Kármán András olyan gazdaságpolitikát szeretne, amely 2030-ra elvezet az euróbevezetéshez

A jelenlegi szja-rendszer problémája, hogy az alacsony jövedelmű családokra kirívő terhet rak, az általános forgalmi adó (áfa) magas, a vagyonadó elenyésző. A szegényebb családok ezért igazából magasabb adóterhet fizetnek – mutatott rá a pénzügyminiszter-jelölt. Magasabb adókulccsal adóznak a szegényebbek, mint a társadalom felső 10 százalék.

Ezért a személyijövedelemadó (szja)-rendszerben bevezetik az adójóváírást, a mediánbérig csökkenni fog mindenkinek az adója. A jelenlegi 15-ről 9 százalékra csökken például a minimálbéren dolgozók szja-terhe, 240 ezer forinttal több pénzt ad minden minimálbéren foglalkoztatottnak.

Ezzel párhuzamosan csökkenti a kormány az áfát azon termékek esetében, amelyek nagyobb súlyt képviselnek a szegényebb rétegek fogyasztásában.

Valamint 1 százalékos vagyonadót vezetünk be egy nagyon szűk réteg esetében, hogy ők is méltányosan járuljanak hozzá a közteherviselésbe.

Harc az államadósság ellen

Kármán felidézte, hogy növekedésnek indult a GDP-arányos államadósság mértéke az elmúlt években. Az adósságot a Tisza-kormány csökkenteni szeretné, méghozzá fenntartható módon, vagyis gazdasági növekedés és fegyelmezett költségvetési politika révén.

A gazdaság beindításában már rövid távon segítség lesz a befagyasztott uniós források – hangsúlyozta a pénzügyminiszter-jelölt. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési (RRF) hitelt is felhasználja Magyarország, s kohéziós projekteket csoportosítanak át erre. Például az MFB-tőkeemelésével, speciális projektcégek létrehozásával lehet hatékonyan lehívni az EU-forrásokat.

Zéró tolerancia a korrupcióval szemben

Az állam vásárlásai eddig a GDP 12 százalékára rúgtak, azok 10 ezer milliárd forintot érnek el 20 százalékos túlárazással számolva.

Kármán szerint zéró tolerancia kell a korrupcióval szemben. Tisztességes versennyel, az indokolatlan versenykorlátozó helyzetek megszüntetésével több ezer milliárd forintot lehet megtakarítani.

Az új kormány megerősíti a kiadások kontrollját. Az a cél, hogy a költségvetés társadalmilag hasznos célokat szolgáljon, az alapítványi és állami vállalatoknál termelt profitot előre meghatározott, társadalmi célokra lehessen fordítani.

A pénzügyminiszter-jelölt rámutatott, hogy az állami monopóliumból származó bevételek jelentős része kétes célokra van elköltve jelenleg, például a Szerencsejáték Zrt-n keresztül.

A kamatkiadásokon is szintén jelentős megtakarítások érhetőek el. Kármán rámutatott arra, hogy a Tisza történelmi jelentőségű győzelmének hírére meredeken esnek a magyar állampapírhozamok, évek óta nem volt ilyen alacsony az állam finanszírozási költsége. 

Ez lehetővé teszi a kamatkiadások csökkentését, a következő négy évben 2400 milliárd forintos megtakarítást szeretnének elérni.

Visszatér a régi mederbe a költségvetés tervezése

Néhány héten belül nyilvánosságra hozza a kormány a költségvetés valós helyzetét. A nyár végéig beterjeszti a kormány a parlamentnek az idei költségvetés felülvizsgálatát, október végéig pedig a 2027-es költségvetést, akkor ismertetik a középtávú hiteles fiskális pályát.

Igen az euróbevezetésre

Mindezek a maastrichti kritériumok teljesítéséhez is szükségesek, ezt legkésőbb 2030-ig végre szeretnék hajtani. Ennek érdekében szakmai és társadalmi egyeztetést kíván folytatni a kormány. Ezek együttese teremti meg egy hiteles költségvetési politika alapjait, magasabb növekedést és több adóbevételt jelent – jelentette ki Kármán.

