Ebben az évezredben még nem volt olyan magas Magyarországon az infláció, mint az augusztusi érték. Persze ez abból a szempontból nem meglepő, hogy már az egy hónappal korábbi érték is közel 24 éves (negatív) rekordnak számított. Ilyen brutális áremelkedés korábban a 90-as években volt Magyarországon,
a legmagasabb az éves átlagos infláció, 35 százalék a rendszerváltást követő évben, 1991-ben volt, de még 1995-96-ban is még 28,2, illetve 23,6 százalék - utóbbi két évben volt pénzügyminiszter Bokros Lajos, aki ma délutáni Klasszis Klubunk vendége lesz.
A KSH csütörtökön közzétett adatai szerint 2022. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek.
Délibáb, amit a boltokban tapasztalunk?
Jelentésében a KSH is kiemeli, hogy az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább, ami így, leírva elsőre talán nem olyan ijesztő, mint amikor napi szinten vásárolva azt látjuk, hogy a néhány nappal korábbi árakhoz képest ismét többet kell fizetni egy-egy termékért. Vagy, hogy míg egy éve 22 ezer forintból megvolt egy nagybevásárlás, addig most közel 10 ezer forinttal többe kerül ugyanaz, amint az laptársunk, a Privátbankár Árkosár felméréséből is kiderült.
Az élelmiszereknél kicsit leragadva, annak ellenére, hogy a KSH is hasonló drágulást mutatott ki az általuk használt fogyasztói kosár esetén, mint amire kollégáink jutottak az Árkosár elkészítésekor, egyes termékeknél a statisztika és a való életben látható drágulás között igen jelentős eltérés látható. Míg a laptársunk több termék (kenyér, margarin, tejföl) esetén is az árak duplázódását tapasztalta, addig a hivatalos statisztikák szerint a margarin drágult éves bázison a legtöbbet, ám ez az árnövekedés 70 százalék alatt maradt. A hivatalos adatok szerint ettől elmaradt, de jelentősen drágult a kenyér (64,3), a sajt (61,0), a száraztészta (57,9), a tejtermékek (54,7), a vaj és vajkrém (54,5), a péksütemények (45,4), a tojás (42,0), a rizs (40,9), a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4). Átlag alatti mértékben, 15,9 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. A csokoládé, kakaó 17,1, a cukor 9,3, az étolaj 5,0 százalékkal került többe.
A szakértők ugyanakkor egyelőre nem látják a folyamatok megtorpanását sem, nemhogy az infláció ütemének a csökkenését. A termelői árak (legyen szó ipari vagy mezőgazdaságiról) továbbra is vágtatnak, messze az inflációs alapmutató felett drágulva. Így várhatóan a fogyasztói árak esetén a következő hónapokban az lesz a nagy kérdés, hogy a termelők mennyit tudnak továbbhárítani ebből a fogyasztókra.
Már csak azért is, mert vélhetőleg egyre több ember jövedelmi helyzete romlik, az év elején tapasztalt nagy bérkiáramlás után a munkaadók jóval óvatosabbak, hiszen az egyre növekvő árak mellett számos esetben tapasztalható csökkenő kereslet. Így a vállalkozások egy része egyre kevésbé tudja kitermelni a megnövekedett költségeket. Ráadásul akár az alapanyagok, akár az energia terén továbbra is az egekben lévő árakat láthatunk, ami nem könnyíti meg a helyzetüket.
Ha már az energia drágulásánál tartunk, érdemes megjegyezni, hogy az átlagfogyasztást meghaladók esetén drasztikus áremelkedés lépett életbe augusztus 1-jétől, ami egyes felmérések szerint minden második lakossági fogyasztót érintik. Ennek ellenére a KSH kimutatásában az elektromos áram és a vezetékes gáz esetén is változatlan árakkal számoltak. Noha véleményünk szerint ez erősen torzítja a fogyasztóiár-indexet. (Ennek kétféle magyarázata lehet, az egyik, hogy a KSH egy „átlagfogyasztóval” számol, ezért követik a kormány által kommunikáltakat, mely szerint az átlagfogyasztásig nincs drágulás. A másik esetben a KSH úgymond cashflow-alapon nézi a fogyasztók helyzetét, így az augusztusi drágább energiáról érkező számlát szeptemberben kell majd fizetni, így ez egy hónap múlva jelentkezik a mutatóban.)
Ha már energia, akkor az is megmosolyogtatónak tűnik, hogy miközben a tűzifa ára is megduplázódott az egy évvel korábbiakhoz képest, ám a statisztikák szerint a drágulás csupán 11 százalékos volt. Ebből a szempontból is érdekes lesz majd a szeptemberi adatközlés, amikor megláthatjuk, hogy a háztartási energia körébe tartozó tételeknél továbbra is „kozmetikázzák” a fogyasztóiár-indexet vagy a valós drágulás megjelenik a mutatóban.
Minden drágul
Az élelmiszerek és a háztartási energián túllépve ismét elmondhatjuk, hogy a drágulás általános. A statisztika szerint a tartós fogyasztási cikkekért 14,8, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,9, az új személygépkocsikért 19,9, a szobabútorokért 19,3, a használt személygépkocsikért 18,1 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,1, ezen belül a szeszes italok 15,5 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 40,3, a palackos gázé 27,4, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,7, a testápolási cikkeké 20,3, a járműüzemanyagoké 6,2 százalékkal lett magasabb.
A szolgáltatások díja 7,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,3, a lakásjavítás és -karbantartás 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 18,1, az üdülési szolgáltatás 13,5 százalékkal került többe, a lakbérek 12,5 százalékkal emelkedtek.
Ha megnézzük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által legfontosabbnak tartott mutatót, a maginflációt, akkor az sem sok jóval kecsegtet. A hatósági áras és gyorsan változó termékektől szűrt mutató ugyanis 19 százalékkal növekedett az egy évvel korábbi értékéhez képest, ami erős alapfolyamatokat jelez. Nem véletlen mondta néhány hete az MNB alelnöke, Virág Barnabás is, hogy az infláció akár 20 százalék fölé is emelkedhet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az árstopok rendszerét jó eséllyel október 1-jétől kivezeti a kormány (még ha nem is azonnal, hanem fokozatosan, azaz nem egyszerre érvényesítve a piaci árat - a szerk.), akkor az lenne a meglepő, ha nem látnánk 2-essel kezdődő értéket a következő hónapokban. Már csak azért is, mert az árstop kapcsán korábban a jegybank és a kormány gazdasági szakemberei is azt mondták, hogy 5-6 százalékponttal fogta vissza a drágulást.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy az árstopok elengedésével az árak ugrása várhatóan egy évig „kísértene minket”, így csak a jövő év végén várható komolyabb mértékű csökkenés az inflációban, amikor ez a drágulás kiesik a bázisból. Mindez persze várhatóan azzal is jár majd, hogy a lakosság akár drasztikusan is átalakíthatja majd a fogyasztási szerkezetét, aminek már látjuk a jeleit, ahogyan arra a lapunkban rendszeresen publikáló Bod Péter Ákos felhívta a figyelmet. Más kérdés, hogy az alacsony jövedelműek, illetve a nyugdíjasok, akik a jövedelmű döntő részét megélhetésre fordítják, mennyire tudnak spórolni majd az élelmiszerrel vagy a rezsiköltségeken.
