Gyenge volt az év végi bónuszosztás, és ez a fizetési adatokon is látszik

Amint az Mfor is megírta, 6,3 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek 2025-ben. A nettó bérek mediánértéke elérte a 427 500 forintot a tavalyi év végére, ez 10,8 százalékkal magasabb összeg a 2024. decemberinél. A szektorok között azonban nagy a szórás: például a 66 ezer közfoglalkoztatott átlagosan 109 730 forintot vitt haza havonta.

Korosztályokra bontva a 20 év alattiak fizetése emelkedett a legkisebb mértékben a tavalyi utolsó negyedévben, és ők is kerestek a legkevesebbet, átlagosan 321 ezer forintot. A 20-29 éves korosztály fizetése is átlag alatti (7,7 százalékos) ütemben nőtt, átlagosan 428 ezer forintra. A legnagyobb fizetésemelést az 50-59 évesek tapasztalhatták, de az ő bérük is az átlag alatt maradt: így sem érte el a 471 ezer forintot.

Nagy a szórás az ágazatok között

Az ágazatok közül a legnagyobb mértékben az energiaiparban emelkedett az átlagkereset decemberben. Ezt emelte ki elemzésében a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor is. „Mivel ez az előző hónapokban mért növekedésnél érdemben nagyobb, itt az év végi bónuszoknak lehetett kiemelkedő szerepe. A keresetek legkevésbé egy állam által dominált ágazatban növekedtek, az egészségügyben (2,1 százalékkal), miközben több olyan ágazat is volt, ahol az átlagbérek emelkedése 10 százalék feletti volt” – mondta Regős.

Összességében viszont nem látja annyira erősnek az év végét: a bónuszok nem húzták fel olyan ütemben a keresetnövekedést, mint az év egészét tekintve az alapbérek. A stagnáló gazdaság mellett azonban igen szép teljesítménynek tartja a tavalyi átlagkereset-emelkedést. Hozzátette: az adatok mögött nagy lehet a szórás, azaz vannak, akik sokkal jobban és vannak, akik sokkal rosszabbul járhattak. 

A munkaerőpiac feszessége lanyhult, de több területen fennmaradt a verseny a jól képzett munkaerőért, Regős szerint azt továbbra is meg kell fizetni. Úgy látja, a reálkeresetek érdemi emelkedése idén is fennmarad, mértéke az állam fiskális lazítására (például a fegyverpénzre) tekintettel akár a tavalyit is meghaladhatja. 

Idén magasabb lehet a reálbér-növekedés

„2025 egészében az ING számításai szerint 4,4 százalék volt a nettó reálkeresetek bővülése” – mondta a bank szenior közgazdásza, Virovácz Péter.

Decemberben némileg lassult az átlagbér növekedésének üteme, a költségvetési szférában pedig drasztikussá vált ez a folyamat: a korábbi alacsony két számjegyű ütem helyett csupán 7,3 százalék volt a mutató. „Magyarázatként részben a visszafogottabb jutalomfizetések szolgálhatnak, hiszen a költségvetési szektor (de még a versenyszféra esetében is) magasabb volt a rendszeres keresetek növekedése, mint a bónusszal kalkulált béradat. Ez arra utal, hogy kevésbé voltak bőkezűek a vállalatok és az állam, amikor az év végi prémiumokról kellett dönteni” – mondta Virovácz.

Ahol szokásosan az év végén osztják a jutalmakat (mezőgazdaság, bányászat, energiaszektor), bőven az átlag felett alakult a decemberi bérdinamika. Ezzel szemben a közigazgatás esetében látjuk az egyik legnagyobb lassulást.

A bérek vásárlóerejének növekedése tavaly érdemben emelkedő pályán maradt. Ez sem volt elég azonban a magyar gazdaság dinamizálására, sőt, 2025-ben még lassabb is volt a GDP-növekedés, mint 2024-ben. Bár a pozitív reálbérnövekedés hatására a fogyasztás bővülni tudott, ez önmagában kevésnek bizonyult.

