Javult a lakosság hangulata – derül ki az MNB lakossági megtakarítási felméréséből. A jegybank negyedévente publikált felmérése alapján immár egy éve folyamatosan csökken a következő 12 hónapban rosszabb anyagi helyzetet várók aránya – írja laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Privátbankár.
A háztartások anyagi helyzetük alakulására vonatkozó várakozásai tovább javultak – legutóbb az orosz-ukrán háború kitörése előtt mért a jegybank ennél kedvezőbb adatokat. Az előző negyedévhez hasonlóan most is a nyugdíjas korú főkeresővel rendelkező háztartások esetében mérték a nagyobb csökkenést: 5 százalékponttal, 48 százalékra esett a pesszimisták aránya. Egy évvel korábban még a nyugdíjasok 69 százaléka számított arra, hogy romlani fog az anyagi helyzete. Az árak emelkedése különösen fájt a nyugdíjasoknak, 2022 őszén, a csúcsinfláció idején 76 százalék várta az anyagi helyzetének a romlását.
Fotó: Facebook
A 13. havi és 14. havi nyugdíjak első részletének az érkezése és a 30 ezer forintos utalvány azonban csak kis mértékben javította a nyugdíjasok közérzetét. Mindössze 9 százaléka számít arra, hogy javul az anyagi helyzete, 44 százalék úgy látja, hasonló körülmények között élhet majd, mind eddig.
A munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartások mindig is optimistábban látták a jövőt, mint az idősek, 31 százalékra csökkent a rosszabb helyzetre számítók aránya, míg azok aránya, akik a jobb évet várnak 2 százalékponttal, 23 százalékra emelkedett.
Az infláció még mindig mumus
Az elmúlt évben emelkedett az infláció 2024-hez képest, és a lakosság várakozásai is magasak maradtak. Az egy évre előretekintő inflációs várakozások csökkenése megállt, sőt az utolsó negyedévben 7,6 százalékról 8,2 százalékra emelkedett. A két évre előretekintő várakozás pedig 7,5 százalékról 7,9 százalékra nőtt. Minden nyolcadik magyar 20 százalékosnál magasabb átlagos áremelkedésre számít, és csak 12 százalék azok aránya, akik a jegybanki toleranciasávba, vagyis 2-4 százalék közé várják az áremelkedést. (A jegybanki várakozás jelenleg 3,2 százalék 2026-ra.)
Az Otthon Start program hatására továbbra is rekordszinten áll a jelzáloghitelt felvenni tervezők aránya, a tavalyi utolsó negyedévben a lakosság 4,2 százaléka tervezte lakáshitel felvételét. Ezzel párhuzamosan az ingatlantulajdonosok 7 százaléka tervez ingatlant eladni a következő egy évben, ők főként lakáscélra költenék a befolyó összeget, 53 százalékuk másik ingatlant venne a pénzből.
A felmérés alapján a háztartások 17 százaléka rendelkezik állampapírral, de 500 ezer forint alatti megtakarításnál nem bajlódnak a kisbefektetők állampapír-vásárlással, bár a lakossági állampapírok jellemzően 1 forintos névértékűek, így egészen kis összeget is lehet így kamatoztatni. A fél- és egymillió forint közötti megtakarítással rendelkezők között is csupán 15 százalék az állampapírt tartók aránya. Minél több félretett pénze van valakinek, annál jellemzőbb, hogy állampapírokat vásárol, a 10 millió forintnál nagyobb megtakarítással rendelkezők körében az állampapírral rendelkezők aránya már 63 százalék.
