Egy órán keresztül válaszolt a Klasszis Klub kérdéseire a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke, Király Júlia. Elsőként arról kérdeztük, miért mondott le nemrég a KBC Bank igazgatóságában betöltött tagságáról.
Ez a történet nem a KBC Bankról szól, hanem az országról, ahol a kormány mindig talál lehetőséget arra, hogy az általa civilnek vagy ellenzékinek tartott szereplők után menjen – mondta.
A KBC Bank egyébként nagyon jó bank, ottlétem alatt a részvényének árfolyama megháromszorozódott, amiben remélem, nekem is szerepem lehetett – tette hozzá.
Miért pont Márki-Zay?
Majd arról faggatták, hogy miért állt Márki-Zay Péter ellenzéki politikus mellé.
Számomra Márki-Zay Péter teljesítménye eléggé meggyőző volt, kiálltam mellette, ami a világban többnyire nem probléma. A kormány viszont időt szakított arra, hogy jelezze a banknak, ez a szereplés nincs összhangban egy bank vezetésében való részvétellel. Ebben a világban, ahol élünk, úgy éreztem, hogy nem érdemes ezért a bankcsoportnak bármiféle vegzálást felvállalnia. Nekem sem kellett az, hogy ezt folyamatosan felemlegessék, így lemondtam – mondta el a közgazdász.
"Én az előválasztás mellett álltam ki elsősorban, nem Márki-Zay mellett. Ám őt tartottam a legesélyesebbnek, aki egyenes, kemény, beleáll a kérdésekbe. Friss szellőnek éreztük" – tette hozzá. A hitelesség mindennél fontosabb, ahogy a jegybankároknál is, és ő ilyen politikusnak tűnik.
A gazdaságunk legnagyobb gondja
Mit lehet tenni a mostani gazdasági helyzetben? Meg lehet-e, meg kell-e fordítani a jelenlegi gazdasági folyamatokat? Mi a legnagyobb probléma, ha az ellenzék nyer, amit el kéne rendezni? – tette fel a kérdést a műsorvezető.
Nézzük meg, mi van most a gazdaságban – kezdte Király. Ami leggyakrabban szembe jön velünk, az a megélhetési költségek emelkedése, az infláció, ami legutóbb 7,4 százalékos volt. Erre miért lenne megoldás az árak befagyasztása, amivel a kormány próbálkozik?
A hiánygazdaság kísértete
Az árkorlátozás a hiánygazdasággal, a nem hatékony erőforrás-felhasználással egyenértékű, ezt Magyarország korábban már keservesen megtanulhatta. Mondjuk ki, hogy a rezsicsökkentés hazugság. Márki-Zay nem megszüntetné, hanem úgy alakítaná át, hogy ne a legszegényebbekre háruljon a költségek oroszlánrésze.
A fix jövedelemből élő, kis jövedelmű emberek fizetik a költségek nagy részét, miközben a felső középosztály a haszonélvezője, őket támogatja a Fidesz. Ezt a perverz jövedelemelosztást kellene megszüntetni – mondta.
A Fidesz dicsérete
Sok jót is tett a Fidesz, voltak eredményei, volt tíz jó éve, még ha ezek nem is az ország legsikeresebb tíz évét jelentették – mondta a szakember.
Volt például bérnövekedés, adósságcsökkentés, a gazdaság fehérítése, a dohányzás tilalmának bevezetése – ezek mind-mind pozitív lépések. Most viszont, hogy jönnek a problémák, jön például az infláció, azt állítják, hogy az külföldről gyűrűzik be.
Ami sikert értek el, az a problémák rövid távú megoldása során jött össze, de eközben totálisan figyelmen kívül hagyták a hosszú távú versenyképességi és fejlődési szempontokat. Az egészségügy helyzete például olyan, hogy nem lehet egy nap alatt rendbe tenni. A lebutított oktatásunknál pedig mindenekelőtt vissza kell adni a tanárok szabadságát, hogy a tanárok végre oktatni tudjanak, úgy, hogy ne a felülről jövő utasításokra kelljen figyelniük.