Az év első hónapjában látott alacsony átárazás és a dinamikus bérnövekedés várható folytatódása már az év elején megalapozhat annak, hogy az éves átlagok is kedvezően alakuljanak. Mivel továbbra is strukturális munkaerőhiány jellemzi a gazdaságot és a vállalatok még mindig munkaerőt tartalékolnak, az év egészében idén 10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést vár az ING Bank. Számításaik szerint a fegyverpénzek februári kifizetése önmagában bő 1 százalékpontot is hozzáadhat az átlaghoz. (2022 februárjában szintén fegyverpénzt osztott a kormány, akkor 21,5 százalékkal nőtt éves alapon a nettó reálkereset.)

A reálbérek idei növekedése átlagban meghaladhatja a 7 százalékot is. Virovácz úgy látja, talán ennek a hatása tükröződik már a javuló fogyasztói bizalomban, ami tovább élénkítheti a fogyasztást. 

Lassan, de felzárkózik a medián az átlaghoz

„A mediánbér a közszférában meghaladta tavaly az átlagbér 90 százalékát, noha 3 évvel ezelőtt még 80 százalékon állt. A bérfolyamatokat tehát az alacsonyabb keresetűek bérfejlesztései hajtották, főként a pedagógusok, illetve az önkormányzati dolgozók és a köztisztviselők körében” – mondta az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője, Molnár Dániel.

A bérdinamika decemberi lassulása mögött az állami szférát látja, de a tavalyi év egészét tekintve ez a szféra húzta felfelé a kereseti adatokat. A közszféra bérfejlesztései (pedagógusok, igazságügyi, vízügyi, önkormányzati dolgozók, köztisztviselők, kulturális szféra) nyomán Molnár azt várja, idén is ez a szegmens húzza a nemzetgazdasági bérfolyamatokat. 

A versenyszférában is az alacsonyabb keresetűek béremelései voltak jelentősebbek: a mediánkereset 9,5 százalékos bővülést mutatott, és elérte az átlagbér 77,3 százalékát. „A külső kereslet gyengélkedésének leginkább kitett iparban, illetve a kapcsolódó szállítás, raktározás ágazatban az átlagosnál kisebb, míg a szolgáltató szektorban jellemzően magasabb bérfejlesztés valósult meg” – tette hozzá az elemző.

Az MGFÜ-nél úgy látják, idén a bruttó átlagkereset két számjegyű ütemben nő majd, amelynek köszönhetően 6 százalék fölé gyorsulhat a reálbérek növekedési üteme. 

A magyarok négyötöde átlag alatt keres

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megjegyezte, hogy a minimálbért keresők havonta mintegy 32 ezer, a garantált bérminimumon foglalkoztatottak pedig 24 ezer forinttal kapnak többet. A magyar nettó minimálbér azonban így is kevesebb, mint Montenegróban, Szlovákiában, vagy Szlovéniában: az Mfor nemrég Gulyás Gergelyt is megkérdezte, mikor zárkózhat fel a magyar legkisebb fizetés a régiós országokéhoz.

A miniszter elmondta: nem tartja korrektnek, hogy adókedvezmény nélkül számoljuk a nettó összeget. A magyar minimálbér viszont azzel együtt sem éri el a szlovák, vagy a szlovén szintet. Ez nem is várható a közeljövőben: az NGM közleménye szerint a kormány célja, hogy a minimálbér a közeljövőben elérje az ezer eurót, Szlovéniában viszont már jelenleg is ennyi a nettó minimálbér.

A minisztérium szintén célként tűzte ki, hogy a bruttó átlagkereset egymillió forint legyen. Decemberben 789 200 forint volt a bruttó átlag, de ennek kapcsán érdemes megnézni a jövedelmi ötödre vonatkozó adatokat. Egyedül a második leggazdagabb ötöd fizetése emelkedett 10 százalék feletti mértékben, bruttó 759 ezer forintra. Ez azt jelenti, hogy ők is csak megközelíteni tudták az átlagot: kizárólag a leggazdagabb ötöd visz haza átlag feletti összeget.

A megyéket és Budapestet nézve viszont egységesnek tűnik a kép: mindenhol 8 és 11 százalék között emelkedett a nettó átlagkereset. Az országos nettó átlagot csak a budapesti és a Győr-Moson-Sopron megyei érték haladta meg a negyedik negyedévben. A fővárosban több mint 585 ezer forint volt a nettó átlagbér, ezzel szemben Nógrádban 379 ezer, Békés megyében 373 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 365 ezer forint volt az nettó átlagkereset.