„Több pontosítást és a korábban bevezetett kedvezmények meghosszabbítását tartalmazza az új adócsomag. Fontos, hogy a hazai piacon működő vállalkozások cégvezetői és a pénzügyi szakemberek minél alaposabban megismerjék a tervezetet és tisztában legyenek az őket érintő változásokkal. A jogszabályoknak való megfelelésen túlmutatóan a vállalatok versenyképességét is jelentősen meghatározhatja az adóügyi kérdésekben való felkészültség” – hangsúlyozta Vékási Tamás, az EY Magyarország vezérigazgatója, az adó és jogi tanácsadással foglalkozó üzletág hazai és régiós vezetője.
Személyi jövedelemadó: megduplázódó családi adókedvezmény és bővülő adómentes juttatások
Az eredeti kétszeresére emelkedik a gyermekek után járó, az összevont adóalapból érvényesíthető adókedvezmény. A javaslat szerint erre két lépésben kerülne sor: 2025. július 1-jétől havonta másfélszeresére nő a kedvezmény, majd 2026. január 1-jétől ismételt emeléssel éri el a kitűzött szintet. Az eltartottak számától függően a családi kedvezmény egy fő esetén 133 340 forintra, két személy esetén 266 660 forintra, három vagy több eltartott esetén pedig 440 ezer forintra emelkedne havonta.
Több új formával bővül az adómentesen adható juttatások köre. A lehetőségek között jövőre szerepelni fog például a Diákhitel II. havi törlesztő részleteinek megfizetéséhez vagy visszafizetéséhez adott munkáltatói támogatás, a kifizető által fenntartott sportolási célú létesítmény és az ott elhelyezett sporteszközök ingyenes, vagy kedvezményes használatának biztosítása vagy például az állatkerti belépőjegy a minimálbért meg nem haladó értékben.
Fotó: Pixabay
Béren kívüli juttatásnak fog minősülni a SZÉP kártyára 2025. évben lakásfelújításra adott munkáltatói támogatás. Fontos kitétel, hogy a SZÉP kártyáról a felhasználható összeg nem haladhatja meg a magánszemély fizetési számláján 2025. év január 1-jén nyilvántartott összeg és a számlára 2025. évben utalt összeg 50 százalékát.
A legfontosabb Áfa változások: csökkenthető adóalap és meghosszabbított kedvezmény
Újabb 2 évig érvényes az új építésű lakóingatlanok áfa-kedvezménye
Az új lakások értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adómérték időbeli hatályát 2 évvel, 2026. december 31-ig meghosszabbítja a tervezet. Ezt követően pedig 2030-ig alkalmazható lehet a kedvezményes adókulcs azon építkezések esetében, amelyeknél az építési engedély legkésőbb 2026. december 31. napján véglegessé vált, illetve az építést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentették, vagy 2026. december 31-ig tudomásul vették.
Utólagosan is csökkenthető az adóalap
Egy magyar vonatkozású uniós bírósági döntés következtében a tervezet lehetővé tenné az áfa alap utólagos csökkentését a szerződésben vállalt pénzvisszatérítési kötelezettség mellett, a jogszabályon alapuló befizetési kötelezettségek esetében is. Az adóalap adóbevallásban történő csökkentésére azokban az esetekben lenne lehetőség, amikor a pénzvisszatérítést az adóalany az új rendelkezések hatálybalépésének napján, vagy azt követő időpontban teljesíti. A hatályba lépés időpontját megelőzően és 2023. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetén akkor lenne alkalmazható a csökkentés, értelemszerűen a korábbi bevallások önellenőrzésével, ha az adóalany a pénzvisszatérítésből fakadó adóalap-csökkentési igényét más módon nem érvényesítette.
Nyugtás vásárlások esetében is lehetőség lesz az adóalap utólagos csökkentésére a teljesítést követően adott, a szerződés módosulása vagy megszűnése nélküli árengedmény, mennyiségi engedmény vagy egyéb üzletpolitikai kedvezmény kapcsán.
Kiskereskedelmi adó: a platformüzemeltetők is kötelezettek lesznek
Az online platformokon, piactereken folytatott kiskereskedelmi tevékenységet célzottabban adóztatja a javaslat. Az adókötelezettség a platform külföldi vagy belföldi üzemeltetőjét terheli a más adóalanyok által a platformon keresztül történő értékesítések után. Ugyanakkor mögöttes felelősként az adó megfizetésére továbbra is a kiskereskedő lesz köteles, amennyiben a platformüzemeltető a kiskereskedelmi különadót nem fizeti meg, és azt tőle nem is lehet behajtani.
Társasági adó és számvitel: új juttatási forma és változó értékhatárok
A sporttámogatásokhoz kapcsolódó adókedvezményekkel összefüggésben egy új juttatási formát is bevezet a tervezet, amely előreláthatóan szélesebb körnek nyújtható. A támogatás összegét a juttató bizonyos feltételek mellett levonható költségként kezelheti az árbevétel 1 százalékáig.
Változó számviteli értékhatárok
A jelenlegi nettó árbevételi értékhatár a duplájára, vagyis 600 millió forintra nő könyvvizsgálati kötelezettség esetén, az 50 fős foglalkoztatotti létszám feltétel azonban változatlan marad. Emellett az egyszerűsített éves beszámoló készítésének értékhatárai is változnak. A mérlegfőösszeg értékhatár 1,2 milliárd forintról 2 milliárd forintra, az éves árbevétel értékhatár pedig 2,4 milliárd forintról 4 milliárd forintra növekedik. Önköltségszámítási szabályzat készítésére vonatkozóan a jelenlegi 1 milliárd forintos értékhatár 4 milliárd forintra, az 500 millió forintos feltétel pedig 2 milliárd forintra emelkedik. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének értékhatárai tekintetében a tervezetben a mérlegfőösszeg 6 milliárd forintos jelenlegi értékhatára 10 milliárd forintra, az éves nettó árbevétel 1,2 milliárd forintos értékhatára pedig 2 milliárd forintra emelkedik. Növekszik továbbá a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés, valamint a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés készítésének kötelezettségét megalapozó értékhatár is.
Globális minimumadó: pontosítások a számítás kapcsán
A tervezet pontosítja a bejelentkezési kötelezettségre vonatkozó nyomtatvány tartalmát, beleértve a vállalatcsoport és csoporttagok azonosító adatait és struktúráját. Bevezeti az elismert belföldi kiegészítő-adóelőleg koncepcióját, amelyet a belföldi csoporttagoknak az adóév utolsó napjától számított 11. hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Emellett pótolja az alul adóztatott csoporttagok kiegészítő adójának (UTPR) számításához szükséges képlet hiányzó részeit, és bevezeti a GIR (GloBE Information Return) fogalmát.
Adóeljárás: új eljárási forma az adóhatóságnál
Jogszabály szerint az eddigi ellenőrzési és támogató eljárás mellett egy új típusú, úgynevezett adategyeztetési eljárást is kezdeményezhet az adóhatóság. Ez az esetleges adateltérések gyors és hatékony tisztázását szolgálja, így csökkentve a vállalkozások adminisztratív terheit a jogalkotói szándék szerint.
Az EY szakemberei arra is felhívták a figyelmet, hogy a javaslat tartalmazza a jövőre bevezetésre kerülő e-nyugta rendszer és az ehhez szükséges online-pénztárgép fejlesztésekhez kapcsolódó keretszabályokat is.
