Továbbra is hektikus az olajár mozgása, a héten összességében tovább drágult a Brent. Ám ez a mozgás csak kisebb részben magyarázza az üzemanyagárak emelkedését. A benzinkutaknál látható drágulás ugyanis az elmúlt hetekben elsősorban a csúcsra ugró finomítói marzsok miatt történt.
Noha az olajellátással is akadnak problémák az Irán és az USA által a Hormuzi-szorosban űzött „húzd meg, ereszd meg” miatt, sokkal fontosabb, hogy a Perzsa-öbölből a finomított termékek (például a dízel) sem tud zavartalanul a végfelhasználói piacokra (Ázsia, Európa) jutni, miközben az ukrán támadások szisztematikusan rombolják az orosz kapacitásokat is.
Ennek köszönhetően, a szűkös kapacitásokat látva a világ nagy olajvállalatai, amelyek finomítói kapacitásokkal is rendelkeznek, igyekeznek a számukra kedvező helyzetet kihasználni és egyre drágábban adni az üzemanyagokat a kiskereskedőknek. Nem véletlen, hogy az utóbbi időszakban – múlt szombaton és szerdán – is láttunk a magyar piacon egy-egy nagyobb áremelést.
Hirtelen drágább lett itthon tankolni
Az Európai Unióban nagyjából együtt mozognak az árak, és általában akkor tapasztalhatunk egy-egy ország esetében hirtelen a többitől eltérő mozgást, ha az adórendszer változik. A nagykereskedelmi cégek ellenben eltérő árazási stratégiával dolgoznak: van, ahol akár napon belül is módosítanak az árakon, máshol hetente kétszer változtatnak. Így elképzelhető, hogy egy adott héten valamelyik ország pozíciója több helyet is változik, ám később ez kisimul és a rangsorban visszakerül oda, ahol volt.
A héten a magyar árak relatív értelemben jelentősen drágultak. Az egyes országok átlagárait összehasonlító Weekly Oil Bulletin adatai szerint ezen a héten már hat olyan ország volt, ahol olcsóbban lehet tankolni, mint nálunk, míg egy hete csak három.
A statisztikák alapján többségében régiós országok lettek olcsóbbak, hiszen míg egy hete csak egyetlen ország volt Közép-Európában, ahol kedvezőbb volt a magyarországinál a benzinár, most már három.
A dízel esetén a Weekly Oil Bulletin listáján még durvábban változott a magyar árak pozíciója. Míg egy hete csak öt országban lehetett ebből az üzemanyagfajtából olcsóbban tankolni Magyarországhoz képest, most már tízben.
Talán nem meglepő, hogy az olcsóbbá váló országok többsége ez esetben is a régióban található. Néhány hete a magyar gázolaj ára még a legalacsonyabb, illetve a második legalacsonyabb volt, a mostani rangsorban hirtelen a lista rossz végére kerültünk. Ezúttal csupán két olyan ország volt a régióban, ahol drágább a gázolaj.
De miért drágul ennyire a dízel?
A cikk elején már röviden érintettük, hogy az üzemanyagok ára ugyan részben az olajár mozgása miatt változik, ám az utóbbi időben egyre nagyobb szerepe van az olajfinomítók egyre drágább feldolgozásának, vagyis az úgynevezett finomítói marzs emelkedésének. Bár olvasóink figyelmét az utóbbi időben nem hívtuk fel erre, de a Mol legutóbbi negyedéves jelentéséből is kiderült, hogy az olajcégek a feldolgozás révén most vaskos profitra tesznek szert. (Egyébként a legnagyobb nyugati szereplők, az Exxon vagy a Shell is rekordmértékű profitot értek el.)
A változás hátterében több ok is van, amelyek közül kettőt (az orosz infrastruktúra pusztulását és a Hormuzi-szoros lezárása miatt beragadó üzemanyagot) fent már említettünk. Emellett az is fontos, hogy a piaci szereplők és a politikai döntéshozók mozgástere leszűkült. Az amerikai dízelkészletek 30 éves mélyponton állnak, a nyugat-európai készletek pedig az iráni háború kezdete óta 20 százalékkal csökkentek.
Az sem segít, hogy miközben az EU korábban is importra szorult, évek óta zárnak be finomítókat a „zöldítési hullám” miatt, a túlélő finomítók pedig nem tudnak akkora tempóban termelni, hogy a kieső orosz és közel-keleti exportot pótolják.
Eközben a globális kihasználtság is a történelmi csúcs közelében jár. Ráadásul a gyengébb kínálati oldal erős kereslettel társul, hiszen a nyári időszakban a turizmus, a szállítás és az agrárium dízelfogyasztása is csúcsra jár, ami miatt a finomítók aranykorukat élik.
A Goldman Sachs befektetési bank prognózisa szerint a finomítói marzsok 2026 egészében tartósan magas szinten ragadnak, a Bank of America pedig úgy látja, hogy a közel-keleti, kínai és orosz ellátási problémák megoldódásáig a dízel a cikluscsúcs közelében marad. Félő, hogy az őszi amerikai félidős választásokig sem az iráni, sem az ukrán háború nem zárul le. Mindez pedig azzal jár, hogy az üzemanyagárak akkor is csak kisebb mértékben esnek majd, ha az olajár esetleg beszakadna.
A grafikonok a cikk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.
