2025 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye elmaradt az egy évvel korábbitól – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett, első becsléséből. A bruttó hazai termék (GDP) volumene a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, valamint kiegyensúlyozott adatok alapján viszont 0,4 százalékkal csökkent 2024 azonos időszakához képest.
Negyedéves összehasonlításban szintén visszaesést mért a hivatal: a gazdaság teljesítménye a 2024. IV. negyedévéhez viszonyítva 0,2 százalékkal mérséklődött.
A KSH közlése szerint a GDP-t leginkább a szolgáltatási szektor teljesítménye tartotta fenn, míg az ipar és az építőipar visszafogta a növekedést. Itt fontos megjegyezni, hogy az akkumulátoripar az elmúlt évek egyik legdinamikusabb húzóágazata volt. A német és kínai piac megtorpanása miatt azonban csökkent a kereslet, miközben a hazai gyártókapacitások gyors bővülése túltermelési kockázatot is hordozhatnak, ami lefelé húzhatja az ipari teljesítményt.
A szerdai GDP-adat meglepetést keltett a piacon. A vártnál gyengébb eredmény több elemző szerint is rontja az éves növekedési kilátásokat, és továbbra is a gazdasági stagnálás a jellemző pálya.
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője úgy fogalmazott:
„Negatív meglepetést okozott a GDP-adat. Míg az elemzői konszenzus előzetesen kismértékű bővülést jelzett, addig az előzetes adatok szerint úgy negyedéves, mint éves alapon csökkent a gazdasági teljesítmény.”
Fotó: Depositphotos
Hozzátette: „A beruházásokban az idei első negyedévben sem jöhetett még el a fordulat. A külpiaci kereslet gyenge, és nem látni a fordulat jeleit a legfontosabb külpiacunkon, a német gazdaságban.” Ugyanakkor szerinte „a fogyasztás lehet a növekedés fő motorja”, részben a reálbérek emelkedése, az infláció csökkenése és a háztartások jövedelmi helyzetét javító állami intézkedések miatt.
Hasonlóan borúlátó értékelést adott Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is:
„A ma beérkezett első negyedéves GDP-adatot röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy kiábrándító.” Mint mondta, „nem hogy dinamikus növekedés nem következett be, de ismét a recesszió réme fenyeget – bár azért ez inkább csak fenyegetés, nem ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek.”
Regős szerint a gyenge adat „jelentősen átírja az idei növekedési prognózisokat is”. Emlékeztetett arra, hogy „míg a kormányzat eredetileg 3 százalék fölötti bővüléssel számolt, majd ezt 2,5 százalékra módosította, most már egy 2 százalékos bővülés is álomnak tűnik”. Várakozása szerint „nagyjából 1 százalék körüli növekedés várható idénre, nagyon kedvező esetben talán 1,5 százalék.”
Meddig stagnálunk?
A vártnál rosszabb adatok hátterében Regős szerint az ipar gyenge teljesítménye áll, különösen az akkumulátor- és járműgyártás gyenge kereslete miatt. Hozzátette: „az építőipar, a kiskereskedelem és a turizmus havi adatai alapján ha nem is jelentős, de bővülésre számítottunk... két megoldás lehet: a márciusi adatok az első két havinál jóval rosszabbul alakultak, vagy pedig a KSH által nem lefedett ágazatok teljesítménye volt ennyire kedvezőtlen”.
A költségvetési kilátások szempontjából is figyelmeztető a GDP-gyengülés: „Míg az idei költségvetést 3,4 százalékos növekedéssel tervezték és 3,7 százalékos hiánnyal, ezt már korábban 2,5 százalékos növekedéshez igazították 4 százalékos hiánnyal. Most viszont egy 1–1,5 százalékos növekedés alapesetben még kedvezőtlenebb hiányt jelenthet.” Regős szerint egyedül a fogyasztás relatív stabilitása és az ebből származó áfabevételek enyhíthetik a költségvetési nyomást.
„Mindig várjuk a kedvező adatot, mindig reménykedünk... azonban ez valahogy mindig elmarad és a gazdaság gyakorlatilag több éve stagnál” – fogalmazott Regős Gábor.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szintén borúsan értékelte a friss GDP-adatokat. Szerinte „a már 2022 óta tartó »cikkcakkos« teljesítmény – miszerint egy-egy negyedév emelkedését újabb visszaesés vagy visszaesések követik – az idei év elején tehát tovább folytatódott, ami gyenge alapfolyamatokról és strukturális problémákról tanúskodik”. Úgy véli, a háztartási fogyasztás egyelőre képes volt tartani a gazdaságot a felszínen, de a beruházások gyengélkedése és az exportpiacok lanyha kereslete már a következő negyedévek teljesítményére is lefelé mutató kockázatot jelent.
„A vámháború lehetséges hatásai még nem is látszanak az adatokban, így a kilátások továbbra is óvatos derűlátást sem indokolnak” – tette hozzá.
