Felemás trendek láthatók az idei első félévben a globális külföldi működőtőke-befektetések (FDI) területén. 2026 első hat hónapjában összességében 28 százalékkal nőtt a piac értéke az egy évvel korábbihoz képest, megközelítve az 1200 milliárd dollárt. Ugyanakkor ez úgy jött ki, hogy a második negyedévben már 26 százalékos visszaesést láthattunk a januártól márciusig tapasztalt 45 százalékos bővülés után – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataiból, amelyekről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu számolt be.
Az OECD idei első féléves jelentése szerint az Egyesült Államok, Kína és talán némi meglepetésre Hollandia volt a három legnagyobb FDI-célország (közülük Kína nem része a 38 tagállamot magába foglaló OECD-nek). Vagyis ide áramlottak a legnagyobb értékben a külföldi befektetések. A kifektetéseket, vagyis a világpiacokra irányuló tőkemozgásokat tekintve az Egyesült Államok, Japán, Kína a sorrend.
Az első féléves magyar teljesítmény
Magyarország az idei első félévben különösen a beáramló FDI-befektetések területén teljesített gyengén. Januártól június végéig 467 millió dollárnyi külföldi befektetés és beruházás érkezett, míg tavaly összesen 4,07 milliárd dollár volt a piac értéke.
Ez szinte kizárólag a második féléves teljesítménynek köszönhető, ami alapján 2026-ban is van lehetőség a javításra (természetesen a kormányváltásból fakadó átmeneti időszak miatt erre kisebb az esély). Már csak azért is, mert 2025 első féléve még gyengébben sikerült, mint a mostani.
Eközben a kifektetések értéke megugrott az idei első félévben, és meghaladta a 3,5 milliárd dollárt. Az sem zárható ki, hogy a növekedésben a választások utáni vagyonátrendeződések is szerepet játszottak.
Így állunk az uniós átlaghoz képest
A teljes magyar kifektetési állomány (vagyis a magyar vállalatok külföldön megvalósított közvetlentőke-befektetéseinek összértéke) 2025 végére meghaladta az 57,3 milliárd dollárt, ami a GDP 23,3 százalékának felel meg. A Magyarországon lévő külföldi tőkebefektetések állományának értéke pedig 136,3 milliárd dollár, ami a GDP 55,3 százaléka.
Mindkettő alacsonyabb arány, mint az Európai Unió átlaga, azonban az igazán drasztikus szakadék a kifektetéseknél látszik. Az EU-s tagállamok ugyanis az összesített uniós GDP 79,3 százalékát ruházzák be más külföldi országokban (ebben természetesen egy másik uniós országba irányuló befektetés is benne van).
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy a Tisza-kormány alatt felálló gazdaságpolitikai struktúra hogyan próbálja ösztönözni a magyar cégek külföldi jelenlétét és fokozni a kis- és középvállalkozások exportképességét. De az is kiderül, hogy Magyarország hol helyezkedik el az ötlépcsős beruházásfejlődési pályán.