Meg kell szüntetni a pazarlást
Egy új gazdaságpolitika, "új rendszerváltás" során prioritás kellene legyen a költségvetés tételeinek átrendezése, a mostani pazarló rendszer, a felesleges vagy túlárazott beruházások megszüntetése. Vannak olyan tételek, amelyekből át lehet csoportosítani, ha nem is túl nagy a játéktér.
Ezekről a dolgokról az ellenzéki pártok körében nincs vita, kikristályosodott, egyeztetett közös vélemény. Más kérdésekről még nagyon nagy vita van. Politikai értékrendet nem lehet gazdasági szakértelemmel eldönteni, politikai döntést kell hozni – húzta alá Király Júlia.
Hogyan adózzunk a jövőben?
Ilyen vitatott kérdés a jövedelmek adóztatása, amire a hallgatók is rákérdeztek.
Nagyon sokan úgy látjuk, hogy megvalósítható az adórendszer progresszivitása, a fokozatos adójóváírás az alacsony keresetűeknél. Én személy szerint nem zárnék ki egy, a legfelső réteget, a legmagasabb keresetűeket terhelő magasabb adókulcsot sem – tette hozzá.
Az adófizetők alsó 40-45 százalékánál egyértelműen adócsökkentés kell. Lehet azután azon gondolkodni, hogy ezt a bevételkiesést a költségvetés mivel tudja pótolni.
Méltányos szja-t, méltányos nyugdíjat
Az adóztatás nagyon hatékony lett a Fidesz alatt, és tény, hogy sokat fehéredett a gazdaság. De Király szerint hiányzik egy fontos tulajdonság a tökéletes adórendszerhez, mégpedig a méltányosság, ami azt jelenti, hogy aki jobban keres, nagyobb mértékben járuljon hosszá a kiadásokhoz.
Az új magyar burzsoázia kiépítése helyett a társadalmi szolidaritást, a jövő versenyképességét, a hátrányos helyzetűeket kellene erősíteni.
A nyugdíjskálát pedig össze kell nyomni, vagyis csökkenteni a magas és az alacsony nyugdíjak közötti különbséget. így a legalacsonyabb nyugdíjak emelésével, vagy a 13. havi nyugdíj fix összeggé változtatásával. A módszer végső soron technikai kérdés.
Mit lehetne kezdeni a forinttal?
Hogyan lehetne az inflációt és a forintgyengülést megfékezni? Miért nem működik a lassú kamatemelések jelenlegi politikája? Egy nagyobb emelés kellene? Mekkora az MNB mozgástere? – merült fel a kérdés.
A monetáris politikát kevesen értik, de nagy vita van róla a világban. A Fed és az EKB legutóbbi döntései is a szigorítás megkezdéséről szóltak, az angol jegybank pedig meglepte a piacot egy emeléssel. Mindez az infláció miatt. Egy ilyen környezetben nagyon nehéz megmondani a tutit, én sem vállalkozom rá – mondta a szakember.
Hiányzik nálunk a hiteles jegybank?
Az, hogy Szlovákia lemondott az euróval a saját monetáris politikájáról, nagyon hasznosnak bizonyult. Legalább nem követnek el hibákat – hangzott el. Csehország viszont saját nemzeti valutájával is egy hiteles gazdaságpolitikát tudott felépíteni.
A hitelesség azt jelenti, hogy azt teszek, amit mondok, és azt mondok, amit teszek – vallja Király Júlia.
A cseh jegybank hitelesen tudott egy egyszeri nagy kamatemelést végrehajtani, és ezzel stabil környezetet teremteni. Itthon azonban a sorozatos kamatemelések sem hozták meg a várt eredményt. Miközben a hitelfelvevők itthon a változó kamatozású hitelek kamatán keresztül már erősen érzik a kamatemelés hatását.