Kiterjesztik a katát, jön a vagyonadó

Hatékonyabb gazdaságot szeretne, ennek érdekében a hazai kkv-kat támogatná. A külföldi beruházók itteni megjelenését akkor támogatnák, ha minél több magyar beszállítóval működnek együtt, és minél fejlettebb technológiát hoznak be. A kkv-k számára nem az adóteher jelenti a legnagyobb gondot, hanem az adminisztráció, ezért a katát kiterjesztenék. Sok kisadót kivezetnének. „A legnagyobb teher az, hogy folyamatosan változnak az adószabályok, a felkészülésre pedig nem kapnak elég időt a vállalatok” – mondta Kármán. Kiszámítható változások kellenek, amelyekre kellő felkészülési időt kapnak a cégek. 

A vagyonadó fontos eleme az adócsomagnak, szimbolikus és gyakorlati jelentősége is lesz. Magyarországon az Európai Unión belül a második legmagasabb a vagyonok koncentrációja a leggazdagabb rétegnél. A jelenlegi adórendszer fogyasztás túlsúlyos, emiatt azok a milliárdosok, akik a jövedelmükhöz, vagyonukhoz mérten keveset fogyasztanak, arányosan kevesebbet adóznak. Ma már léteznek olyan kimutatások, amelyek alapján hatékonyan meg lehet állapítani az adóalapot. A vagyonadóról az érintettek kapnak egy tervezetet, amelyet ki tudnak egészíteni, módosítani tudnak, ha szükséges. 

Egy mindenre kiterjedő széles alap lesz, amelybe minden vagyonelem beleszámít. Az 1 százalékos kulcs miatt nem lesz érdemes elköltözni, mert máshol a társasági adók, és egyéb adók magasabbak. Nem fizetnének külföldön kevesebb adót a gazdagok. Ma már nem lehet külföldre menekíteni a vagyont olyan könnyen, mint évekkel ezelőtt, mivel a pénzmosás elleni nemzetközi törvények egyre hatékonyabbak, és hatékony információcsere zajlik az adóhatóságok között. A külföldre vitt pénz is része lesz a vagyonadó alapjának, amit látni fognak a magyar hatóságok. 

Mennyire köszönhető a gyenge gazdasági teljesítmény a háborúnak?

Kármán szerint a V3-ak növekedéséhez kell mérni a magyar gazdaság teljesítményét. A háború valóban ront a helyzeten, de például Lengyelország sokkal gyorsabban fejlődött, pedig sokkal hosszabb közös határa van Ukrajnával. A lemaradás Kármán szerint az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikájával magyarázható. 

A lakáspolitikát is fontos szempontnak tartják, de hiba volt a tulajdonszerzésre koncentrálni, mert elrugaszkodtak az árak, emiatt a lakhatási válság mélyült. A kínálati piacot is erősíteni kell, nem csak a keresletet, és a bérlakásokat is támogatni kell. Színesebb programokra van szükség, nem lehet egyetlen eszközzel megoldani a problémát. Van, ahol vidéken szolgálati lakásra van szükség, hogy megtartsák a tanárt vagy az orvost, van, hogy egy pályakezdő fiatalnak se lakáshitelre, se albérletre nincs pénze, ezeket a gondokat meg kell oldani. 

Az ázsiai vendégmunkásokkal kapcsolatban azt mondta: kevés már az a szabad munkaerő, amit az összeszerelő üzemek foglalkoztatni tudnak, emiatt sok gyár már hozta magával Ázsiából a dolgozókat is. Nem ebbe az irányba kell mennie a gazdaságfejlesztésnek, hanem olyan irányba, hogy egyre képzettebb munkaerőt foglakoztassanak a cégek. Ne tömegeket foglalkoztassanak alacsony képzettséget igénylő munkakörben. 

