Mint arról beszámoltunk, decemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, 0,1 százalékkal pedig az előző havikat, míg 2025-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek az árak az előző évhez képest.
A kormányzati reakción már nem is szabad fennakadnunk. Azon, hogy az illetékes szaktárca, a Nemzetgazdasági Minisztérium ezúttal sem adott szakmai magyarázatot, hátteret, például ahhoz, hogy miért lett magasabb a tavalyi átlagos fogyasztóiár-index az egy évvel korábbi 3,7 százalékosnál, vagy a novemberinél, mik a kilátások. Ezek helyett csak politikai lózungokat puffogtatott és ígérgetett. Most például azt, hogy folytatják a harcot az indokolatlan áremelésekkel szemben – ahogy kilátásba helyezik azt már hosszú hónapok óta minden egyes alkalommal. Miközben arra is jutott hely, hogy a Tisza Párt állítólagos terveit szapulják. Mondván, újraválasztása esetén az Orbán-kormány nem növelné az adókat, nem venné el a 13. havi nyugdíjat, ezzel szemben emelné a béreket és csökkentené az adóterheket.
Szokás szerint tehát kénytelenek vagyunk azzal beérni, hogyan értékelték az elemzők a friss adatokat.
A vélemények megoszlanak. Míg például Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza és Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggeli közlése megfelelt a piaci várakozásoknak, addig Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdászában a friss adat némiképp keserű szájízt hagy maga után, mivel alacsonyabbra számított.
Miért tudott lassulni az infláció?
Emögött Virovácz szerint részben az alacsony havi átárazás, részben pedig a bázishatás húzódik meg. Míg Regős a legfontosabbnak a forint erősödését tartja, ami szerinte rámutat arra is, hogy a jegybank érdemben tudja csökkenteni az inflációt, ha ennek megfelelő monetáris politikát folytat és tudja erősíteni a forintot – ennek gyengülése messze nem törvényszerűség.
Emellett a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lényeges tényezőnek tartja az árrésstopot, illetve ehhez kapcsolódóan a kormányzat megállapodásait az egyes szolgáltató ágazatokkal a tavalyi áremelés elhagyásáról.
Továbbá szerinte az alacsony importált inflációnak is szerepe van az alacsonyabb pénzromlásban, hiszen az eurózóna inflációja tartósan a 2 százalékos jegybanki cél körül alakul.
Helyünk Európában
A 3,3 százalékos decemberi éves infláció tizennégy hónapja nem látott alacsony érték, ám az adataikat eddig közölt 31 európai ország közül még így is a 22. legmagasabb – Horvátországgal holtversenyben.
Nem szabad persze megfeledkeznünk arról, hogy a gazdaságban a kereslet sem annyira erős: bár nő a kiskereskedelmi forgalom, de robbanásszerű emelkedésről nem beszélhetünk, így ez szintén fékezi az inflációt – jelentette ki Regős.
Ahogy az a Klasszis Médiának a KSH adatgyűjtése után nagyjából két héttel készített két felmérés – az Mfor Nyugdíjas Árkosár és a Privátbankár Árkosár – is megállapította, az infláció előző évhez viszonyított lassulásához alapvetően az élelmiszerek drágulásának mérséklődése járult hozzá. A legjobban pedig a háztartásienergia-árak 8,9 százalékos éves szintű emelkedése fékezte az árcsökkenést, noha a termékcsoport jelentős része hatósági áras, változatlan hatósági árakkal. A hidegebb időjárás miatt azonban több fogyott az átlagfogyasztás feletti, drágább gázból, ez pedig felfelé húzta az árakat.
A másik inflációnövelő tényező a szolgáltatások drágulása, amely gyorsult, az előző havi 6,5-ról 6,8 százalékra, ezen belül az üdülései szolgáltatásokért 14,3, a testápolási szolgáltatásokért 9,8, a járműjavítás és -karbantartásért 9,6 százalékkal kellett többet fizetni.
Ez utóbbi körben meglehetősen karakteridegen folyamatot lehet látni – mutatott rá Virovácz. Év végén ugyanis alapvetően alacsony szokott lenni az egyhavi átárazás mértéke, főleg szezonális hatások következtében. Ezzel szemben 2025 decemberében havi alapon 0,8 százalékkal emelkedett a szolgáltatások árszínvonala.
Legutóbb ilyet 2022-ben, a hazai inflációs sokk csúcsán láttunk, akkor is ekkora volt a decemberi áremelés a szolgáltatások esetében, vagyis rekordbeállításról beszélhetünk.
