„A Tisza-kormány 2027-től a duplájára emeli a 266 800 forintos minimálbért, és azért fogunk dolgozni, hogy a kormányzati ciklus végére egymillió forint lehessen a minimálbér összege Magyarországon” – írta Magyar Péter közösségi oldalán két évvel ezelőtt.
Jelenleg azonban az Orbán-kormány által kötött bérmegállapodásban szereplő 14 százalékos minimálbér-emelés is tarthatatlannak tűnik. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert a Privátbankárnak arról beszélt: a költségvetés pénteki előterjesztése, és a szintén aznap megjelenő harmadik negyedéves GDP-adatok jelenthetik a mérföldkövet a tárgyalásoknál.
A teljes munkaidőben dolgozók 15 százaléka (480 ezer ember) kap minimálbért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint, a garantált bérminimummal együtt közel 800 ezer dolgozót érint közvetlenül a legkisebb fizetések emelése.
A Vasas Szakszervezet alelnöke, László Zoltán hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar minimálbér jelenleg a második legalacsonyabb az Európai Unióban. Az Mfor az idei minimálbérre vonatkozó bejelentés után vetette össze az eredményt Közép- és Kelet-Európa többi országának legkisebb fizetésével. Például a montenegrói 600 eurós nettó minimálbér jelenleg magasabb a magyarnál, és a balkáni ország kormánya a jövő évtől 1000 euróra (jelenlegi árfolyamon 367 ezer forintra) emeli a legkisebb fizetés mértékét. A 2025 végén készült részletes régiós összehasonlítást ide kattintva olvashatja el.
„Nem ezt ígérték”
A Tisza Párt a gyermekvédelemben dolgozóknak azonnali, 25 százalékos béremelést ígért a Működő és Emberséges Magyarország programban, de ezt nem teljesítette. A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete szerint a területen a diplomás dolgozók bére nem éri el a bruttó 600 ezer forintot, a diploma nélküli munkavállalók bruttó 400 ezer forint körüli összeget kapnak.
Szabó-Tóth Kinga szociális, család- és idősügyi államtitkár a Klasszis Podcastben arról beszélt: az idősotthonok számára még a minimum gondozói létszámot sem fizette meg a kormány, ezért előfordult, hogy 44 lakót csupán két ápoló gondozott. Az államtitkárral készített teljes interjút ide kattintva nézhetik meg.
Hasonló a kulturális ágazat helyzete, ahol szintén sok felsőfokú végzettségű, akár több évtizedes munkatapasztalattal bíró szakember dolgozik, de az ágazati bér így is mindössze bruttó 460 ezer forint. A Közgyűjteményi, Könyvtári és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke a Privátbankárnak arról beszélt, hogy a kormány által ígért 10,7 százalékos béremelés része lehet az szja-kedvezmény is.
„A maradék pedig annyi, amennyivel várhatóan a garantált bérminimum is emelkedni fog, tehát ez a bejelentés nekünk nem jelent semmit. A pontos adatok ismerete nélkül előzetesen azt feltételezzük, hogy nagyságrendben 11 ezer forintnyi adókedvezményre, és kb. 20-25 ezer forint nettó bértöbbletre számíthat a legtöbb kollégánk”
– mondta Dobrovits Orsolya.
A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán a Privátbankárnak elmondta: a rendőrök sem elégedettek.
„Tudjuk, hogy nincs tele az államkassza, de az állomány nagyon elkeseredett, mert nem ezt ígérték.
A rendőrök elégedetlenségét fokozhatja, hogy a kormány megszünteti a rendvédelmi dolgozók lakhatási támogatását a jövő évtől. „Budapesten nagyon sok vidéki rendőr dolgozik kényszerből, és sokan belevágtak saját ingatlan vásárlásába. A támogatás megszüntetése mellett a 15 százalékos átlagos béremelés számukra olyan, mintha nem is emelkedne a fizetésük” – tette hozzá a szakszervezet alelnöke.
A köztisztviselők és a közalkalmazottak körében szintén óriási a felháborodás, hiszen a közigazgatásban dolgozók számára egyelőre nem jelentett be béremelést a kormány. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) elnöke elmondta: három diplomával, húsz éves szolgálati idővel is nettó 380 ezer forintért dolgoznak a közalkalmazottak.
A minimálbér-emelésről és az ágazati béremelésekről szóló teljes beszámolót a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Privátbankár oldalán olvashatják el ide kattintva.
