<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Míg néhány hete még attól kellett tartani, hogy történelmi mélypont csúszik a forint az euróval szemben, az utóbbi két hétben sokkal stabilabb lett a magyar fizetőeszköz. Ennek többségében örülhetünk, hiszen az import termékek elvileg így olcsóbbak lesznek. De vajon van-e a magyar gazdaság szempontjából árnyoldala a forint erősödésének?

A forint árfolyama sok olyan termékre hat, amelyet exportra termelnek a magyarországi vállalatok, de a külföldről behozott termékeknél is igyekeztek a kereskedők érvényesíteni a gyengülést az utóbbi egy-két évben. Két hete viszont fordult a kocka, hiszen előbb az MNB alelnöke, Virág Barnabás jelezte, hogy a megugró inflációt komolyan veszi a jegybank. Akkor a Reutersnek nyilatkozva azt mondta, hogy immár teljesen újraindul a gazdaság, júniustól megváltozik a magyar monetáris politika: a jegybank a rövid távú kamatok változtatásával próbálja kezelni az infláció növekedéséből adódó kockázatokat. A felfelé tartó inflációs kockázatok március óta emelkednek és az MNB mindent elkövet, hogy megakadályozza a másodkörös hatásokat – hangsúlyozta Virág, hozzátéve: „nem szabad alábecsülnünk az infláció tartós emelkedését, ezért proaktívan fogunk reagálni a növekvő inflációs kockázatokra.”

370 környékéről 350 alá

Virág Barnabás nyilatkozatát követően a forint határozottan erősödni kezdett, amelyben az is közrejátszott, hogy sok olyan spekuláns talpa alatt lett forró a talaj, akik a forint további gyengülésére játszottak. Az MNB vezetőjének mondatai ugyanakkor azt üzenték a piaci szereplők számára, hogy a forint gyengülését nem tűri tovább a központi bank. Sokan emiatt a múlt héten zárták a spekulatív pozícióikat, amely révén az euró-forint árfolyam 350 alá csúszott.

A befektetők egy része csalódással vette tudomásul, hogy a Monetáris Tanács kedden nem nyúlt a kamatokhoz, ami miatt időlegesen ismét gyengült a forint. Ugyanakkor az ülés után kiadott közlemény egyértelműen a szigorítás felé mutató, úgynevezett héja álláspontot képviselt. A Monetáris Tanács ugyanis megerősítette Virág Barnabás múlt heti nyilatkozatát, miszerint az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen állnak a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására. Hozzátették, hogy a júniusi inflációs jelentés lesz kiemelt fontosságú, tehát a következő ülésen várható bejelentés.

A kamatdöntést követően az Equilor szakértő úgy vélekedtek: a legfontosabb kérdés, hogy milyen sorrendben, és milyen eszközökhöz nyúl az MNB. Amennyiben június 22-én csak az alapkamatot emelik meg 15 bázisponttal az egyhetes betéti tender kamatszintjére, jelzésértékű lépésről lenne szó, melyre gyengüléssel reagálhat majd a forint. Viszont amennyiben addig az egyhetes betéti tenderek valamelyikén megemelik a meghirdetett kamatszintet 15 bázisponttal, és ezt követően történik az alapkamat emelése, tényleges hatásaiban is jóval erősebb lépésről lenne szó, mely akár tovább erősítheti a forintot a későbbiekben.

A jegybank ugyan még nem döntött, hogy előbb az egyhetes betétek kamatához, vagy az alapkamathoz nyúlnak, ám egy-két bizonytalan napot követően a hét második felében ismét biztatóan alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama. Úgy tűnik, hogy a 350-es szint erős ellenállást jelenthet, és sikerül ez alatt a lélektani szint alatt stabilizálódnia a keresztárfolyamnak. Más kérdés, hogy az igazán örvendetes az lenne, ha a 2019-ben jellemző 330-340 közötti szinten hullámozna a kurzus. Ez ugyanis az idei lokális csúcshoz képest már 10 százalékos erősödést jelentene, ami számos külföldről származó termék esetében akár az árakban is érződhetne. Ezek közül a lakosságot közvetve és direktben is érinti az energia és az üzemanyagok ára, amelyekben visszaköszön a forint aktuális árfolyama, de a rezsi és a logisztikai költségek révén számos termék esetén tud az erősödő forint kedvező, míg a gyengülő kedvezőtlen hatást kiváltani.

Az árfolyamgyengülés az importtermékek révén az infláció emelkedéséhez is hozzájárul, amely már csak azért sem kívánatos, mert a fogyasztói árindex áprilisban 9 éve nem látott mértékben ugrott meg. Pedig nem nehéz belátni, hogy a külföldről származó termékek esetén, ha az eladó nem is emel árat, akkor is több forintot kell fizetni a magyar forgalmazónak érte, amennyiben gyengül a forint. Ha ez visszaköszön az árakban is, mert a kereskedők nem tudják vagy akarják lenyelni az árfolyamból adódó veszteséget, akkor a termékeke a boltok polcaira is drágábban kerülhetnek.

