Az Eurostat adatai szerint az első negyedévben szezonális kiigazítással az előző negyedévhez képest 0,6 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék (GDP) az euróövezetben és 0,7 százalékkal az Európai Unióban.
A bázisként szolgáló tavalyi negyedik negyedévben 0,2 százalékos volt a negyedéves euróövezeti és 0,5 százalékos az uniós GDP-növekedés.
Az Eurostat adatok szűkebb körére alapuló előzetes becslése még 0,3 százalékos negyedéves GDP-növekedést jelzett az euróövezetre.
Élen az írek végeztek
Negyedéves bázison a legnagyobb növekedést, 10,8 százalékosat Íroroszág érte el. Romániában 5,2 százalékos, Lettországban 3,6 százalékos volt a negyedéves növekedés. A legnagyobb negyedéves GDP-csökkenést Svédországban regisztrálták, 0,8 százalékosat. Franciaországban 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék az első negyedévben az előző negyedévhez képest, Dániában pedig 0,1 százalékkal.
A bővülés fő mozgatórugói a nettó külkereskedelmi forgalom és a készletváltozás volt. Az export 0,4 százalékkal nőtt, míg az import 0,6 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás csekély 0,1 százalékkal nőtt, miközben a háztartások fogyasztása 0,7 százalékkal csökkent, az állami kiadások pedig 0,3 százalékkal csökkentek.
Éves bázison, 2021 első negyedévével összevetve az euróövezeti GDP 5,4 százalékkal, az uniós 5,6 százalékkal nőtt. Az előzetes becslés 5,1 százalékos éves növekedést jelzett az euróövezetre. A 2021. negyedik negyedévben 4,7 százalékos volt az éves bázisú GDP-növekedés az euróövezetben és 4,9 százalékos az EU-ban.
Szezonális kiigazítással az euróövezeti bruttó hazai termék 0,8 százalékkal, az EU-ban pedig 1,5 százalékkal haladta meg az idei első negyedévben a pandémia által nem érintett utolsó negyedév, a 2019-es negyedik negyedév bruttó hazai termékét.
Az euróövezet gazdasági kilátásai visszafogottak, mivel az orosz-ukrán háború még messze nem ért véget, és továbbra is további felfelé irányuló nyomást gyakorol a nyersanyagárakra, ami újabb ellátási zavarokat és növekvő bizonytalanságot okoz. Ugyanakkor az EKB véget vet a 8 éve tartó negatív kamatlábaknak, hogy megpróbálja megfékezni a rekordszintű inflációt, ami valószínűleg a fogyasztási kiadásokat és a beruházásokat fogja terhelni.
Az Európai Bizottság az EU-ban a GDP növekedését 2,7 százalékra várja 2022-re.
(MTI)
