Bővült a magyar kiskereskedelmi forgalom júniusban, de a volumenváltozás elmarad a reálbérek emelkedése mögött. Májushoz képest 0,5 százalékos, tavaly júniushoz képest 3 százalékos a bővülés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Az ING vezető közgazdásza, Virovácz Péter azt mondta: ez a piaci konszenzust alulmúló teljesítmény, és a fogyasztói bizalmat is alacsonynak látja. Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ elemzője, Horváth Diána szerint várható volt, hogy a májusi mérséklődés korrekciója júniusban bekövetkezik, de Virovácz úgy látja, a korrekció csak részleges.
Húzóerő lett az e-kereskedelem
Az élelmiszerek értékesítése 3,7, a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma 3,9, az üzemanyag-kiskereskedelem 2,5 százalékkal bővült éves alapon – utóbbi a legmagasabb havi adat 2025-ben. Ez a trend várhatóan folytatódik a nyár hátralévő részében abból kiindulva, hogy a 95-ös benzin átlagára több mint 50 forinttal alacsonyabb a januárinál.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Az élelmiszer jellegű vegyes üzletek – vagyis a nagyobb boltláncok – forgalma május után júniusban is csökkent, de így is 4,9 százalékkal haladja meg a tavaly júniusi adatot. „A vásárolt volumen növekedése nem feltétlenül jelenti azt, hogy darabra vásároltunk többet. Ez részben adódhat a korábbi lefelé vásárlás megfordulásából is” – mondta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Kozák Tamás intő jelnek tartja, hogy a jellemzően kisebb szaküzletek forgalomnövekedése elmarad a nagyobb üzletekétől. A főtitkár szerint ez az árrésstop negatív következménye is lehet.
A júniusi növekedésben az élelmiszereken kívüli szegmens játszotta a legfőbb szerepet. Ezt a kategóriát egyértelműen az internetes, csomagküldő kereskedelem forgalma húzta fel, amely májushoz viszonyítva bővült 3,9 százalékkal – ez az elmúlt két év legnagyobb havi szintű emelkedése. Éves alapon 9,2 százalékos az e-kereskedelem növekedése. „Nem mindegy, hogy a növekedésből mennyi jelenik meg a hazai kereskedelemben, és mennyi a külföldi webshopokban, amelyeknek a magyar gazdasághoz nem nagyon van kapcsolódásuk” – hívta fel a figyelmet Regős.
Érdekesség, hogy a budapesti kiskereskedelmi forgalom 0,2 százalékkal csökkent éves alapon júniusban. A legnagyobb, 5,1 százalékos növekedést Somogy és Zala megyékben mérték. Az ország fővároson kívül eső részén nem mért csökkenést a KSH.
A fogyasztás önmagában kevés
Az idei év első féléves kiskereskedelmi forgalma 3,1 százalékkal múlta felül a tavalyi első fél év teljesítményét. „A két lépés előre, egy hátra jegyében ugyan, de trendszerűen bővül a kiskereskedelmi forgalom volumene 2023 vége óta. A fogyasztás továbbra is a magyar gazdaság lényegében egyetlen üde színfoltja” – mondta Virovácz. Az ING Bank 2,5-3,5 százalék közötti éves átlagos növekedésre számít idén a kiskereskedelemben.
Regős szerint a második negyedévben mindenképpen a fogyasztás lehetett a magyar gazdaság fő húzóereje. „Túlköltekezésről továbbra sem beszélhetünk, de ez a húzóerő a következő negyedévekben is fennmaradhat” – mondta a közgazdász.
Az MGFÜ-nél is arra számítanak, hogy az év második felében tovább bővül a kiskereskedelmi forgalom. „Ugyan a reálbérek növekedése lassul az elmúlt időszakban, de ennek ellenére érdemi maradt. Támasztékként szolgál a fogyasztás bővüléséhez, ami így a gazdasági növekedés fő motorja maradhat” – mondta Horváth.
A bővülésre gyakorolt hatás – a bérdinamika lassulásával párhuzamosan – egyre mérsékeltebb lehet az Erste Bank makrogazdasági elemzője, Nagy János szerint. Az Ersténél arra számítanak, hogy az év utolsó negyedévében a szja-mentesség bővítésének következő lépése, és a nyugdíjasoknak juttatott extra kifizetések adhatnak lendületet a forgalomnak.
Regős szerint az a probléma, hogy a gazdaság növekedéséhez csak a fogyasztás tud hozzájárulni, a nettó export és a beruházások továbbra is visszahúzó erőt jelentenek. „A gazdasági növekedés beindulásához – a beruházások és az export növekedése mellett – a minimálbér, és még inkább a garantált bérminimum érdemi emelésére van szükség” – mondta a közgazdász.
