Jövő kedden kamatmeghatározó ülést tart a Monetáris Tanács. Eddig ebben semmi rendkívüli nincs, minden hónapban kétszer tanácskoznak a tagok, és a második alkalom egyben a kamatról szóló döntések meghozatalása is szolgál.
Csakhogy rá néhány napra, március 3-én lejár a mandátuma a tanács elnökének, egyben a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének, Matolcsy Györgynek. Mint portálunk tavaly decemberben elsőként megírta, Matolcsynak nem kell pakolnia, újabb hat évre kap bizalmat a miniszterelnöktől, Orbán Viktortól. Ezt a közelmúltban megerősítette a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár, Havasi Bertalan.
Ami miatt különleges lesz a tanács február 26-i ülése, hogy amennyiben nem változik a kamat - vagyis nem emelik, mert ellenkező irányú mozgásra jelenleg nincs kilátás - akkor Matolcsy elmondhatja, hogy egy teljes monetáris tanácsi elnöki ciklust lehozott úgy, hogy nem emelt a kamaton, hanem fokozatosan faragott azon. Korábbi cikkünkben jeleztük ezzel kapcsolatban, hogy Matolcsynak ez fontos: így akar bekerülni a magyar gazdaságtörténet nagykönyvébe. Erre ugyanis az elődei alatt nem került sor.
Tehát amennyiben jövő héten marad a 0,9 százalékos kamat, akkor Matolcsy elmondhatja, hogy rendkívüli időszakot zár le. A piaci folyamatok alapján egyébként nem lenne vaskos meglepetés, ha a tanács hozzányúlna a kamathoz - a maginfláció 3 százalék fölé emelkedett, vagyis meghaladja a jegybanki inflációs célt, és a közelmúltban az MNB alelnöke, Nagy Márton arról beszélt, hogy ebben az esetben ágondolják a monetáris politikai lehetőségeket - de elemzők arra számítanak, hogy első lépésént a nem konvencionális eszközöknél lép a jegybank, itt kezdi meg az igazodást. Általában ugyanis az a vélemény a piacokon, hogy az alacsony kamatok korszaka a végéhez ért, a jegybankoknak lassan el kell kezdeniük emelni a kamatszinteket. Vannak jelek arra hogy a magyar gazdaság túlfűtötté vált, ami szintén a kamatszint emelését vetíti előre, de még nincs nyomás a magyar jegybankon, hogy egyből ehhez az eszközhöz nyúljon.
A kamatemelés tehát már egy következő ciklus kihívása lesz, amivel - mint most már hivatalosan is tudjuk - Matolcsy György vezetése alatt néz szembe a jegybank. Azonban ez már nem fogja befolyásolni azt a tényt, hogy az első ciklusát kamatemelés nélkül hozta le.
Nem Matolcsy az egyetlen amúgy, akinek a mandátuma lejár idén a tanácsban. Mellette még három tag - Pleschinger Gyula, Windisch László és Gerhardt Ferenc alelnök - mandátuma fut ki. Pleschingeré konkrétan egy nappal Matolcsyé után, vagyis amikor a parlament gazdasági bizottsága a közeljövőben meghallgatja Matolcsyt, mint újbóli jelöltet, sort kell keríteni egy másik meghallgatásra is. Gerhardt mandátuma pedig április 21-én, Windisch László megbizatása október 1-én jár le.
A Monetáris Tanács jelenlegi tagjai (a név mellett a kinevezés dátuma, a mandátum hat évre szól)
- Matolcsy György, 2013. március 4.
- Pleschinger Gyula, 2013. március 5
- Gerhardt Ferenc, 2013. április 22
- Windisch László, 2013. október 2
- Nagy Márton, 2015. szeptember 1
- Báger Gusztáv, 2015. július 6
- Kardkovács Kolos, 2016. szeptember 12
- Kocziszky György (újraválasztva), 2017. április 6
- Parragh Bianka, 2017. március 23
Mivel a jegybanktörvény azt mondja ki, hogy a monetáris tanács tagjainak létszáma minimum öt fő, maximum kilnec fő lehet, az sem akadályozná a testület működését, ha a most lejáró mandátumú tagok megbizatását nem hosszabbítanák meg, vagy nem töltenék be a helyüket új tagokkal. Matolcsy esetében azonban már bizonyossággal kijelenthető, hogy folytatja a munkáját.
