Amint arról az Mfor is beszámolt, augusztusban elmaradt a magyar kiskereskedelmi forgalom a júliusitól. Éves alapon az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma 4,8 százalékkal esett vissza, a használtcikk-üzletek forgalma 3,3 százalékkal csökkent.
„A magyar kiskereskedelem jóval kevésbé bizonyult ellenállónak a hőhullámmal és a hozzá kapcsolódó energiaválsággal szemben, mint az ipar. A kiskereskedelmi forgalom volumene ugyanis 0,7 százalékkal zsugorodott az előző havi szinthez képest. Ez erős negatív meglepetés, hiszen arra számítottunk, hogy az extrém meleg legalább egyes termékkörökben érdemi pluszforgalmat generálhat” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
A nem élelmiszertermék-kiskereskedelem forgalma összességében stagnált, a csomagküldő és internetes forgalom havi alapon 3 százalékkal ugrott meg. Ezzel szemben a bolti forgalom szinte minden szegmensben érdemi (1-3 százalék körüli) havi visszaesést mutatott. „Ez alól az egyik kivételt a ruházati üzletek 3 százalékkal emelkedő forgalma jelenti: úgy tűnik, hogy az extrém meleg a ruhatárak szellősebbre cserélését serkentette” – mondta az elemző.
A hőség miatt a háztartások a bevásárlások egy részét is az online térbe terelhették, mivel kifejezetten az élelmiszer-, ital-, és dohányáruüzletek forgalma csökkent. A kiskereskedelem augusztusi gyengélkedését Virovácz részben az üzemanyag-vásárlások visszaesésére vezeti vissza: az üzemanyag-forgalom havi alapon 2,1 százalékkal mérséklődött, ami a meredeken emelkedő üzemanyagárak mellett egy erősebben alkalmazkodó keresletre utal.
Az ING elemzője szerint szerint az év hátralévő részében is fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülése, persze jelentős havi ingadozás mellett. Az augusztusi kiskereskedelmi forgalom volumene 6,3 százalékkal haladta meg a 2021. évi havi átlagot: a múlt hónapok revideált adatai alapján Virovácz már nem platózást, hanem egy csekély pozitív trendvonalat lát.
„Az idei év egészében 5 százalék körüli növekedésre számítunk a szektorban. A jövőre várható gazdaságpolitikai intézkedések ráadásul célzottan az alacsonyabb jövedelmű, így jellemzően magasabb fogyasztási hajlandóságú háztartásokat segíthetik. Ez újabb lendületet adhat a kiskereskedelmi forgalomnak és ezen keresztül a fogyasztásnak” – mondta.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Kisebb lábon élünk
A vártnál gyengébbnek tartja a kiskereskedelem augusztusi teljesítményét a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor is. „Havi alapon három tényező járulhatott hozzá elsősorban a mérséklődéshez: a júliusi magas, 1 százalékos bővülést mutató bázis, és az év eleji, választást megelőző transzferek hatásának fokozatos kifutása. Emellett az üzemanyag-forgalom változását is kiemelném” – tette hozzá.
Az előző hónapokban jelentősen növekedett a töltőállomások forgalma éves alapon, például júliusban 8,1 százalékkal. Ebben az üzemanyag-turizmusnak is szerepe lehetett, ami a jelek szerint némileg mérséklődött, hiszen éves bázison már csak 3,1 százalék volt a növekedés. „Az üzemanyagárak emelkedése egyértelműen visszafogja az üzemanyagok iránti keresletet, többen teszik le az autójukat és választják a közösségi közlekedést” – mondta Regős.
Az élelmiszerüzletek forgalmának bővülése folytatódott, de a korábbi hónapokban a trend erősebb volt az augusztusinál. A nem élelmiszerboltok közül a legnagyobb mértékben a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben (5,4 százalék) és az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (4,2 százalék) bővült a forgalom volumene. Egyre többen választják a kényelmesebb (és bizonyos termékeknél olcsóbb) internetes kereskedelmet: ebben a kategóriában 12,5 százalékkal bővült a forgalom.
