Kármán András először azt közölte, hogy Barabás Gyula, az OTP Bank ügyvezető igazgatója lesz az államháztartásért felelős államtitkára.
Magáról azt mondta, hogy
1997-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakán. Még a diplomaszerzés előtt, 1996-ban kezdett el a Pénzügyminisztérium külső szakértőjeként dolgozni. 1997-ben került a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), itt 2001-ig elemző volt, ekkor a monetáris szabályozási osztály vezetőjének nevezték ki. 2007-től 2010-ig a pénzügyi elemzések igazgatója volt. Ebben a hároméves időszakban ő képviselte az MNB-t az Államadósság Kezelő Központ igazgatósági ülésein és az Európai Központi Bank piaci műveletek bizottságában, és a Keler Zrt. elszámolóház igazgatósági tagja volt.
A köztársasági elnök 2010. június 2-án nevezte ki az újonnan felállt Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának. 2011 októberében jelentették be távozását, 2011. december 1-jétől 2014-ig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságában a Magyarországnak járó helyettes igazgatói posztot töltötte be. 2017. június 8-tól Kármán András az Erste Lakástakarékpénztár Zrt. ügyvezetői és elnöki posztját tölti be. A szakember nevéhez kötődik az Erste jelzálogbankjának létrehozása, amelyet a 2015 decemberi megalakulás óta elnök-vezérigazgatóként irányított. Ezt a pozícióját megőrizte.
2025 szeptemberétől a Tisza Párt költségvetési és adópolitikai szakértője. 2026 áprilisában az alakuló Magyar-kormányban a pénzügyminiszteri pozíciót ajánlották fel neki, melyet elfogadott.
A miniszterjelölt elmondta, hogy kettéválasztják a pénzügyi és gazdaságfejlesztési feladatokat, a Pénzügyminisztérium feladata a felelős gazdálkodás és a költségvetési stabilitás fenntartása. A szétválasztás nem jelenti az egységes gazdaságpolitikai megközelítés hiányát, csupán világosabb felelősségi viszonyokat jelent. Kármán szerint a növekedés újraindítása kulcskérdés, növekedés nélkül nem lehet fenntartható a költségvetési stabilitás.
Magyarország gazdaságpolitikájának nem egyszerűen korrekcióra, hanem irányváltásra van szükség – jelentette ki aTisza-kormány leendő pénzügyminisztere. Ennek alapja a termelékenység bővülésére alapozó modell, kiszámítható környezet és hiteles, fenntartható költségvetési pálya, ami lehetővé teszi az euró bevezetését a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végére.
Új gazdasági modellre van szükség
Kármán rámutatott arra, hogy az előző kormány mennyiségi szemléletű gazdaságpolitikát folytatott, ennek érdekében egyre több dolgozó és nemzetközi tőkére épülő gyárakat vont be. Ez szerinte az összeszerelő-üzem modell, amelynek kétségtelenül kezdetben voltak előnyei. Amíg magas volt a munkanélküliség, és alacsony béreken lehetett sok embert bevonni a munkaerőpiacra, ám a termelékenység javulása minimális volt, ez volt az eddig követett növekedési modell legnagyobb hátulütője. Ezért gondolta éveken át tévesen az MNB, hogy a forint folyamatos leértékelése megoldást jelent, mert ezzel alacsonyan tartották a magyar béreket euróban kifejezve – utalt Kármán a 2025 márciusában lezárult tizenkét éves Matolcsy György-érára.
Emiatt leszakadtak a magyar bérek és folyamatosan magasabb volt az infláció, mint a környező országokban, a magyar dolgozók elfogytak, és Ázsiából pótolta a kormány a munkaerőt.
A Tisza-kormáény új növekedési modellje az alábbi pillérekre épül:
- a termelékenység növelése
- magasabb hozzáadott érték
- képzettebb munkaerő
- tudásalapú, innovatív gazdaság
- a kkv-kra építve
Az a cél, hogy az állam a mostaninál többet fektessen be az emberekbe, többet költsön a humánerőforrásba, az oktatásba, a képzésbe, az egészségügybe. Ezek nélkül nincs felzárkózás – hangsúlyozta Kármán András.
Költségvetési kiszámíthatóságra törekszenek
A pénzügyminiszter-jelölt emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány csak tavaly 46 alkalommal módosította a költségvetést, vagyis átlagosan 8 naponta írta át a számokat. 2200 milliárd forintról rendelkezett tavaly a kormány egyedi kormánydöntésekkel, felülírva a parlamenti jogköröket, ezért volt kiszámíthatatlan a fiskális politika. Idén ez még súlyosabb volt.
Kármán szerint az előző kormány nem átlátható módon költötte az adófizetők pénzét. A rendeleti kormányzással a Fidesz-kormány rendszeresen visszaélt, ez súlyos demokratikus deficitet jelent a költségvetési politika gyakorlatában.
