Karácsony előtt néhány nappal, csütörtökre hívta össze az országos küldöttgyűlést a Nemzeti Agrágazdasági Kamara (NAK) elnöke, Győrffy Balázs, aki egyben a parlament Fidesz-frakciójának tagja is 2010 óta. Az eseményen a szakmai előadások mellett két napirendi pont kerül megtárgyalásra: az alapszabály módosítása, valamint a 2020-as költségvetési terv - derül ki a szerkesztőségünk birtokába került dokumentumokból.
A jelek szerint mindkettő elfogadását szinte biztosra veszik a kamarán belül, ám az esemény nem ígérkezik indulatoktól mentesnek. A NAK ugyanis jelentős mértékben megemelné a gazdák által fizetendő tagdíjakat, amelyek egyébként már így is jóval nagyobb terhet rónak az érintettekre, mint az iparkamara kötelező tagdíja a vállalkozókra - utóbbi mértéke ugyanis fix évi 5000 forint.
A birtokunkba jutott dokumentum szerint a tagdíjfizetési szabályokat az átláthatóbb tagdíjfizetési struktúra érdekében alakítja át a kamara. A jelenlegi szabályok értelmében 7 tagdíjsáv alapján fizetnek az érintettek, míg a változtatás után már csak három sáv maradna, ami a gazdák nagy részében tehernövekedést eredményezne. Leegyszerűsítve a változásokat:
kevesebb sávból áll majd a rendszer, és a mostani, jellemzően egy ezrelékes fizetési kötelezettség az esetek jelentős részében két ezrelékre emelkedik.
Így néznek ki az aktuális tagdíjfizetési osztályok:
- 0-600 ezer forint tagdíjalapig 2000 forint,
- 10 millió forintig 5000 forint,
- 50 millió forintig 30 ezer forint,
- 150 millió forintig 150 ezer forint,
- 400 millió forintig 400 ezer forint,
- 750 millió forintig 750 ezer forint,
- 750 millió forint tagdíjalap felett pedig 1 millió forint a tagdíj.
A küldöttgyűlésre bevitt alapszabály-módosítás elfogadása után
- 2,5 millió forint tagdíjalapig 5000 forint lesz a tagdíj,
- 2,5 millió és 500 millió forint között a tadíjalap két ezrelék (0,002),
- 500 millió forint tagdíjalap felett pedig 1 millió forint.
A tagdíj jelenlegi maximumához is hozzányúlnának, egymillió forint helyett a bruttó átlagbér négyszeresében határoznák meg a limitet, ahhoz viszont nem elég az alapszabály módosítása. Győrffy Balázs elnöknek törvénymódosítást kell kezdeményeznie. Erről ugyanis a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény rendelkezik. Ezért a küldöttgyűlés egy határozattal fel is kéri az elnököt, hogy kezdeményezze a tagdíj maximum mértékének megemelését - a tervet szintén a küldöttgyűlés dokumentumai közé csatolták. Szeptemberrel bezárólag a KSH adatai szerint az idei éves átlagos bruttó bér 360 ezer forint volt, ami azt jelenti, hogy a fizetendő tagdíj maximuma 1 millió forintról 1,4 millióra emelkedne.
Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint minden jel arra utal, hogy a kamaránál szinte készpénznek veszik a tagdíj-emelésre vonatkozó javaslat elfogadását. Erre utal szerinte a napirendi pont megfogalmazása is, ez alapján ugyanis csak jóváhagyásra kerül a testület elé az előterjesztés, annak megvitatását nem tűzik napirendre.
Másik véleményes pont a jövő évi költségvetés összeállítása. A tagdíjak duplázódása elméletileg az ebből befolyó bevételek nagyfokú emelkedését eredményezné, ám ennek a csatolt jövő évi költségvetésben és bevételi kimutatásban semmi nyoma nincs. A tagdíjakból származó bevételek ugyanis az idei 8,1 milliárd forint után 8,6 milliárdra emelkednének.
Forrásunk szerint ha vita tárgyát képezné a tagdíjakra vonatkozó szabályok megbolygatása, akkor két költségvetési tervet kellene a küldöttek elé beterjeszteni. Egyet a régi tagdíjjal, egyet pedig az új, emelt tagdíjjal. Ilyenről azonban szó sincs, a jelek szerint a költségvetés csak a megváltoztatott tagdíjjal számol, ám ennek ellenére érdemi bevételnövekedésnek nincs nyoma.
"Még ha csak 70 százalékos tagdíj-növekedéssel számolunk, nem annak duplázódásával, akkor is 6-8 milliárd forintnak nincs nyoma a költségvetésben. Teljes zűrzavar az egész" - magyarázta forrásunk. Nyilván elképzelhető lenne, hogy a tagdíj-csökkentő kedvezmények miatt vár a kamara pusztán félmilliós bevételnövekedést - jegyezte meg forrásunk -, ám ez már csak azért sem lehet indok, mert a kedvezményekhez nem nyúlnak hozzá, és azok mértéke egyébként is elenyésző.
Arra, hogy miért van szükség egyáltalán a kamarai tagdíjak ilyen mértékű emelésére, sehol nem térnek ki a dokumentumok.
