Egy éve dúl már a polgárháború Etiópiában, és most épp úgy tűnik, a tigréi felkelők vannak lendületben. Év elején még arról szóltak a hírek, hogy az etióp kormányhadsereg a saját tartományukban mér súlyos csapásokat a Tigréi Népi Felszabadítási Frontra, nyár óta viszont már arról, hogy a kormány offenzívája összeomlott, a TPLF most már nyomul dél felé, és elfoglaltak két stratégiai fontosságú várost is a kormány haderejétől, mellyel megnyílt előttük az út Addisz-Abeba felé.
Az etióp vezetés minderre azzal reagált, hogy egyfelől hevesen tagadta, hogy elesett volna a két város, másrészt november másodikán szükségállapotot hirdetett ki Etiópia egész területére fél évre. Ez felhatalmazza a hatóságokat útblokádok felállítására, a közlekedés leállítására, fegyverszünet elrendelésére és egyes területeknek a hadsereg általi irányítására - meg az engedély nélküli házkutatásra. A kormány emellett felszólította a főváros lakóit, hogy fegyverrel védjék meg a lakónegyedeiket. Akik megsértik a szükségállapotot, háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak terrorszervezeteknek nyújtott pénzügyi, anyagi és erkölcsi támogatás miatt.
A héten pedig újabb aggasztó fejleményekről érkeztek hírek: a beszámolók szerint az etióp kormányerők elkezdték tömegesen letartóztatni és bebörtönözni a főváros és környéke egyes civiljeit. Csak azért, mert tigrinya nemzetiségűek.
Mindegy, ki vagy, ha közéjük tartozol, elvisznek
Az ENSZ néhány nappal ezelőtt adta ki vészjósló jelentését, mely szerint a szükségállapot kihirdetését követően egy héten belül legalább ezer tigrinyát tartóztattak le Addisz-Abebában, mindenféle magyarázat, tárgyalás vagy egyéb jogi eljárás, illetve hivatalos vádemelés nélkül. A szervezet attól tart, hogy a fogvatartottak valós száma ennél sokkal nagyobb lehet - és folyamatosan nő.
Úgy tűnik, tényleg csak annyi a bűnük, hogy tigrinyák: helyi aktivisták szerint az elrendelt szükségállapot szabályai teljesen homályosak, és korlátlan mozgásteret adnak a fegyveres hatóságoknak. A szabályok ugyanis azt teszik lehetővé, hogy bárki otthonát átkutassák, illetve bárkit letartóztassanak, ha „felmerül a terrorista csoportokkal való együttműködés megalapozott gyanúja”. A Human Rights Watch szóvivője szerint a rendkívüli állapot "legitimálja és legalizálja a jogellenes gyakorlatokat”, és „megteremti a félelem légkörét”.
A fővárosi és főváros környéki tigrinyák között valóságos csengőfrász terjed, a hatóságok ugyanis sorra keresik fel a lakásaikat, és akár éjszaka is dörömbölnek az ajtajaikon. Válogatás nélkül viszik el a kisebbség tagjait, nőket, kisgyerekes családanyákat, időseket és mozgáskorlátozottakat is - egy beszámoló szerint egy amputált lábú, cukorbeteg, 76 éves nagyapát is elhurcoltak. De nem csak a lakásokra szállnak ki, munkahelyekről, köztük bankokból, állami hivatalokból is elhurcolnak embereket, sőt az utcáról is. Az igazoltatások során elég, ha valakinek "gyanús" a vezetékneve, vagy egy adata a személyi igazolványában vagy a jogosítványában. Ha valaki tigrinyául beszél, egyértelmű, hogy mennie kell, de az is elég, ha akcentussal beszéli az amharát.
A rendőrség Addiszban még a főbérlőket is felszólította, hogy jelentsék a tigrinya albérlőket, ezért most már vannak, akik nem-tigrinya barátaiknál húzzák meg magukat. Beszámolók szerint a kisebbségiek közül sokan már nem merik felhívni a rokonaikat se, nehogy a hívás alapján azonosítsák be őket. Vannak, akik minden olyan zenét, fotót töröltek a telefonjukról, ami a hovatartozásukról árulkodhat.
Rémisztő képeket festenek az egyes, konkrét letartóztatásokat felelevenítő beszámolók is. A New York Times cikke szerint egy középiskolából az ebédszünetről rángattak el négy tanárt, az Amnesty International pedig olyanról tud, hogy a fővárosi önkormányzati hivatal két közszolgáját pedig egy bisztróból, szintén ebédszünetről vittek be civilruhás rendőrök, miután meghallották, hogy tigrinyául beszélgetnek. Az AI-nak nyilatkozó két ügyvéd arról beszélt, hogy mindkettő összekészített már egy táskát, váltás ruhával, mert bármelyik pillanatban dörömbölhet az ajtajukon a rendőrség. Tényleg mindegy, mi a foglalkozásuk: tigrinya papokat, szerzeteseket is letartóztattak már a hullámban.
A tigrinyákkal együtt az ENSZ több helyi, élelmezési segélyekkel foglalkozó munkatársát is lecsukták, illetve a világszervezet szerződéses sofőreit is elvitték. A Guardiannek egy fiatal brit nő arról is beszámolt, hogy - szintén brit állampolgárságú - apját is letartóztatták tigrinya származása miatt, amikor az visszatért szülőföldjére, hogy phd-kutatásán dolgozzon. A brit kormány azonnal fel is vette a kapcsolatot az etióppal, illetve közölte, hogy tudomása szerint "nagyon kisszámú" brit állampolgárt érintenek a mostani letartóztatások. Britek mellett pedig két amerikai állampolgárt, egy 70-es éveiben járó férfit és a fiát is bevittek, ők azért tértek vissza Etiópiába, hogy hotelt üzemeltessenek a fővárosban. Az apát azóta már elengedték, a fia a cikk írása időpontjában elérhető információk szerint még mindig őrizetben van.
