A kormány a központi költségvetésről szóló törvényben elfogadottnál lényegesen magasabb időarányos hiány miatt speciális jogkörökkel ruházta fel a pénzügyminisztert a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent határozatával.
Amint azt Magyar Péter miniszterelnök az első kormányülés alatt tartott kormányszóvivői sajtótájékoztatóján is bejelentette, a pénzügyminiszter előzetes egyetértésére lesz szükség az irányítása alá tartozó költségvetési fejezetek, központi költségvetési szervek előirányzatai (ideértve az intézményi, fejezeti és központi kezelésű előirányzatokat is) terhére a 250 millió forintot meghaladó új kötelezettségvállalásokra (ideértve a pályázati kiírást és a közbeszerzési eljárás megindítását is), valamint a 100 millió forintot meghaladó bármilyen eszköz beszerzéséhez.
E szabály alól kivételt képeznek a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, illetve nem állami szervek által ellátott köznevelési, szakképzési, felsőoktatási, szociális (ideértve a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatokat), egészségügyi vagy egyéb, jogszabályban rögzített közfeladatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, illetve eszközbeszerzések. Akárcsak a jogszabály alapján, normatív módon finanszírozott feladatokhoz, valamint a kormány rendeletéből, nemzetközi szerződésből eredő feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó és feltétlenül szükséges kötelezettségvállalások, eszközbeszerzések.
Ugyancsak előzetes pénzügyminiszteri egyetértéshez kötötte a kormány egyes állami tulajdonú társaságoknál a pénzügyi vagy gazdasági felsővezető kinevezését, megbízását, felmentését, hatáskörének meghatározását, valamint az éves üzleti tervek elfogadását. Ezek: a MÁV, a Magyar Posta, az MVM, az MFB, az EXIM, az N7 Holding, a NISZ, az MTÜ és a Magyar Közút. A társaságoknak havonta be kell számolniuk a pénzügyminiszternek gazdaság helyzetük alakulásáról, a pénzügyi tervtől való eltérésekről és az éves várható eredményről.
Kizárólag a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával köthetők meg, módosíthatók vagy szüntethetők meg az állam által érintett koncessziós szerződések és PPP-megállapodások. A rendelet május 15-ig, illetve a beszámolókkal kapcsolatban 22-ig ad időt a pénzügyminiszternek az eljárási rendek kidolgozására, egyben felhívja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét, hogy ellenőrizze a határozatban foglaltak végrehajtását.
Nehéz költségvetési helyzet
Az államháztartással kapcsolatban ismert tények és a költségvetési tervezés korábbi bizonytalanságai önmagukban is azonnali cselekvést tesznek szükségessé – írta Kármán András pénzügyminiszter a Facebook-oldalán csütörtökön.
Hozzátette, „a kormány nehéz költségvetési helyzetben veszi át az ország irányítását, és nyilvánvalóan vannak az előző kormány által vállalt kötelezettségek, amiknek a részletei nekünk egyelőre ismeretlenek”. Így a magyar költségvetés pontos állapotáról felelősen információkat a Pénzügyminisztérium és a Tisza-kormány csak további alapos tájékozódás után tud adni – jegyezte meg.
Ismertette, az elmúlt négy évben GDP-arányosan átlagosan közel 6 százalék volt az éves költségvetési hiány. Idén a GDP arányában 3,7 százalékosra tervezett hiány hivatalos prognózisa még a költségvetési év kezdete előtt 5 százalékra ugrott, méghozzá úgy, hogy közben a váratlan kiadásokra betervezett tartalék teljes összegét is előre felhasználták. „Információink szerint viszont már a leköszönt kormány is 6,8 százalék körüli éves hiánnyal számol” – írta.
A Fidesz-kormány 46 alkalommal módosította az Országgyűlés által elfogadott 2026-os költségvetést, 2025-ben, tehát még mielőtt a költségvetési év egyáltalán elkezdődött volna, nyolcszor módosították azt. Az évközi módosításokkal így összesen 2212 milliárd forint sorsáról rendelkezett utólag, parlamenti jóváhagyás nélkül a Fidesz-kormány – közölte.
Az adatok, a tények és a megalapozottnak tűnő, de még teljes pontossággal nem ismert kötelezettségvállalásokra vonatkozó feltételezések alapján indokoltnak látta a most hivatalba lépett Tisza-kormány, hogy tárgyaljon a fokozott költségvetési fegyelem biztosításáról is.
