Az Átlátszó múlt héten megjelent cikkében részletesen áttekintette, hogy az udvarias és elkötelezettnek tűnő csomagolás ellenére a Tisza-kormány sem hagyott fel azzal a korábbi gyakorlattal, hogy felvizezze (vagy éppen egyenesen figyelmen kívül hagyja) az Integritás Hatóság közbeszerzési rendszerre és európai uniós forráselosztásra vonatkozó javaslatait – írja a K-Monitor.
Erről az anyagról van szó
Az Integritás Hatóság 2023 óta minden évben részletes integritásjelentést ad ki, amely több száz oldalon, empirikus adatokra és kutatásra támaszkodva tárja fel a magyarországi közbeszerzési és uniós forráselosztási rendszer hiányosságait, és ajánlásokat is fogalmaz meg. A törvényi szabályozás értelmében a Kormány köteles ezekre a jelentésekben megfogalmazott, sorszámozott ajánlásokra pontról pontra, érdemben reagálni.
A korábbi években a válaszok döntő többsége elutasító volt, vagy technikai szinten maradt, érdemi reformot nem eredményezve – emiatt is nagy várakozás övezte azt, hogy a 2026-os kormányváltás után hivatalba lépő új kormány hogyan viszonyul az Integritás Hatóság mintegy 95 javaslatot tartalmazó 2025. évi jelentéséhez. Az Átlátszó összegzése szerint azonban, bár a válaszok hangneme formálisan udvariasabbá vált, a gyakorlati hozzáállás lényegében nem változott: a szakmailag megalapozott, a közpénzek elköltésének átláthatóságát növelni hivatott javaslatok többsége idén is elutasításra került.
A legfájóbb pont: az elektronikus közbeszerzések adatbázisának elérhetősége
A Hatóság egyik legelőremutatóbb, a közbeszerzések fokozottabb ellenőrzését célzó javaslata az volt, hogy teljes körű és valós idejű hozzáférést kaphassanak az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adatbázisához. Jelenleg — szintén a 2022-es kondicionalitási mechanizmus keretében tett vállalások korlátolt teljesítéseként — kizárólag az eredménytájékoztató hirdetmények meghatározott adatai érhetők el géppel olvasható és elemezhető formában, ráadásul ez az adatbázis is mindössze kéthavonta frissül.
Az Integritás Hatóság, mint a közbeszerzések ellenőrzésével foglalkozó egyik szerv, a hatályos szabályozás alapján jelenleg technikailag nagyjából azonos mértékben és módon fér hozzá ezekhez az adatokhoz, mint bármely állampolgár
– írja a K-Monitor.
Érdemi, mélységi többletadathoz (ilyen például a közbeszerzési ajánlatok tartalma, vagy bizonyos esetekben a közbeszerzési dokumentáció) csak a konkrét vizsgálati eljárásban, egyedi adatkérés alapján juthat, az egyéb, közérdekből nyilvános közbeszerzési adatokat — például az eljárást megindító hirdetmények a nemzeti eljárásrendben vagy az eljárásokat lezáró összegzések, vagy a megkötött szerződések — pedig ugyan elérheti az interneten, de ezeket az EKR-t üzemeltető állami tulajdonú Zrt. olyan formában teszi közzé, amely alkalmatlan a tömeges letöltésére és feldolgozására – vagyis az információk megismerésére ez utóbbi körben is csak egyedi ügyekben van lehetőség.
Ez az adathozzáférési korlátozás alapvetően nehezíti meg, hogy a Hatóság rendszerszinten, proaktív módon azonosítsa a közbeszerzési kockázatokat. Egy hatékony ellenőrző szervnek nem kizárólag az eredménytájékoztató közzététele és a szerződés megkötése után kellene szembesülnie a gyanús mintázatokkal, hanem már az eljárás közben, a bírálati szakaszban is, lehetőséget biztosítva a korai beavatkozásra.
Teljes körű, valós idejű hozzáféréssel a Hatóság képes lenne saját, prediktív „red flags”-rendszer kiépítésére, vagy meglévő lezárt ügyiratainak felhasználásával kockázatelemző modell betanítására (ahogy azt az Európai Bizottság is teszi az ARACHNE eszközzel uniós szinten). Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen jellegű futó projektje már most van az Integritás Hatóságnak.
A Kormány válasza: „levéltitok”
A kérésre a kormány ezt a választ adta:
A Kormány a javaslattal nem ért egyet.
A Kormány elkötelezett aziránt, hogy az Integritás Hatóság számára biztosítsa a törvényi kereteknek megfelelően mindazokat az adatokat, amelyeket a vizsgálatai és hatósági ellenőrzései lefolytatásához igényel, és hatékonyan segítse az esetleges szabálytalanságok Integritás Hatóság általi feltárását.
Lényeges ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő által az EKR-ben tárolt adatok, valamint a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikáció adatai, tartalma a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2.46. §-a szerinti magántitok, levéltitok, így az Integritás Hatóság által igényelt hozzáférés tekintetében az ezekre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni.
A Kormány értelmezése szerint a fentiekhez képest az Integritás Hatóság teljes és adatbázisszintű hozzáférés-igénylése a fentiekhez képest speciális megismerési lehetőséget jelentene az EKR-ben tárolt adatokra és iratokra vonatkozóan, mivel az Integritás Hatóság a hozzáférése esetén külön megkeresés megküldése nélkül, mind az ajánlatkérő, mind a gazdasági szereplők, mind az EKR-t üzemeltető miniszter tudta nélkül kívánna bármilyen konkrét adatot vagy iratot letölteni.
A Kormány jogértelmezése szerint ilyen jellegű adathozzáférési lehetőségekkel csak nagyon speciális jogállású szervek rendelkeznek, különleges eljárási garanciák betartása mellett, például a 2017. évi XC. törvény (Be.) 231. §-a szerint büntetőeljárásban bírói engedélyhez kötött módon lehetséges az információs rendszer titkos megfigyelése (az érintett ajánlatkérő vagy gazdasági szereplő tudta nélkül), ezzel párhuzamosan a Btk. 307. §-a alapján a jogosulatlan titkos információgyűjtés bűncselekmény, továbbá az 1995. évi CXXV. törvény 58. §-a alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok bírói vagy igazságügyi miniszteri engedély alapján információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhetnek.
Mivel az Integritás Hatóság nem nyomozó szerv, és nem nemzetbiztonsági szolgálat, ezért az EKR-hez történő valós idejű teljes, adatbázisszintű hozzáférésre vonatkozó igényét a Kormány nem látja beillőnek a fenti jogszabályi környezet szerinti hatásköri és eljárási rendszerbe.
A teljes cikkben olvashatnak arról, hogy a K-Monitor szerint ez miért aggályos érvelés. Emellett bemutatják a magyar közbeszerzési adatinfrastruktúra töredezettségét és hogy miért jelent problémát ez a fajta széttagoltság.