Az igazán kiemelkedő tétel azonban a teherszállítás esetében látszik. A 9,5 százalékos havi drágulás az ING Bank vezető közgazdásza szerint összefüggésben lehet az útdíjak jelentős emelkedésével, amire drasztikus áremeléssel reagálhattak a fuvarozók.
Komolyabban nőtt a telefon, internet szolgáltatás díja is, amely elvileg önkéntes árkorlátozás alá esik. A magas havi infláció mögött vélhetően valamely előfizetői csomag kivezetése, átalakítása állhat a még mindig alakuló piacon – véli Virovácz. Szerinte a vélhetően gyenge november és az akkori leárazások után decemberben a belföldi turisztikai helyek komolyabban árat emeltek az ünnepi szezonra, ami szintén hozzájárult a magas szolgáltatásinflációhoz.
Végezetül az egyéb szolgáltatásoknál is szokatlan év végi áremelkedés látszik.
Merre mozdulhat az infláció?
A havi alapon régóta meglehetősen mérsékelt inflációs ráta ellenére az alapfolyamatok továbbra sem tekinthetőek egyértelműen kedvezőnek – hívja fel a figyelmet Virovácz. Erről árulkodik a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató alakulása, amely csökkent ugyan, de még mindig nem konzisztens a jegybanki árstabilitási céllal, hiszen 3,8 százalékon áll.
Az ING Bank vezető közgazdásza szerint érdekes kérdés, hogy a szerteágazó és erős szolgáltatásinfláció miként alakítja majd a lakossági inflációs várakozásokat, amelyek még mindig túl magas szinten tartózkodnak és nem konzisztensek az árstabilitás (ez 3 százalék – a szerk.) elérésével.
Abban az elemzők megegyeznek, hogy a következő hónapokban az infláció várhatóan tovább csökken. Ezt Virovácz a bázishatásoknak tudja be, ugyanakkor a korábbiakhoz képest felfelé mutató kockázatotnak tartja a szolgáltatások és tartós fogyasztási cikkek drágulását, valamint a rendkívül hideg januári időjárást, amely a háztartási energiaárak alakulását befolyásolhatja kedvezőtlenül.
Regős szerint az idei infláció alakulását több tényező befolyásolja majd. Ezek közül a három legfontosabb: a forint árfolyamának alakulása, az árrésstopok sorsa, illetve a fiskális lazítás nyomán megnövekvő kereslet inflációs hatásai. Ezen tényezők határozzák meg, hogy az idei infláció 4 százalék környékén vagy valahol a jegybanki cél körül alakul majd – az infláció elszállására nem számít, amennyiben nem következik be jelentősebb forintgyengülés.
Vigyázó szemek az árrésstopon
Virovácz is úgy véli, hogy az idei év átlagos inflációs rátáját még nagyban befolyásolja majd az árrésstop jövője is, de nagy valószínűség szerint számíthatunk egy újabb hosszabbításra. Az ING Bank jelenlegi friss kalkulációja szerint 3,0-3,5 százalék között lehet az átlagos pénzromlás üteme 2026-ban.
Az MBH-nál amondók, hogy alapvetően a bázishatások miatt bőven 3 százalék alá mehet a drágulási ütem. Ám az átárazások mellett az üzemanyagok további áralakulása is fontos lehet: az elmúlt hónapokban trendszerű csökkenés volt megfigyelhető és ez januárban is folytatódni látszik egyelőre. Ha az átárazások nem lesznek durvák az év elején, úgy az idei évre az MBH az általa jelenleg várt, 3,5 százalékos inflációt érdemben lefelé módosíthatja. Az év második felét jelenleg elég bizonytalannak tartják: az árrésstop elengedése esetén 2026 utolsó negyedévében újra 4 százalék feletti értékre emelkedhetne az infláció. A pontos számok attól fognak függeni, hogy milyen mértékben és ütemezésben oldják fel az árrésstopokat. Előrejelzésében a bank egyelőre az árrésstop idei év közepi kivezetésével számol, ami mellett a kormányzati fogyasztásélénkítő intézkedések is az áremelkedés irányába hatnak, míg a jövedéki adó emelésének féléves elhalasztása miatt az üzemanyagok drágulása is később jön.
