„Magyarországon óriásira nőttek a vagyoni különbségek. Márpedig a legfelső decilisbe tartozó személyek és cégek sokkal nagyobb arányban veszik ki a részüket a környezetszennyezésből és a klímaváltozásból” – jelentette ki a panelbeszélgetés elején Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa, amiről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu számolt be.
Fotó: YouTube/Magyar Közgazdasági Társaság
Hozzátette ugyanakkor, hogy az is nagyon fontos, hogy a vagyonadóból származó bevételek (a Pénzügyminisztérium konzervatív becslései szerint évente 200 milliárd forint érkezhet ebből az adónemből) ne csak simán az államkasszát gyarapítsák, hanem
„az ebből származó adóbevételeket teljes egészében vissza kell osztani a lakosságnak, azokat környezetvédelemre, oktatásra, egészségvédelemre, a jövedelmi csoportok közötti felzárkóztatás elősegítését célzó szolgáltatásokra kell fordítani”.
Ehhez kapcsolódó gondolatot fogalmazott meg Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is, aki a pénzintézet november 4-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a politikának el kell érnie, hogy a vagyonadó befizetését a leggazdagabbak „ne büntetésként, hanem kitüntetésként éljék meg, ami által visszaadnak a közösbe”.
Ugyanakkor egyelőre még nem annyira látható, hogy a kommunikáció abba az irányba haladna, hogy egyfajta „büszkeséggé” alakítsa át a vagyonadó befizetését.
„Kétféle gazdaságpolitika létezik. Az inkluzív rendszerben az állam a társadalom minél szélesebb rétegeinek ad lehetőséget a társadalmi mobilitásra. Ezzel szemben az extraktív modellben a vagyoni értelemben vett elit vonja magához az erőforrások jelentős részét. Magyarországon ez utóbbi volt a jellemző az elmúlt évtizedekben, exponenciálisan gazdagodott egy nagyon szűk réteg” – kezdte érvelését Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docense, aki november 10-én, kedden a Klasszis Klub Live vendége lesz.
Kiemelte, hogy Magyarországon „a szupergazdagok hozzájárulása a társadalmi mobilitáshoz, az esélyteremtéshez, az állam működéséhez nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony”.
A teljes cikkben sokkoló adatokat olvashatnak a vagyonfelhalmozás és a károsanyag-kibocsátás közötti összefüggésről, a szupergazdagok sikeres propagandájáról és arról, hogyan alakulhatnak át hosszabb távon a magyarországi adórendszer hangsúlyai. De az is kiderül, hogy kell-e tartani a GDP lassulásától a vagyonadó bevezetése miatt.
