A kormány által ígértnél alacsonyabb, 11 százalékos minimálbér-emeléssel a dolgozók és közgazdászok egyaránt elégedetlenek lehetnek. A dolgozók arra számíthattak, hogy a kormány betartja az ígéretét – azaz a 13 százalékos emelést –, a közgazdászok viszont aggódnak, hogy a vártnál rosszabbul teljesítő gazdaság még az alacsonyabb emelést is megszenvedi. Elemzésünkből kiderül, hogy a magyar minimálbér valójában csak a szerbiaival, a montenegróival és a romániaival versenyképes.
Az Eurostat ugyan félévente készít adatsort a minimálbérekről, de csak a bruttó értéket veszi figyelembe, mi pedig a nettó értékkel számoltunk. A térség 12 országának legkisebb fizetéseit hasonlítottuk össze euróalapon, és azt is megmutatjuk, hol mekkora változások voltak az elmúlt négy évben. A 2026-os számokat a december 5-i euróárfolyammal számoltuk ki.
80 százalékos minimálbér-emelés? Lehetséges!
Az már a nettó érték számolásánál kiderült, hogy Magyarországon adóztatja meg a kormány a második legnagyobb mértékben a minimálbért. Csak Romániában kell több adót fizetni a legalacsonyabb fizetés után, a térség többi országában rendre 30 százalék alatt marad az adó mértéke. A legkevesebbet a cseh minimálbéresek adnak az államnak.
Az alábbi adatsoron jól látszik, hogy az elmúlt négy évben Szerbiában, Bulgáriában, Romániában és Horvátországban is nagyobb mértékben nőtt a minimálbér, mint Magyarországon. A nem eurót használó országok közül Lengyelország járt a legjobban az árfolyam változásával: például, a 2024. januári emelés euróban számolva a 31 százalékot is meghaladta. Magyarországon volt a leginkább ingadozó a deviza értéke, és az elmúlt négy évet nézve a magyar dolgozók jártak a legrosszabbul. Például, a 2023. január 1-jei magyarországi emelés forintban 16 százalékos volt, de euróban csak 7,24 százalékkal nőtt a legkisebb fizetés értéke.
A mi adatsorunk a 2021-es döntéseket nem tartalmazza, de fontos tényező, hogy a montenegrói kormány ebben az évben 80 százalékkal emelte a minimálbért (250 euróról 450-re), amit tavaly októberben egy 33,3 százalékos emeléssel toldott meg. Ez annak köszönhető, hogy az ország szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, és a társadalmát, illetve a munkaerőpiacát is igyekszik a közösség elvárásaihoz igazítani. Montenegróban diplomás bérminimum is van: az egyetemi végzettségű dolgozók nem kereshetnek nettó 800 eurónál (304 ezer forintnál) kevesebbet.
Más, általunk vizsgált országban nem volt példa egyszerre 25 százalék feletti minimálbér-emelésre az elmúlt négy évben. Még Szerbiában sem: az elmúlt négy év 84 százalékos növekedését következetes, 14-18 százalékos emelésekkel érték el. Ez pedig azt jelenti, hogy a szerbiai minimálbér ebben az évben mindössze néhány ezer forinttal ér kevesebbet a magyarnál euróban. És csak a forint erősödésének köszönhető, hogy jövőre a szerbek nem előznek meg minket.
Romániát előzzük, Montenegrót nem
Németországot és Ausztriát kivéve a régióban egyelőre nem sikerült megugrani az 1000 eurós nettó minimálbért. Ehhez a legközelebb a szlovének járnak, de az elmúlt években ott volt a legalacsonyabb az emelkedés mértéke. Bulgárián kívül azonban mindenhol meghaladja az 500 eurót a legalacsonyabb fizetés. Ez nagy változás, hiszen 2022-ben még hat további országban is kevesebb volt a minimálbér ennél.
Montenegró uniós beilleszkedési törekvései annyira jól sikerültek, hogy a nettó minimálbér magasabb a magyarországinál, és ez a jövő évben is így marad. Korábban, 2022-ben és 2023-ban csak Szerbiában, Romániában és Bulgáriában lehetett kevesebbet keresni teljes munkaidőben, mint Magyarországon, az apró balkáni ország tehát már akkor is előttünk járt.
A román kormány a tavalyi évközi emeléssel magasabbra tette a mércét, mint a magyar vezetés, de délkeleti szomszédunkat január 1-től visszaelőzzük. Ilie Bolojan román miniszterelnök ellenezte a minimálbér növelését, ezért fordulhatott elő, hogy egyedülálló módon euróban még csökkent is a legkisebb fizetés értéke.
Ausztria egyedülálló abból a szempontból, hogy nincs kormány által meghatározott minimálbér. A legkisebb fizetés mértékét a szakszervezetek kollektív szerződésekkel határozzák meg, amely a dolgozók túlnyomó többségét védi. Szlovéniában pedig még nem döntöttek a jövő évi minimálbérről, ezért az idén januári emelés mértékével megegyező növekedést becsültünk.
A csirkemell-index
Az euróra váltott fizetések jobban összehasonlíthatók, de ezek sem adnak teljes képet a minimálbér értékéről, hiszen a térség országaiban drasztikus különbség lehet az árak között. Az egyértelmű, hogy egy bécsi vagy egy berlini minimálbéres dolgozó többet keres (és jobban él), mint egy budapesti, de a vásárlóerő még egy esetlegesen azonos fizetés esetén is eltérhet országonként. Például, az osztrák vásárlók többet tudnak venni a 13 eurónál is drágább csirkemellfiléből, mint a magyarok az árrésstopos húsból: a minimálbérek között több mint háromszoros a különbség, az árak között azonban kisebb. A boltba járás is kevésbé terheli meg a pénztárcát, hiszen a benzin ára Ausztriában hasonló a magyarországihoz.
A jövő évi, 480 eurós bolgár nettó minimálbér is megtévesztő lehet. Egy szófiai dolgozó több hét levába (1370 forintba) kerülő dobozos cigarettát vehet belőle, mintha egy Nemzeti Dohányboltban vásárolna a magyar fizetéséből. A szlovéniai minimálbér viszont hiába kétszer annyi, mint a magyarországi, a csirkemellfilé kilója közel 9 euróba kerül, a vásárlóerő tehát ezen a téren hasonló.
