgy látják, hogy a kivezetést követő inflációemelkedés kisebb lehet a bevezetéskor tapasztalt árcsökkenésnél. Ennek egyik oka, hogy a globális élelmiszerár-emelkedési hullám augusztusban megállt, szeptembertől pedig érdemi csökkenés kezdődött világszerte. Például a tejtermékek és a gabona ára csökkent, a cukor ára pedig közel 30 százalékkal esett vissza.
A vállalatok inflációs várakozása a kiskereskedelmi és a szolgáltatói szektorban is visszafogottan alakul, ami alátámasztja az MNB előrejelzését. A lakossági várakozások azonban nem követik ezt az irányt: Balatoni szerint a háztartásokat még meg kell győzni arról, hogy a jövő év első hónapjaiban az inflációs cél alá mérséklődhet az áremelkedés üteme.
Az elmúlt hónapokban felgyorsította a dezinflációs folyamatot, hogy a Brent olaj világpiaci ára 5-6 százalékkal csökkent szeptember óta, az irányadó európai TTF-gázár pedig 10-15 százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban. Az import és az export terén az is sokat számít, hogy az euróval szemben közel 7 százalékot, a dollárral szemben pedig több mint 17 százalékot erősödött a forint a tavalyi év vége óta. Az iparcikkek áremelkedési arányában viszont egyelőre még nem érződik a forint erősödése.
Jövőre is a fogyasztás lesz a főszereplő
A negyedik negyedévben elsősorban a szolgáltatások és az építőipar támogatja a magyar gazdasági növekedést. A jegybank jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedést vár, az idei évre 0,5 százalékkal számoltak, 2027-re pedig 3,1 százalékos növekedést jeleztek előre. Számításaik szerint a három legnagyobb járműipari, illetve akkumulátorgyár termelése 0,6 százalékkal hathat a GDP-növekedésre 2026-ban és 2027-ben is.
A növekedés szerkezete 2027-től lehet ismét kiegyensúlyozott: a beruházások és a nettó export ekkortól támogathatja érdemben a magyar GDP bővülését, addig a fogyasztásra támaszkodik a magyar gazdaság. Úgy látják, hogy a háztartások reálkeresete 2028 végéig növekedni fog, de a versenyszféra bruttó átlagkereset-növekedését már csak 9 százalékra jelzik előre a jövő évre (szeptemberben még 9,3 százalékot vártak).
A költségvetési hiányt 4,7-5 százalékra becsülik az idei évre, jövőre pedig hasonló, 4,7-5,2 százalékkal számolt a jegybank.