Megvesztegetéssel is csak időt lehet nyerni, szabadságot nem: egy üzletember 400 dollárt fizetett az őt elfogó rendőröknek azért, hogy elengedjék, de azok aztán rögtön közölték is vele: újra el fognak jönni érte.
A letartóztatási hullámról a kormányoldal persze egészen más képet fest, mint amilyet a helyszíni beszámolók. Az etióp szövetségi rendőrség szóvivője, Jeylan Abdi "propagandának" minősített minden olyan híradást, mely szerint az embereket az etnikai hovatartozásuk miatt viszik be, illetve azt állította, hogy a letartóztatottaknál gépkarabélyokat és katonai egyenruhákat találtak.
Embertelen körülmények
Annyi embert tartóztattak le a hatóságok, hogy az addiszi fogdák megteltek. A tigrinyákat újabban rögtönzött helyszíneken helyezik el, a hírek szerint raktárakba, ifjúsági táborokba, illetve egy a főváros közelében álló agrárfőiskolán. Vannak rokonok, akiknek hosszas utánajárást követően sikerül kideríteniük, hová vitték hozzátartozójukat, ám sokan a beazonosítás után inkább mégsem merik megközelíteni az intézményt, mivel attól tartanak, hogy hacsak nem visznek magukkal ügyvédet, őket is lecsukják.
A fogvatartó helyeken a körülmények emberhez nem méltóak. Az Amnesty International három beszámoló alapján azt jelentette, hogy akiket bevisznek, zsúfolt cellákban helyezik, el, élelmet nem adnak nekik, vécé sincs, műanyag flakonokba kénytelenek vizelni, az őreik pedig erőszakosak, és terroristának nevezik őket. Aki kap élelmet családtól, barátoktól, megosztja azt bezárt sorstársaival.
Az AI Etiópiát és Eritreiát ellenőrző kutatója, Fisseha Tekle döbbenetesnek nevezte a fejleményeket, és azt mondta, azok az emberi jogi katasztrófa felé sodorják az országot.
Gyűlöletkampány a tudjuk, hol
Ha hivatalos, kormányzati szólamok nem lennének elegendők, akkor a közösségi média gondoskodik arról, hogy futótűzként terjedjen a kisebbségek elleni uszítás. Politikusok, kormányközeli aktivisták és -újságírók osztanak meg olyan posztokat, melyekben árulónak hívják a tigrinyákat, és melyekben a hatóságokat arra szólítják fel, hogy zárják őket "koncentrációs táborba." A tigrinyák szomszédait pedig arra buzdítják, hogy "gyomlálják ki" őket. Ezzel a jelenséggel foglalkozik az Al Jazeera ezen műsorának első blokkja is.
A posztokra érkező kommentekben a felhasználók ráadásul rendszeresen megjelölik azokat a városrészeket, melyekben tigrinya többség lakik, és ők is azt követelik a hatóságoktól, hogy távolítsák el őket. Annyira működik a netes uszítás, hogy önkéntesen szerveződő csoportok kezdték el járni a főváros utcáit, botokkal felfegyverkezve - tigrinyákat keresnek.
Ahogy az lenni szokott, a gyűlöletbeszéd terjedésének egyik leghatékonyabb terepe itt is a Facebook. A Deutsche Welle és a 444 épp a minap közölt egy interjút a közösségi oldal ártó gyakorlatait leleplező egykori alkalmazottal, Frances Haugennel, aki most arról is beszélt, hogy az etiópiai facebookos uszításhullám volt nála az utolsó csepp a pohárban, annak láttán hozta nyilvánosságra a közösségimédiás óriás kritikus dokumentumait.
Mint Haugen is kiemeli, a Facebooknak ugyan van protokollja a felületén terjedő gyűlöletbeszéd megfékezésére, de valójában csak az angol nyelvű uszítások ellen lépnek fel hatékonyan, tudva, hogy az ellenőrzés az USA-ban a legszigorúbb. A nem angol nyelveken terjedő gyűlöletbeszéd fékezésére sokkal kevesebb forrást fordítanak, holott a világ legsérülékenyebb közösségei jellemzően nem angol nyelvterületen élnek. Mint a tigrinyák.
A közösségi oldalra az etiópiai helyzet miatt nehezedő nyomás végül akkorára nőtt, hogy ebben a hónapban mégis léptek, és eltávolították Abiy Ahmed elnök egy posztját, melyben a Nobel-békedíjas vezető arra szólította fel a polgárokat, hogy "temessék el" a Tigréi Népi Felszabadítási Frontot. A Twitter pedig lekapcsolta a trendek-funkcióját az országban, mert úgy látták, túl magas a kockázata annak, hogy hozzájárulhat a felhasználók erőszakos cselekedetekre való hangolásához.
Ezek az intézkedések vélhetőleg nem lesznek elegendők. A New York Times-nak nyilatkozott egy etióp származású informatikus, aki több gyűlöletkeltő posztot is jelentett a Facebooknak. Azt magyarázta, hogy egy jelentett és törölt poszt helyébe nyomban egy csomó másik újabb lép.