A termelőiár-nyomás csökkenése és az alacsony energiaárak kedvező képet vetítenek előre a rövidebb távú folyamatok alakulása szempontjából – hangsúlyozza Nagy János. Az Erste makrogazdasági elemzője szerint a globális élelmiszerárak hónapok óta tartó csökkenése és főként az európai tejpiaci túlkínálat a következő hónapokban lefelé mutató kockázatot jelentenek. Ezzel szemben a külkereskedelmi forgalomban versengő termékek (tradables) inflációja sem lassult még kellő mértékben, dacára a korábbinál erősebb forintnak. Emellett a hatósági árkorlátozások szerepe továbbra is megvan, elfedve a valós képet arról, hogy mennyire lehetnek erősek a mögöttes inflációs folyamatok, mennyire van ténylegesen jelen a strukturális árnyomás a magyar gazdaságban.
Keresleti oldalról egyértelműen beszélhetünk felfelé ható tényezőkről: jelentős, pozitív reálbérváltozás – ismét két számjegyű minimálbéremeléssel – kiegészülve a masszív jóléti intézkedéscsomaggal áprilisig szignifikánsan növelik a rendelkezésre álló jövedelmet és ezzel teret engednek az átárazásoknak – mutat rá Nagy.
Mit léphet az MNB?
Virovácz a hétfői Varga Mihály-nyilatkozat fényében, miszerint a Magyar Nemzeti Bnk (MNB) kiemelten kezeli a decemberi inflációs adatot és azon belül is a szolgáltatásinflációt, aligha lesz lehetőség januárban a kamatcsökkentésre. Egy visszafogottabb januári átárazás azonban kinyithatja a kaput a februári kamatvágás előtt. Idén várhatóan összesen 50-75 bázispont mértékű lazításra számítanak az ING-nél, bár az előrejelzést számos bizonytalanság övezi.
Nagy János is úgy véli, az év eleji átárazásokat már tükröző januári adatok ismeretében februárban a Monetáris Tanács asztalára kerülhet a kamatcsökkentés kérdése. Látni kell, hogy az alapfolyamatok tekintetében egyelőre nincs érdemi javulás: a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezők (globális energia- és élelmiszerárak) miatt bekövetkező javulás a számokban egyelőre nem igazolja a lazítás szükségességét – mutat rá az Erste makrogazdasági elemzője.
Regősben is a friss inflációs adat megerősítette azt a nézetet, hogy az MNB az idén lazítani fog monetáris politikáján, várhatóan nem is egy alkalommal. Itt szerinte az időzítés lesz a kérdés. Adná magát a februári inflációs adat ideje (tehát a március), amikor is a mélypontján lesz az infláció, várhatóan a jegybanki cél alatt, akár nem is kicsivel. Kérdés azonban, hogy a választások előtti turbulens, a pénzpiacok szempontjából is volatilis időszakban ezt meglépi-e a jegybank vagy kivár még. Az idei kamatcsökkentések számát nagyban meghatározzák majd a beérkező adatok és a forint árfolyama is, ez alapján dől majd el Regős szerint, hogy 2, 3 vagy 4 kamatcsökkentésre lesz idén lehetőség.
Az év eleji átárazások mértéke lehet az egyik döntő faktor abban, hogy mikor tud elkezdeni kamatot csökkenteni az MNB – vélik az MBH-nál.
Az év végén jelentősen lassuló infláció az idei árfolyamatok kapcsán is kedvező előjelet jelent – véli Molnár. Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője úgy tartja, az év eleji átárazások mértéke idén is kiemelten fontos lesz, a jövedékiadó-emelés elhalasztása, az erősebb forintárfolyam egyaránt abba az irányba hat, hogy ezek mértéke a tavalyinál visszafogottabb lehet. Így, a tavalyi jelentős év eleji átárazások kiesésével a következő hónapokban még tovább lassulhat az áremelkedési ütem, annak mértéke februárban érheti el a mélypontját, ekkor a jegybanki toleranciasáv alsó szélét, a 2 százalékot is megközelítheti a fogyasztóiár-index, amelyre 2020 májusa óta nem volt példa. Ezt követően kismértékű gyorsulás jöhet az áremelkedésben, azonban az MGFÜ előrejelzése szerint ennek ellenére is a toleranciasávon belül alakulhat az infláció az év egészében, miközben a célt tartósan csak 2027-ben érheti el.
A forint árfolyama a mai adatra némileg erősödni tudott, hiszen nem történt a vártnál nagyobb csökkenés, nem kell még lazább monetáris politikára számítani az adatok alapján.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