Családi adókedvezmények nem szűnnek meg, marad a 13. havi nyugdíj

A demográfiai helyzet romlott, de nem jó a kedvezményrendszer, mert az adókedvezményekre épül, és ezt pont azok tudják a legnagyobb mértékben kihasználni, akik a legkevésbé szorulnak rá. Ezért emelik a családi pótlékot és az anyáknak adott juttatásokat. 

A nyugdíjakra az átlagnál kevesebbet költ az állam GDP-arányosan, 2010-hez képest is csökkent ez a kiadás. Az átlagnyugdíj leszakadt a nettó átlagbértől, 2010-ban 70 százalék fölött volt, ma alig éri el az 50 százalékot a 13. havival együtt. 2008 óta nem emelkedett a minimál nyugdíj összege, ma 400 ezer nyugdíjas kevesebb, mint havi 140 ezer forint nyugdíjat kap. A 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjat senki sem kaphat. A 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat rendkívüli emeléssel megemelik, emelett 500 ezer forint alatti nyugdíjnál SZÉP-kártyát adnak. A 13. és 14. havi nyugdíjat megtartják. 

Miből lesz erre pénz?

Biztos, hogy nehéz költségvetési helyzetet örököl a kormány, de sokat lehet spórolni a propaganda-kiadásokon, a túlárazott közbeszerzések felszámolásából, az uniós pénzek hazahozásával, a kamatkiadások csökkentésével – mondta Kármán. 

A monetáris politika korábban nem az inflációt csökkentette, hanem a forint gyengülésén keresztül próbálták támogatni az összeszerelő üzemekre épülő gazdaságot. Varga Mihály tevékenységét dicsérte, bízik benne, hogy a monetáris és fiskális politika jól együtt fog működni. A Tisza győzelmét jól fogadta a piac, emiatt nem látja, hogy szorosabb együttműködésre lenne szükség az IMF-fel – válaszolta kérdésre a miniszter-jelölt. A forint erősödött, a hozamok is csökkentek a piac bizalma miatt. Ez remélhetőleg az államadósság finanszírozását olcsóbbá teszi. 

Elindult egy informális átadás-átvételi folyamat, amelyhez korrektül állt hozzá a Nemzetgazdasági Minisztérium, de sok mindent nem láttak még, másfél hónapra lehet szükség ahhoz, hogy tisztábban lássák a költségvetés helyzetét, és amely alapján tudják majd tervezni a jövő évi költségvetést. 

A nyugdíjkorhatár nem emelkedik

A nyugdíjkorhatár emelésének kérdését nem tartja aktuálisnak Kármán András – válaszolta egy kérdésre. A magyarországi nyugdíjrendszer fenntarthatónak számít, a várható életkor is alacsonyabb, emiatt most nem szólnak érvek az emelés mellett. El tudja képzelni viszont, hogy rugalmas időpontban menjenek nyugdíjba az emberek. 

A különadók kivezetése rövid távon nem lehetséges, mert jelentős bevételi forrásról van szó, hosszútávon kiszámítható folyamatról van szó. Téves az a feltételezés, hogy ezekből a lakosságot támogatták. Inkább az történt, hogy bizonyos szektorok kedvencek voltak, és nagyon kevés adót fizettek, más szektorok pedig sokat, vagyis a vállalati szektoron belül volt egyenlőtlenség. Az indokolatlan adókedvezményeket felül kell vizsgálni, hogy ki lehessen vezetni a különadókat. Ezeknek a pénzeknek semmi közük a lakossági támogatásokhoz – hangsúlyozta Kármán András. 

Az adórendszer változtatása során egyeztetni akarnak, mert csak az az adórendszer elfogadott széles körben, amelyet a társadalom támogat. Partnerként kell kezelnie az államnak a vállalatokat, az egyes társadalmi csoportokat, erre fognak törekedni – mondta Kármán. 

Kármán András miniszteri kinevezését a Költségvetési Biztosság 9 igen szavazattal és 2 tartózkodással támogatta.