Meghökkentően sokan döntöttek korábbi ingatlanjaik visszavásárlása mellett a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. bérlői közül. Az árverés helyett a kormány devizahiteleseket mentő bérlői programjába belépő egykori adósok mintegy kilencven százaléka, összesen 28500 család választotta az egyösszegű vagy részletfizetéses visszavásárlás lehetőségét 2019. október elsejéig. Közülük 6400 bérlő ráadásul úgy nyilatkozott, hogy egy összegben fizet az ingatlanért. Kétharmadukkal már a szerződést is aláírta a NET. Szerződéskötésre egyébként csak az egyösszegű vásárlás esetén kerül sor.
A részletfizetést választók közül mintegy 18 ezer bérlő nyilatkozatának feldolgozása lezajlott. Az eszközkezelő Mfor-nak küldött tájékoztatása szerint azok, akik hiánytalanul nyilatkoztak a visszavásárlásról, már tulajdonjogot is szereztek. Meghökkentően gyors tempó.
A kormány azonban láthatóan végleg felszámolná a rendszert. A november közepén elfogadott törvénymódosítással ugyanis azt is lehetővé teszik, hogy azok is pótolhassák a hiányosságokat, akik nem megfelelően nyújtották be nyilatkozatukat. Ebben az esetben jövő március elsejével ők is tulajdonosakká válhatnak, feltéve, ha az egyösszegű visszavásárlás mellett döntenek. Az eszközkezelőtől kapott tájékoztatás szerint 650 család semmilyen nyilatkozatot nem tett eddig. De a jogszabály-módosítás most nekik is lehetőséget ad arra, hogy meggondolják magukat.
Azok a bérlők egyébként, akik nem élnek a visszavásárlás lehetőségével vagy nem nyilatkoznak, továbbra is bérlők maradnak. Márciustól a korábbi tájékoztatás szerint korábbi lakbérük háromszorosát kell fizetniük.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jövőjéről egyelőre nincs kormányzati döntés, de ez még nincs is napirenden, hiszen a cég intézi a visszavásárlásokat, ellátja a részletfizetőkkel kapcsolatos teendőket, beszedi a havi részleteket, intézi a földhivatali eljárásokat, kezeli az előtörlesztéseket, kiadja az ügyfelek részére szükséges igazolásokat. Továbbá ellátja a megmaradó bérleti szerződésekkel és az állami tulajdonban maradó lakóingatlanokkal kapcsolatos bérbeadó és ingatlankezelői, üzemeltetői feladatokat. De a jelenlegi ütem mellett ez aligha húzódik évekig.
Az Mfor visszavásárlói kör összetételéről, a visszavásárolt ingatlanokról is kért tájékoztatást. Előbbiről a NET Zrt. nem rendelkezik információval, utóbbiról a folyamat lezárását követően tudnak csak teljes körű tájékoztatást adni.
Mindezzel együtt úgy tűnik, bejött a kormányzati marketing. A kabinet a régi, bejáratott üzleti fogásoknak megfelelően egyfelől a rendkívül kedvezményes árral csábított, másfelől háromszoros majdani lakbérrel és az ajánlat jogvesztő határidejével fenyegetett, mondván, aki most nem lép, az végleg lemarad. Ismerős: csak most, csak önnek. Erről már be is bizonyosodott, hogy nem igaz, hiszen már ki is hirdették a határidők kitolását biztosító törvénymódosítást. Mindezzel együtt a szakértők és a segítő civil szervezetek egyaránt kétkedtek a visszavásárlás sikerében. De alulbecsülték a csábítás-fenyegetés hatóerejét, akárcsak annak idején az önkormányzati lakások esetében. A jövő bizonytalansága miatt olyanok is tulajdonossá akarnak válni, akik később nem tudják fenntartani az ingatlant. Várhatóan ismét megjelenik a lakásmaffia. Mint ahogy arról máris vannak hírek, hogy a lakások visszavásárlásában külsősök segédkeznek.
Semjén Zsolt és Orbán Viktor (Fotó: MTI)
A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevők lakás-visszavásárlását lehetővé tévő törvényjavaslatot éppen egy évvel ezelőtt nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A kormánypárti többség pedig a szokásokhoz híven villámgyorsan meg is szavazta. Még ennél is meghökkentőbb volt a részletszabályokat meghatározó kormányrendelet kihirdetése. Amiből azután kiderült, hogy a korábbi nagy adósságrendező programokhoz hasonlatosan most is azok járnak a legjobban, akik helyből elő tudnak rántani néhány milliót. A lakások vételára egyébként megegyezik a NET által a vásárláskor fizetett összeggel, amelyből levonják a bérlőként 2018 végéig fizetett bérleti díjat.
Egyösszegű vásárlás esetén a vételár – jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése mellett – további 15 százalékkal csökkenthető, ha az ingatlan Budapesten, a fővárosi agglomerációban vagy megyei jogú városban található. Más vidéki városban a kedvezmény mértéke 25 százalék, egyéb településen 35 százalék. További könnyebbség, hogy ezzel az egyösszegű, kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnek – de más nem, tehát új élettárs, meny vagy vő sem.