Regős arra számít, hogy a fogyasztás a harmadik negyedévben is a gazdasági növekedés stabil lába lesz, de kisebb mértékben, mint az előző két negyedévben volt. „A kiskereskedelmi forgalom bővülése az év hátralévő részében is kitarthat, még ha az év elején látottnál kisebb volumenben is.
A fogyasztás bővülése várhatóan jövőre is fennmarad, de nem kizárt annak lassulása.
Ebben mindenképpen szerepet játszik az idei magas bázis, az év elejének választási költekezés miatti pénzbősége” – mondta az elemző.
Fotó: MTI / Kovács Attila
Lengyel nyertese lehet az uniós vámnak
„Az európai és a magyar webshopoknak teret adott a júliustól fizetendő kiscsomag-vám. Emiatt érezhetően kevesebb EU-n kívüli online (főleg Ázsiából) rendelt csomag érkezik a fővárosi repülőtérre, de ez a visszaesés nem jelenik meg a KSH kiskereskedelmi számaiban. A kereslet egy része átcsatornázódhatott EU-n belüli, illetve hazai webshopokhoz – több beszámoló alapján a lengyel Allegro volt a folyamat egyik nagy nyertese” – mondta Báthori Bence, az MBH Bank elemzési szakértője.
Az európai webshopok forgalmának további növekedését erősítheti az újabb vámtétel novemberi bevezetése az EU-n kívülről érkező csomagok esetében. Az MBH-nál viszont arra számítanak, hogy a trend hosszú távon nem marad így: az ázsiai platformok és a hazai fogyasztók alkalmazkodni fognak az új helyzethez és lassan visszaépülhet az EU-n kívüli forgalom.
„A teljes magyar kiskereskedelmi ágazat forgalom szempontjából egy „egészséges”, tartható növekedési pályán van, amit egyelőre az augusztusi visszaesés sem tört meg. A működés szempontjából továbbra is piactorzító korlátozások azonban nehezítik a legnagyobb forgalmú szereplők túlélését, aminek negatív hatásait (fejlesztések és innováció elmaradása, üzletláncok esetleges kivonulása, valós akciók hiánya) a fogyasztók is tapasztalják” – mondta az MBH elemzője.
Az üzemanyag-forgalom az emelkedő árak mellett visszafoghatja a kiskereskedelem szeptemberi bővülését, de az utolsó negyedévben a halloweeni promóciók, a „black november” és a karácsonyi időszak miatt a forgalom növekedésére számítanak.
Kevesebbet költünk az üzletekben
Az augusztusi kiskereskedelmi visszaesés mértéke július után még gyorsult is, amit az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya kellemetlen meglepetésként értékelt. Hozzátette: a hosszabb távra visszatekintő fix bázison nem tört meg a növekvő trend, azonban látható lassulást mutatott a nyár folyamán.
Fotó: X / @visit_hungary
„Szerepet játszhattak ebben a turizmus gyengébb adatai is, illetve folytatódni látszik az a típusú szerkezetváltás, miszerint a háztartások a jövedelmük növekményét nem feltétlenül az üzletekben költik el” – mondta Nyeste.
Utóbbira panaszkodott az Országos Kiskereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Balázs Ildikó, aki kiábrándítónak nevezte az augusztusi adatokat. „A forgalom volumene messze elmarad a lakosság rendelkezésére álló jövedelem növekedésétől, és nem érte még utol a Covid utáni szintet” – mondta. A reálkeresetek 2023 óta dinamikusan, többnyire két számjegyű ütemben nőttek, de
a 2022-23-as nagy infláció óta a magyar lakosság fogyasztási hajlandósága drámai módon visszaesett, és Balázs szerint a mai napig nem tért magához.
Az OKSZ főtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerek ára egy év alatt 5 százalékkal csökkent, ezért keresleti oldalról semmilyen akadályát nem látják az árrésstop kivezetésének.
