Újabb hitelprogram próbál életet lehelni a magyarországi vállalati beruházásokba. Az MNB a korábbi, Minősített Fogyasztóbarát termékek mintájára elindított egy új, egységes és a hazai kis-és középvállalati szektort célzó hitelminősítési rendszert. Eddig négy hazai nagybank nyújtotta be a pályázatát, hogy szeretné elnyerni a Minősített Vállalati Hitel (MVH) címkét. Közülük az OTP Bank fiókjaiban szeptember 1-jétől már elérhető a konstrukció.
A Minősített Vállalati Hitel legfontosabb feltételei a következők:
- a forint alapú hitel csak beruházási célokra fordítható azon mikro-, kis- és középvállalkozások számára, amelyek legalább 2 lezárt üzleti évvel rendelkeznek (például gépek beszerzésére, ingatlanvásárlásra, irodaterület-bővítésre, termőföld vásárlásra használható)
- a hitel változó és/vagy futamidő végéig rögzített kamatozású lehet, maximált kamatfelárral
- egy vállalkozás legalább 300 millió forintot igényelhet
- a maximális futamidő 10 év
Takaréklángon égő piacra hozna pezsgést az MNB
Az MNB elnöke, Varga Mihály már hónapokkal korábban utalt arra, hogy a jegybank egy minősített vállalati hitelcsomaggal támogatná a hazai beruházások fellendülését. A mostani, Magyar Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében elinduló új vállalati hitelminősítési rendszer az MNB várakozásai szerint erősítheti a bankok közötti versenyt. Emellett kedvező árazással, maximált kamatfelárral és gyors, akár elektronikus ügyintézéssel adna lendületet a piacnak.
Fotó: Depositphotos
A kamatozás már csak azért is kulcsfontosságú, mert az idei első negyedévben az MNB adatai szerint a piaci alapon kötött vállalati forinthitelek átlagos kamatszintje a kis összegű hitelek esetében 8,5 százalék volt, a nagy összegűeknél pedig 8,2 százalék. Mivel a 6,5 százalékon álló magyarországi alapkamat csökkentése az inflációs nyomás miatt elemzők szerint idén már legjobb esetben is csak egy alkalommal, az év végén történhet meg, jelentős változásra 2025 folyamán már nem számíthattak a cégek a piaci kondíciókban.
Évek óta tart a lejtmenet
Jól látható ugyanakkor, hogy nemcsak a magas kamatok fogják vissza a vállalatok beruházási kedvét. Erre utal az is, hogy bár az év elején több államilag támogatott konstrukció is elindult (például a Demján Sándor Program) vagy kedvezőbb feltételek mellett érhető el (a Széchenyi Kártya Program beruházási hitelének kamatlába 3 százalékra csökkent), ezek sem tudták érdemben megmozdítani a szektort.
A nemzetgazdasági beruházások (aminek nagyjából kétharmadát adják a vállalati beruházások) már évek óta zsugorodnak Magyarországon. A legfrissebb, idei második negyedéves adatok alapján 8,2 százalékkal maradt el az ágazat teljesítménye az egy évvel korábbitól. Az első negyedévhez mérten pedig, szezonálisan kiigazítva 1,1 százalékos volt a visszaesés. A KSH szerint a beruházások ismételt csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, valamint az oktatás járultak hozzá.
A nemzetgazdasági beruházások éves alapon már 2022 negyedik negyedéve óta zuhannak, többször tíz százalék fölötti mértékben. A negyedéves változásokat figyelve pedig a 2023 április-júniusi időszak óta tart a lejtmenet. Az egyetlen pozitívum, hogy a visszaesés mértéke lassult az idei második negyedévben. Azonban még egy esetleges második féléves felpattanás esetén is borítékolható, hogy a beruházások az idei GDP-hez is negatívan járulhatnak hozzá.
A beruházások csökkenése pedig elemzők szerint nemcsak a magas kamatokra vezethető vissza. A gyenge lábakon álló külső kereslet visszaveti a magyar exportot, ezért a meglévő feldolgozóipari kapacitásokat sem tudják a cégek teljes mértékben kihasználni. Emellett az európai uniós források hiánya, valamint a vállalati és lakossági bizalom alacsony szintje is hozzájárultak az elmúlt évek lejtmenetéhez.