A NET Budapesten, a megyei jogú városokban és a fővárosi agglomerációban a forgalmi érték 47 százalékáért, míg a községekben 29 százalékáért vásárolta meg az ingatlanokat, de ebből ritkán láttak valamit a tulajdonosok, hiszen a pénzt a tartozás fejében többnyire elvitte a bank.
A programba eleve csak azok az ingatlanok kerülhettek be, amelyeknek a hitelszerződés-kötéskor megállapított forgalmi értéke nem haladta meg a fővárosban, az agglomerációban és a nagy városokban a 25 millió, másutt a 20 millió forintot. Ez a határ ugyan az indulás után 5 millióval emelkedett, de a felajánlott ingatlanok többségének értéke mélyen ez alatt maradt.
A megvett otthonok átlagos forgalmi értéke 9 millió forint volt, a NET pedig átlagosan 3,76 milliót fizetett értük. Persze nagy volt a szórás településtípus szerint. A mostani visszavásárláskor megajánlott kedvezményes, egyösszegű vételárak maximuma Budapesten legfeljebb 8 millió forint, vidéki nagyobb városban 4,8 millió, míg a községekben 2,8 millió lehet. Így most maximum ennyit kell fizetniük a régi gazdáiknak.
S ez bizony nagyon megérős üzlet. Budapesten elenyésző számban kínálnak lakást ennyiért, de a vidéki átlagár is 5 millió volt tavaly az MNB adatai szerint. (Hitel nem vehető fel ehhez a vásárláshoz.) Részletfizetés esetén a havi törlesztés meghatározásakor a jelenlegi bérleti díj összegét veszik alapul, ami átlagosan 11 160 forint. Bár ez legfeljebb egy olcsó falusi házra lehet igaz. Egy 9 milliós lakás esetén már havi 25 ezer forintot kell fizetni, ami még mindig jócskán elmarad az önkormányzati lakások többségének a lakbérétől is, nemhogy a magán-albérletpiaci áraktól.
Vásárolni tehát sokkal jobb üzlet, mint bérlőnek maradni. Kérdés, hogy a néhány éve még a tönk szélén álló családok közül hogyan halmoztak fel több ezren több millió forintot, mert mindenki nem nyerhetett a lottón, és talán a családi összefogás se adatik meg mindenkinek.
A hirtelen jött milliók azért is meglepőek, mert az otthonvédelmi akcióprogramba bekerült devizahitelesek már a NET megalakulását követő első években 386 millió forint lakbér-, illetve rezsitartozást halmoztak fel, ami a NET utolsó elérhető pénzügyi beszámolója szerint 2017 végére 819 millió forintra kúszott fel. A 270 napnál régebbi hátralékok összege 280 millióra rúgott, ez 10 százalékkal magasabb, mint az egy korábbi adat. Hiába vetettek be különféle mentorprogramokat, az adósságspirálba került bérlők közül évvel egyre többen sodródtak a kilakoltatás szélére. S most hirtelen a 90 százalékuk megvenné az ingatlanát.
A rossz adósok egyébként ajánlatot sem kaptak az eszközkezelőtől. Így jön ki a visszavásárlás mellett döntők - NET által közölt - 90 százalékos aránya. A programba ugyanis a többszöri keretszám-módosítás nyomán 36 ezer ingatlant vettek be, ezek közül 32500 lakás bérlője vásárolhatta volna vissza otthonát. (A visszavásárló program előtt 1312 bérlő tette meg ezt.)
A kormány nem indokolta az erőltetett ütemű kiárusítást, annak rohamtempója az eszközkezelős ingatlanállomány jövőbeli sorsáról való egyeztetéseken részt vevők szerint a NET stábját is meglepte. A megértéshez némi adalékul szolgálhat, hogy a NET által kezelt ingatlanvagyon értéke 137 milliárd forint volt 2018 végén. Talán szükség van erre a pénzre valamely más kormányzati cél megvalósításához, vagy talán a kabinet nem finanszírozná tovább az otthonvédelmi programot.
Továbbra is nagy kérdés, hogy mit kezd a NET a megmaradt bérlőkkel, az országban szétszórtan található, csekély számú ingatlan üzemeltetése még gazdaságtalanabb lenne, mint a jelenlegi állományé, így valószínűbb, hogy előbb-utóbb azokat is dobra verik. Esetleg átadják az önkormányzatoknak, ahogy azt az ócsai szociális lakónegyed házaival tették. A testületek pedig a rövid moratórium leteltével szabadon alakíthatják a szabályokat és emelhetik a lakbért.
Ráadásul mindezzel az eredeti probléma sem oldódott meg. Sokaknak a korábbi, bedőlt hitel miatt még mindig meggyűlhet a baja a végrehajtóval. Amint a nevükre kerül az ingatlan, el is indulhat a végrehajtás. Kivéve, ha közeli hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő és testvér) veszi meg, méghozzá egyösszegben. Ez is egyfajta válasz lehet a rohamszerű vásárlásra. Az idei novemberi módosítás azonban a részletfizetőknek is három évi haladékot ad azzal, hogy a Magyar Állam javára jelzálogot jegyeznek be. Így a régi-új tulajdonosok kapnak három év haladékot a tartozás rendezésére. A hátralékosok és a kilakoltatás előtt állók "problémás ingatlanját" pedig különféle követeléskezelő cégeknek, végrehajtóknak szervezhetik ki, rájuk bízva a piszkos munkát.
