Az mostanra aligha újdonság bárkinek, hogy a hazai infláció rekordszinteket döntöget, és hónapról-hónapra egyre nagyobb számolgatást igényel a megélhetés biztosítása – mindezt szem előtt tartva nem túlzás azt feltételezni, hogy egy hirtelen beeső kiadás komoly megterhelést jelent a magyar háztartásoknak.
Az Eurostat, az Európai Unió közös statisztikai hivatalának rendelkezésére álló adatai azonban azt mutatják, hogy egy nem várt költés kifizetése feltehetőleg nemcsak idén jelentene problémát: a korábban években átlagosan a teljes magyar lakosság harmada nem engedhette volna meg ezt magának. A helyzet azonban jelentősen rosszabb azok esetében, akik a relatív szegénységi küszöb alatt élnek: ennek összege 2021-ben az egy főre jutó mediánjövedelem 60 százaléka, nagyjából havonta nettó 139 ezer forint volt.
Ha a legszegényebb réteget nézzük, akkor rögtön azt látni, hogy 2021-ben az ide tartozó háztartások 72,6 százaléka számára lett volna megoldhatatlan egy hirtelen kiadás kifizetése, mérhetően többnek, mint a korábbi években – igaz, ez az emelkedés elsősorban a koronavírus-járvány negatív hatásaival is magyarázható.
Csak a román helyzet rosszabb, mint itthon
A régiós összehasonlítást elnézve azt látni, hogy a magyaroknak a környező országokban mértnél többnyire nagyobb terhet jelentene egy hirtelen költség finanszírozása, egyedül Romániában rosszabb a helyzet, ahol a háztartások közel fele nem tudna állni egy ilyen kiadást. (Szlovákiából nem állnak rendelkezésre friss adatok cikkünk írásakor – a szerk.)
Hasonló a kép a legszegényebbek esetében is: itt is kiugróan rosszabb helyzetben vannak az érintett román és magyar háztartások, mint regionális társaik, ugyanakkor látni, hogy a szegénységi küszöb alatt élők számára még az ebből a szempontból a legjobb helyzetben lévő Lengyelországban sem egyszerű, hiszen még itt is az érintettek fele nem tudna fizetni egy hirtelen beeső, váratlanul magas számlát.
Egy bútorcsere is erőfeszítést jelent
Ha a komolyabb kiadásoknál tartunk, az egyik legtipikusabb olyan költségesebb beruházás, amit előbb-utóbb szinte minden háztartás megejt, nem más, mint a bútorvásárlás, legyen szó akár egy új ágyról, kanapéról, asztalról, vagy bármi másról, ami éppen hiányzik az otthonból. Az új beszerzések mellett azonban időnként szükség van a berendezési tárgyak cseréjére is, hiszen a bútorok is elhasználódnak, elkopnak.
Az Eurostat számai alapján 2021-ben a magyar háztartások 27,7 százaléka nem tudta lecserélni az ócskává vált bútorait, amely abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy az évek során egyértelmű javuló tendencia mutatkozik ezen a téren, hiszen 2016-ban még közel a háztartások fele nem tudta megtenni mindezt. A szegénységi küszöb alatt élők ezen a téren is nehezebb helyzetben vannak, hiszen több mint felük nem engedhetett meg magának egy ilyen cserét 2021-ben. A hirtelen kiadásoknál látszó tendencia itt is megjelenik, azaz a pandémia éveiben nőtt azok aránya, akik nem tudnák finanszírozni, hogy új bútort vásároljanak.
Hányan vannak, akiknek lényegében csak a megélhetésre futja?
A nagyobb költések tehát a legbarátibb számítások szerint is a magyar háztartások negyedének nehézséget jelentenek, de mi a helyzet a kisebb költésekkel? A statisztika szerint 2021-ben a magyar lakosság 11,3 százaléka, azaz több mint 1,1 millió ember, nem engedhette meg magának azt, hogy hetente egy kisebb összeget a saját szórakozására és hobbijaira fordítson.
Érdekesség, hogy az arány gyakorlatilag megegyezik az Európai Uniós átlaggal, viszont a Visegrádi Négyek más országaiban, így például Csehországban csak a lakosság 3,3 százaléka szembesült ezzel a problémával.
Ha viszont a legszegényebb magyarokat nézzük, már nem ennyire fényes a helyzet, hiszen harmaduk nem teheti meg, hogy ilyesmikre költ, és helyzetük csakúgy, mint a nagyobb kiadások esetében, ezen a téren is romlott a járvány évében. A régiós összehasonlítást tekintve a legrosszabb helyzetben messze a román szegénységi küszöb alatt élők vannak, akik több mint 60 százaléka küzd ezzel a problémával, míg a legkevésbé Csehországban jelent ez gondot. (Szlovákiából ezen statisztika esetében sincs friss adat – a szerk.)
2022 a korábbi éveknél is nehezebb
Az Eurostat adatfelvételi sajátosságai miatt cikkünkben még csak a legfrissebb rendelkezésre álló 2021-es adatokkal tudtunk dolgozni, ám talán ezek is elegendőek ahhoz, hogy levonjunk néhány következtetést, köztük azt is, hogy egy hirtelen kiadás, vagy egy nagyobb (tervezett) beruházás már az elmúlt években is komoly fejtörést is okozott a magyaroknak.
Mindezt szem előtt tartva szinte ijesztő abba belegondolni, hogy abban az évben, amikor a legfrissebb, hivatalos augusztusi éves inflációs statisztika 15,6 százalékot mutatott, mégis mennyivel nőhetett meg azoknak az aránya, akiket taccsra vág egy nem várt kiadás.
