A mostani családi kedvezményrendszert 2011 januárjával vezette be az akkor másodszorra kormányra került Fidesz a személyi jövedelemadó rendszerén belül. Érdekessége, hogy nem adókedvezményről, hanem adóalap-kedvezményről szól. A kezdetekben 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett az egy- és kétgyermekesek havonta gyermekenként 62 500, a három- vagy többgyermekesek havonta gyermekenként 206 250 forinttal csökkenthették adóalapjukat. Ez az előbbi esetben gyermekenként 10 ezer, utóbbi esetben gyermekenként 33 ezer forint nettó jövedelemnövekedést jelentett minden hónapban, ami akkoriban igen jelentős összegnek számított. A rendszer nem változott 2016-ig, ekkor egyrészt 15 százalékra csökkent az adókulcs, másrészt a kabinet a kétgyermekesek számára kedvező módosítást jelentett be.
Ettől az évtől mind a mai napig az egygyermekesek számára az adóalap-csökkentés havi 66 670, a három- vagy többgyermekesek számára a kedvezmény havi 220 000 forint lett, ami a csökkentett adókulcs miatt továbbra is gyermekenként havi 10 ezer, illetve 33 ezer forint pluszt ér. A kétgyermekesek
- 2016-ban gyermekenként havi 83 330 forint,
- 2017-ben havi 100 000 forint,
- 2018-ban havi 116 670 forint,
- 2019-től pedig havi 133 330 forint
kedvezményt érvényesíthetnek az adóalapjukból, ami rendre 12 500, 15 000, 17 500, illetve 20 000 forint pluszt jelent(ett) a családi kasszának.
Fotó: Depositphotos
A hétvégi Tusványosi Szabadegyetemen hangzott el Orbán Viktor ígérete arról, hogy a családi adókedvezményt – a kormányfő szerint valószínűleg két lépésben, de egy év alatt – meg kívánják duplázni. (A kétlépcsős, évközi emelés annak ellenére nem okozhat elszámolási, bérszámfejtési problémát, hogy a személyi jövedelemadó esetében éves elszámolású adóról van szó.)
Csakhogy közben a megélhetés is egyre drágább lett, a vágtató infláció mellett a kedvezmény mértéke még nominálisan sem emelkedett: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos inflációs adatai alapján 2024 végére – feltételezve, hogy az idei évre teljesül a kormányzat által várt 6 százalékos inflációs cél – a fogyasztói árak nem kevesebb, mint 88,6 százalékkal fogják meghaladni a 2011 elejieket.
Mennyit romlott, mennyit javul?
Az egy-, valamint a három- és többgyermekesek esetében így viszonylag egyszerűen megállapítható, mennyit is ér most a kedvezmény, mert a havi 10 ezer, illetve 33 ezer forintos nettó összeget kell „rontani” az infláció mértékével. Íme:
Az ábrából egyértelműen látszik, a pénzromlás miatt mindkét esetben folyamatosan csökkent a kedvezmény által biztosított összeg reálértéke, 2025 januárjára az a 2011. januári értékének alig több mint felét, 53 százalékát fogja érni. Vagyis
a 2025-től megduplázott családi adókedvezmény reálértéken csupán 6 százalékkal fog többet érni, mint a bevezetésekor.
Meg kell jegyezni, hogy bár kormányzati tervszám még nincs, több előrejelzés 3,4 százalékos pénzromlási ütemmel számol, azaz az emelés nem fogja elveszteni az értékét 2025 végére sem.
Kicsit más a helyzet a kétgyermekesek kedvezményével. Annak nettó nominális összege akkor nőtt az előző évhez képest 25, 20, 16,7, illetve 14,3 százalékkal, amikor az infláció csupán 0,4, 2,4, 2,8, illetve 3,4 százalékot tett ki. Így bár a kedvezmény 2011 és 2016 között veszített az értékéből, 2020 elejére a 10 ezerről 20 ezer forintra nőtt összeg reálértéken több mint 50 százalékkal ért többet, mint 2011-ben. A felgyorsult infláció azonban ezt is alaposan megtépázta: az idei év végére a gyermekenként havi 20 ezer forint alig fog többet érni, mint 2011-ben az akkori 10 ezer. Ha Orbán Viktor betartja ígéretét, akkor a megduplázott, már 40 ezer forintra rúgó kedvezmény 6 százalékkal fog többet érni, mint amennyit a 20 ezer forint ért 2011-ben, ám 212 százalékát fogja érni az akkori, gyermekenként havi 10 ezer forint.
Ebben az esetben is igaz az, amit az egy-, illetve a három- és többgyermekesek esetén írtunk: a kedvezmény reálérték-növekedését szinte biztosan nem fogja felfalni a 2025-ös infláció.
Megtartja értékét?
A 2025-öt követő évek végére viszont mindhárom kategóriában szinte biztosan elveszti a kedvezmény azt a 6 százalékos reálérték-növekedést, amit a mostani, várható duplázás jelent majd.
Észszerű lenne tehát itt egy olyan automatizmust bevezetni az adórendszerben, mely a családi adókedvezmény mértékét minden évben egy bizonyos mértékkel – például az éves pénzromlás vagy a KSH által kimutatott átlagos bérnövekedés ütemével – emeli.
A Portfolio becslése szerint az intézkedés összesen 240 milliárd forint adóbevétel-kiesést fog jelenteni a központi költségvetésnek.