A befektetői kockázatot is befolyásolta ezt, emiatt voltak magasabban a kötvényhozamok idehaza.
Visszaállítják a katát
Egyszerűbb és igazságosabb adórendszert szeretne az új kormány. Enne keretében a 2022 szeptemberében gyakorlatilag kinyírt kisvállalkozások tételes adóját visszahozzák, mondván, a vállalkozóknak szükségük van egy egyszerű adózási formára.
Mivel a különadók rendszerét torznak tartják, ezek súlyát fokozatosan csökkentik és egy kiegyensúlyozottabb adórendszert alakítanak ki.
Az új kormány felülvizsgálja a társaságiadó-kedvezmények rendszerét, megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó kedvezményeket, valamint a köz- és magánvagyon átláthatatlan keveredését.
Változik az szja, jön a vagyonadó
A jelenlegi szja-rendszer problémája, hogy az alacsony jövedelmű családokra kirívő terhet rak, az általános forgalmi adó (áfa) magas, a vagyonadó elenyésző. A szegényebb családok ezért igazából magasabb adóterhet fizetnek – mutatott rá a pénzügyminiszter-jelölt. Magasabb adókulccsal adóznak a szegényebbek, mint a társadalom felső 10 százalék.
Ezért a személyijövedelemadó (szja)-rendszerben bevezetik az adójóváírást, a mediánbérig csökkenni fog mindenkinek az adója. A jelenlegi 15-ről 9 százalékra csökken például a minimálbéren dolgozók szja-terhe, 240 ezer forinttal több pénzt ad minden minimálbéren foglalkoztatottnak.
Ezzel párhuzamosan csökkenti a kormány az áfát azon termékek esetében, amelyek nagyobb súlyt képviselnek a szegényebb rétegek fogyasztásában.
Valamint 1 százalékos vagyonadót vezetünk be egy nagyon szűk réteg esetében, hogy ők is méltányosan járuljanak hozzá a közteherviselésbe.
Harc az államadósság ellen
Kármán felidézte, hogy növekedésnek indult a GDP-arányos államadósság mértéke az elmúlt években. Az adósságot a Tisza-kormány csökkenteni szeretné, méghozzá fenntartható módon, vagyis gazdasági növekedés és fegyelmezett költségvetési politika révén.
A gazdaság beindításában már rövid távon segítség lesz a befagyasztott uniós források – hangsúlyozta a pénzügyminiszter-jelölt. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési (RRF) hitelt is felhasználja Magyarország, s kohéziós projekteket csoportosítanak át erre. Például az MFB-tőkeemelésével, speciális projektcégek létrehozásával lehet hatékonyan lehívni az EU-forrásokat.
Zéró tolerancia a korrupcióval szemben
Az állam vásárlásai eddig a GDP 12 százalékára rúgtak, azok 10 ezer milliárd forintot érnek el 20 százalékos túlárazással számolva.
Kármán szerint zéró tolerancia kell a korrupcióval szemben. Tisztességes versennyel, az indokolatlan versenykorlátozó helyzetek megszüntetésével több ezer milliárd forintot lehet megtakarítani.
Az új kormány megerősíti a kiadások kontrollját. Az a cél, hogy a költségvetés társadalmilag hasznos célokat szolgáljon, az alapítványi és állami vállalatoknál termelt profitot előre meghatározott, társadalmi célokra lehessen fordítani.
Fotó: YouTube
A pénzügyminiszter-jelölt rámutatott, hogy az állami monopóliumból származó bevételek jelentős része kétes célokra van elköltve jelenleg, például a Szerencsejáték Zrt-n keresztül.
A kamatkiadásokon is szintén jelentős megtakarítások érhetőek el. Kármán rámutatott arra, hogy a Tisza történelmi jelentőségű győzelmének hírére meredeken esnek a magyar állampapírhozamok, évek óta nem volt ilyen alacsony az állam finanszírozási költsége.
Ez lehetővé teszi a kamatkiadások csökkentését, a következő négy évben 2400 milliárd forintos megtakarítást szeretnének elérni.
Visszatér a régi mederbe a költségvetés tervezése
Néhány héten belül nyilvánosságra hozza a kormány a költségvetés valós helyzetét. A nyár végéig beterjeszti a kormány a parlamentnek az idei költségvetés felülvizsgálatát, október végéig pedig a 2027-es költségvetést, akkor ismertetik a középtávú hiteles fiskális pályát.
Igen az euróbevezetésre
Mindezek a maastrichti kritériumok teljesítéséhez is szükségesek, ezt legkésőbb 2030-ig végre szeretnék hajtani. Ennek érdekében szakmai és társadalmi egyeztetést kíván folytatni a kormány. Ezek együttese teremti meg egy hiteles költségvetési politika alapjait, magasabb növekedést és több adóbevételt jelent – jelentette ki Kármán.
Cikkünk folyamatosan frissül.
