Bár az országos átlagkereseti rangsort továbbra is a főváros dominálja – hiszen itt összpontosul a legtöbb magas hozzáadott értékű, döntéshozói pozíció, a legújabb számok egy kifejezetten biztató trendet is megmutatnak – írja a Bankmonitor.
A Budapest és vidék közötti bérszakadék folyamatosan szűkül. Míg 2019-ben a legalacsonyabb bruttó átlagkeresettel bíró Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bérszínvonala a budapestinek csupán 55,6 százalékát érte el, ez az arány 2025-re 61,5 százalékra emelkedett. Tehát az alacsonyabb átlagbérekkel rendelkező vármegyék felzárkózási folyamata, ha tyúklépésben is, de halad.
Ezt a felzárkózási folyamatot támasztja alá a 2025-ös bérnövekedési dinamika is. Ahogy az alábbi ábrán egyértelműen kirajzolódik, az alacsonyabb bázisról induló vármegyék jóval nagyobb ütemű bruttó béremelkedést produkáltak az elmúlt évben, mint a rangsort vezető főváros vagy a nyugati régiók.
Fotó: Bankmonitor
Bár az alacsonyabb bérszintekről könnyebb látványos ugrást elérni, ez az erőteljes bérdinamika elengedhetetlen feltétele annak, hogy az átlagtól elmaradó térségek érdemben csökkenteni tudják az évtizedes lemaradásukat, és meginduljon a bérszakadék érdemi betemetése.
A lap szerint azonban mielőtt azt gondolnánk, hogy a területi különbségek már a múlté, érdemes a számok mögé nézni. A több mint 60 százalékos arány még mindig jelentős lemaradást mutat, ami miatt sokak számára továbbra is racionális döntésnek tűnhet a fővárosba költözni egy vastagabb boríték reményében.
Érdemes ránézni a Bankmonitor interaktív térképére, amelyből megyékre és tevékenységi körökre bontva végig lehet böngészni, hol és mivel lehet a legjobban keresni ma Magyarországon:
A vidéki aranybánya, amely lekörözi a pesti bankárokat
Sokan szentül hiszik, hogy az igazán kiemelkedő fizetésekért kizárólag a fővárosi irodaházakba vezet az út. Az adatok azonban megdöbbentő képet mutatnak. Ha a tevékenységi köröket és a megyéket együttesen vizsgáljuk, az ország abszolút csúcstartója Tolna megye energetikai szektora. A Paksi Atomerőműnek köszönhetően az itt dolgozók havi bruttó 1,6 millió forintos, az egész országban egyedülálló átlagbérrel büszkélkedhetnek.
Ez a kiemelkedő összeg még a budapesti elitet is maga mögé utasította: a második legmagasabb átlagfizetést a fővárosi pénzügyi és biztosítási szektor dolgozói vihették haza (bruttó 1,21 millió forint), míg a harmadik helyre a budapesti információs és kommunikációs szféra futott be (bruttó 1,18 millió forint). A vidék rejtett tartalékait mutatja az is, hogy Fejér megye IT szektora (1,03 millió Ft) és Csongrád-Csanád megye bányászati szférája – MOL algyői tevékenységének hatása – (1,02 millió Ft) is átlépte a bűvös egymilliós határt.
Hatalmas különbségek a szalag mellett és a pult mögött
Ezzel szemben a vendéglátásban dolgozók helyzete kijózanító, Szabolcsban alig bruttó 365 ezer forintot vihetnek haza, de még a fővárosban is jócskán az átlag alatt keresnek.
Szintén mellbevágó a feldolgozóipar kettőssége. Ugyanaz a fáradságos munka teljesen mást ér Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol közel bruttó 890 ezer forint a gyári dolgozók átlagbére és Békésben vármegyében, ahol csupán 567 ezer forint.
Kivételt a bérszakadékok alól szinte csak az állami szektor jelent. Az oktatásban és az egészségügyben a kötött bértáblák egyfajta biztonsági hálóként elsimítják a földrajzi különbségeket, bizonyítva, hogy a fizetések alakulásában ma már legalább akkora szerepe van a választott iparágnak, mint a lakcímkártyánknak.