De kinek rossz az erős forint?

Ha a forint gyengülése ennyire rossza, akkor felmerül, miért nem tett eddig lépéseket a jegybank, hogy a kurzust erősítse. Ennek elsősorban az az oka, hogy az elmúlt egy évben a járvány okozta gazdasági visszaesés megállítását, és a gazdaság ismételt lendületbe hozását tartotta fő céljának a magyar gazdaságpolitika, így az MNB is. Ráadásul az infláció sem tűnt korábban fenyegetőnek, ha egy-egy hónapban kiugró értéket láttunk, az gyorsan elsimult pár hónappal később. A jegybank által emlegetett változékony árszínvonal nem egyirányú mozgást jelentett, hanem hol drágulást, hol az árak mérséklődését. Így összességében a gazdaság szempontjából nem volt indokolt a jegybank beavatkozása.

A jegybank sokat nyert a forint gyengülésén

Az MNB eredményessége jellemzően négy tétel eredőjeként alakul. Ezek:

  • a devizatartalékon elért hozam, jellemzően kamatbevétel,
  • a jegybanki betétre kifizetett kamat,
  • a devizaárfolyam változása következtében előálló átértékelődés a devizában lévő vagyonon (a devizatartalékon) és
  • egyéb tételek.

A fentiek közül az elmúlt években a devizaárfolyam változása került több alkalommal is a fókuszba, de 2019-ben például az aranytartalék felértékelődésén is sokat keresett az MNB. Ugyanakkor a tavalyi évben például a devizaárfolyamon elkönyvelt nyereség hozott komoly profitot az MNB-nél.

Az első féléves eredménynél csak 2015-ben keresett többet a devizaárfolyamok változásán a jegybank, ugyanakkor az az összeg nem jelent meg a költségvetésbe fizetett osztalékként, hanem az elhíresült mondás szerint az az összeg elvesztette közpénzjellegét, lévén a devizatartalékon keresett pénzből jöttek létre az akkoriban alapított Pallas Athéné-alapítványokat.

Az infláció felpörgése viszont lépéskényszerbe hozta az MNB-t, ez pedig pozitívan hatott a forint árfolyamára. Felmerül, hogy a fent felsorolt előnyök mellett van-e hátulütője a forint erősödésének. Elvileg ugyanis a drágább forint rossz az exportőröknek, hiszen minden más változatlansága mellett azok a vállalatok, amelyek az általuk előállított termékeket és szolgáltatott külföldre adják el, rosszabbul járnak, hiszen ugyanannyi devizában számolt bevétel forintban kevesebbet fog eredményezni.

Bár a probléma most is létezik, a szokásosnál kisebb problémát okoz ezúttal az exportorientált cégeknek. A világszerte újra felpörgő fogyasztás ugyanis a megszokottnál nagyobb mozgásteret ad a vállalatoknak, és könnyebben tudnak árakat emelni. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a Magyarországon működő vállalatok költségei idén mérsékeltebben nőttek, megtört ugyanis a korábbi évek bérdinamikája. Idén számos vállalat a „megszokottnál” jóval kisebb mértékű béremelést hajtott végre.

Áremelkedés még lehet

A dráguló forintot a turizmusban érdekelt vállalatok sem szokták nagyon szeretni, hiszen a költségek növekedése visszatarthatja az ide utazók egy részét. Azt kell ugyanakkor mondani, ezúttal ez a kérdés sem kardinális. A külföldi turisták ugyanis egyelőre még nem keltek útra, így nem a forint erősödése az, ami visszatartaná őket. A szakértők szerint egyébként az idegenforgalomban és a vendéglátó iparban az árfolyamoktól függetlenül komoly áremelkedés jöhet (illetve egyes éttermekben ez már el is kezdődött), amelynek hátterében számos tényező áll. Így a vállalkozások szeretnék pótolni az elmúlt egy évben kiesett profitot, a munkaerő visszaépítése plusz költséget jelent, egyes vállalkozások csődje miatt a piaci verseny csökkenhet, továbbá számos alapanyag és szolgáltatás is drágult, amit a vállalkozások továbbhárítanak a vendégekre. Várhatóan ezek hatása sokkal komolyabb lehet, mint amekkora áremelkedést a forint erősödése miatt érzékelnének a külföldiek.

Rövid távon a forint erősödése miatti negatív hatások összességében aligha fogják megrengetni a magyar gazdaságot. A pozitívumok sokkal fontosabbak lehetnek. Ha az erősödés tartós és nagyobb mértékű lesz, vagy az a kamatok emelése miatt következik be, akkor viszont azt akár az átlagemberek is megérezhetik. Utóbbi esetben például a (változó kamatozású) hitelek törlesztőrészletei emelkedni fognak.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.