A ManpowerGroup a világ 42 országában, csaknem 41 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, mely keretében Magyarországon a munkáltatók 530 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg a 2025 harmadik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.
A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) +5 százalékos átlagos értéket ért el, ami negyedéves szinten 3 százalékpontnyi, éves szinten pedig 9 százalékpontnyi csökkenést mutat ugyan, ám továbbra is nettó növekedési kilátásokat tükröz.
„A jelenlegi makrogazdasági helyzetben a munkáltatók jelentős része kivár: 47 százalékuk sem növelni, sem csökkenteni nem tervezi munkaerőkeretét a következő hónapokban – mondta Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója. – Bár a munkaerőhiány a legtöbb szektorban jelentősen enyhült az elmúlt évek során, a küszöbön álló élénkülés reményében a cégek továbbra is tartózkodnak a látványos méretű elbocsátásoktól, létszámcsökkentést inkább csak úgy valósítanak meg, hogy megüresedő pozíciókat átmenetileg üresen tartanak.”
Az egyes szektorokat vizsgálva megállapítható, hogy a különböző iparágak között számottevő eltérések tapasztalhatók. Miközben a kommunikációs szolgáltatások (NFM: -17 százalék), illetve az egészségügy és élettudományok (-10 százalék) területén akár jelentősebb leépítésekre is sor kerülhet, a pénzügy és ingatlan (+32 százalék), illetve az információtechnológia (+15 százalék) területein jelentősebb létszámnövekedés is bekövetkezhet. A gazdaság szempontjából a legmeghatározóbb az alapanyag- és feldolgozóipar (+9 százalék), ahol enyhén átlag feletti lehet a létszámbővítés, ugyanakkor a szintén jelentős súlyt képviselő fogyasztói javak és szolgáltatások (-3 százalék) területe stagnálás közeli képet mutat.
Az ország egyes régiói között is jelentősek lehetnek az eltérések. Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai a Közép-Dunántúlon (NFM: +15 százalék), valamint Észak-Magyarországon (+12 százalék). A többi régióban az átlagos körüli vagy annál kisebb létszámnövekedésre lehet számítani. Ezúttal lefelé Közép-Magyarország (-6 százalék) és a Nyugat-Dunántúl (-8 százalék) lóg ki a sorból: e két régióban többen jeleznek előre elbocsátást, mint munkaerőfelvételt.
Cégméret alapján a mikrovállalkozások a legpesszimistábbak (NFM: -4 százalék), a többi kategóriában enyhe többségben vannak a munkaerőfelvételt tervezők.
Az előző negyedévhez képest nemzetközi téren változatlanok a kilátások a munkaerőpiaci mozgásokat illetően. A mutatószám jelenleg igen magas, 24 százalékon áll. Visszaesést a vizsgált 42 ország egyikében sem várnak. Európában kicsivel az átlag alatti a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Hollandiában (NFM: +30 százalék), illetve Írországban (+29 százalék) terveznek kiemelkedő munkaerő-bővülést. Európán kívül a következő hónapokban elsősorban az Egyesült Arab Emirétusokban (+48 százalék), Indiában (+42 százalék), Costa Ricában (+38 százalék), Brazíliában (+32 százalék), illetve az Egyesült Államokban (+30 százalék) várják a legnagyobb arányú állomány-bővülést az ottani munkáltatók.
A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók munkaerő-felvétellel kapcsolatos döntéseit mennyire befolyásolják a jelenleg is fennálló világkereskedelmi bizonytalanságok. A hazai cégek válaszaiból az derül ki, hogy 45 százalékuk HR-döntéseit legfeljebb kismértékben alakítja ez a tényező, mérsékelt hatást 36 százalék tulajdonít neki, és csupán 17 százalék jelezte azt, hogy jelentős hatása van a kereskedelmi vámok körüli konfliktusoknak a munkaerőfelvételi döntéseire (2 százalék nem adott választ).
Egy másik kérdés azt firtatta, hogy az aktuális HR-stratégiát mennyiben érintik a munkaerő idősödésével, a tapasztalt alkalmazottak nyugdíjba vonulásával kapcsolatos kihívások. Nem meglepő módon a válaszadók 49 százaléka jelezte azt, hogy ennek a tényezőnek mérsékelt vagy akár jelentős hatása is van a humánerőforrás-stratégiára. Magyarországon egyre nő a munkavállalók átlagos életkora, ami azzal is jár, hogy demográfiai okok miatt öt éven belül közel 300 ezer fővel csökkenhet a hazai munkaképes korú népesség.