A tagdíj-emelés mellett a kamara mentesítené a gazdákat az önbevallástól, a jövőben a kamara írná ki a fizetendő tagdíjakat a rendelkezésre álló adatok alapján. Megváltoztatnák a fizetés határidejét is, ami szintén előnytelenül érintené a gazdákat. Eddig a tagdíjakat minden év augusztus 15-ig kellett befizetni, amit egyik forrásunk szerint a növénytermesztéssel foglalkozók rendre az adott évi - nyár végén befolyó - bevételből fedeztek. A kamara az alapszabály vonatkozó részét március 31-re módosítja, ami azt jelenti, a gazdáknak a jövő évben ugyanazon bevételből kétszeri tagdíjat kell fedezniük - egyszer fizettek idén nyáron, aztán jövő tavasszal kellene újra rendezniük a tagdíjat.
Mindenesetre a kamara elnöke információink szerint a napokban már elkezdte megyei szinten a tárgyalásokat a küldöttgyűlés napirendi pontjait illetően. Forrásunk szerint szeretné ilyen módon is bebiztosítani a tervek jóváhagyását.
Véleményes tételek a jövő évi költségvetésben
A birtokunkba jutott dokumentumokban több véleményes tételt is találni. Forrásunk egyszerűen érthetetlennek tartja azt is, hogy miért tart nyilván a kamara mintegy 1,3 milliárd forintnyi nem befolyt tagdíjat. Ez a törvények értelmében adók módjára behajtható tétel, amit a NAV-nak kellene behajtania.
Ugyanúgy gyanúsnak tűnik az is, hogy a dokumentumok szerint jövőre mintegy 1,5 milliárd forintnyi támogatást kap a köztestület az Agrárminisztériumtól az országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer működtetésére. Ezzel párhuzamosan a kiadási oldalon működésfejlesztésre és a JÉGER (jégkárelhárító rendszer) üzemeltetésre 1,204 millió forintot tervez elkölteni a kamara. Vagyis a számok alapján úgy tűnik, több támogatást kapnak a tárcától egy bizonyos feladatra, mint amennyi ténylegesen szükséges.
A kamara egyébként a hozzá befolyó bevételek zömét a saját működésére költi a költségvetés alapján. Jövőre mintegy 17 milliárd forintnyi bevételre számítanak és ugyanilyen nagyságrendű kiadással. A kamara jövőre például
- több mint félmilliárdot költ el bérleti díjakra,
- 730 milliót rendezvényszervezésre,
- szintén közel félmilliárdot hirdetésekre, reklámokra,
- egyéb igénybevett szolgáltatásokra 1,5 milliárdot,
- bérköltségre, tiszteletdíjakra, megbízási díjakra pedig 7,1 milliárdot.
Ez a bevételek több mint felét teszi ki. Ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy egyik forrásunk szerint felvetődött a kamarai dolgozói létszám 20 százalékos leépítése is, egyfajta megtakarítás gyanánt, mellyel kiváltható lenne a tagdíjak emelése.
Frissítés 12:31
Reagált az agrárkamara
Felvetett kérdéseinkre a Nemzeti Agrárkamara az alábbi választ juttatta el lapunkhoz, melyet változatlan formában közlünk:
"A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) december 19-i küldöttgyűlésen szavazásra kerülő alapszabály-módosítási tervezetben szerepel a tagdíjstruktúra átalakítása. Ezzel csökkennének a tagok adminisztrációs terhei, számos kedvezménnyel élhetnének tagjaink, melyek igazolása egyszerűsödne.
Az iparkamarai regisztrációs díj mértéke évente 5000 forint, a tagdíj pedig akár 1,5 millió forint is lehet. Az agrárkamarai tagdíj – amelyhez számos szolgáltatás kapcsolódik – 2012 óta nem emelkedett, viszont a költségek azóta jelentős mértékben nőttek, főként az általános bérszínvonal növekedése miatt. A NAK a 2022-ig tartó kamarai választási ciklusban nem tervezi a tagdíjrendszer további változtatását.
A mostani módosítás összességében mindössze 15 százalékkal növelné a tagdíjbevételt. A minimum és maximum tagdíjat (2.000 Ft-ot, illetve 1.000.000 Ft-ot) fizetők kivételével a többi tagdíjsávban átlagosan az árbevétel 1,7 ezreléke a tagdíj mértéke, tehát nem igaz, hogy a duplája lesz ennek a jövő évtől tervezett 2 ezrelék. A tervezett új rendszerben mintegy 70 ezer tagnak változatlan maradna vagy csökkenne a tagdíja. A NAK – a tagdíjat befizető tagok és a közös teherviselés érdekében – mindent megtesz azért, hogy rendezze az eddigi tagdíjelmaradásokat, a kintlévőség évről évre csökken.
A NAK 1300 munkavállalót foglalkoztat, ezernél több településen vagyunk jelen, falugazdászaink évente 4 millió km-t tesznek meg, 1,2 millió ügyintézést végeznek. Az elmúlt években több mint ezermilliárd forint közvetlen forrás lehívásában segítették a tagokat, idén 114 ezer egységes kérelmet adtak be. A Szerkesztőségük birtokába jutott, nem sajtónyilvános dokumentumban szereplő költségek kapcsán jelezzük, hogy a NAK idén közel 2300 szakmai rendezvényt tartott országszerte a tagságnak, amikre nagy az igény. A jégkármérséklő rendszer működésére kapott támogatás felhasználása maradéktalanul szerepel a tervezetben, a hiányolt 300 millió forintos tétel megtalálható a kapcsolódó személyi kiadás soron.
Mivel a nemzetgazdaságban az elmúlt években jelentősen emelkedtek a bérek, amit a kamara csak kisebb mértékben tudott követni, kihívás a tagjainkat támogató dolgozók megtartása, folyamatosan teszünk hatékonyságjavítási lépéseket, és szervezetfejlesztést végzünk."