Félek, hogy egy elvesztegetett évtized után, ha az MNB hirtelen nagyot, másfél-két százalékpontot emelt volna a kamaton, akkor megjelentek volna a szalagcímek, hogy pánikban a magyar jegybank. Ez a jegybank sajnos elveszítette a hitelességét, nem mindig voltak összhangban a tettei a szavaival.
A NER-t finanszírozó jegybank
Az MNB így túl későn lépett, a NER-birodalom finanszírozására akkor is ment ki a pénz a gazdaságba, amikor már nem kellett volna. Miközben a többi országban a lakosságot támogatták a pandémia alatt, a magyar kormány intézkedéseinek nagy része is a NER-vállalatok pénzeléséről szólt. "Meg lehet nézni, hogy az MNB kötvényprogramjában a pályázók hány százaléka tartozik a NER-hez" – tette hozzá.
De egyáltalán mennyire tudott volna az MNB szembeszállni azokkal a százmilliárdokkal, amelyek az utóbbi hónapokban hagyták el a büdzsét? Tudott volna a kormány ellenében, széllel szemben korrigálni? – kérdezte a műsorvezető.
Nem lehet csak a monetáris szigorral az inflációt megállítani, kell hozzá a költségvetés együttműködése is – mondta Király. A jegybank függetlensége nem jelenti azt, hogy nem működhet együtt az MNB és az állam.
Az MMT, ami nincs
Egyes közgazdászok azt gondolják, hogy az állam csak költekezzen, majd meg fogja tudni állítani az inflációt, ez a modern monetáris elmélet (MMT). De ezzel több baj is van, leginkább, hogy nem modern, nem monetáris és nem elmélet.
Magyarországon teljesen más a helyzet, mint ahol külföldön ezzel kísérleteznek, leginkább az USA-ban. Magyarországon ennek következménye az ország eladósodása devizában. Hogy az milyen, azt az ország korábban már megtanulta, effektíve a saját bőrén. A forint radikális romlása annak a következménye, hogy a kormány túlköltekezik.
Ezt korlátozni kell, és a költségvetést nem egy év alatt lehet egyensúlyba hozni. Nagyon kell figyelni a külső egyensúlyunkra, vagy súlyos külső eladósodás, importhiány, további infláció és forintgyengülés lesz a következmény. Volt kollégáim az MNB-ben nagyon nehéz helyzetben vannak – mondta Király Júlia.
Veszélyben vannak az eddigi eredmények?
Jelentős mértékben csökkent az ország adósságállománya és a devizaadósság aránya is 2010 óta, ez nagy eredmény volt. De ez most megfordult. Még jüanban denominált panda-kötvényekkel is kísérletezünk, a világon elsőként. Jelenleg Magyarország külső eladósodottsága tolerálható, alacsonyabb, mint a pénzügyi válság idején volt, de ez veszélybe került a túlköltekezés miatt.
Ha az ellenzék nyerne, az egyik legfontosabb dolog az EU-s bankunióhoz való csatlakozás lenne. Ezzel az ország három legnagyobb bankjának felügyelete automatikusan az EKB-hez kerülne, ami az OTP-n kívül a most alakuló nagy bankkonzorciumra is vonatkozna – hangzott el.
Vállalna-e kormányzati szerepet?
Azt gondolom, hogy az új rendszerváltást egy középnemzedéknek kell végrehajtania, ennek a tagjai igenis hazajönnének külföldről. Az én generációm már nem lesz miniszter, inkább csak bólogatunk, vagy próbálunk okosakat mondani – monta a közgazdász arra a kérdésre, hogy vállalna-e kormányzati szerepet.
Aranytartalék vagy bitcoin?
- Az arannyal geopolitikai feszültségek, azaz háborúk idején mindent meg lehet venni – gondolja valószínűleg a magyar vezetés. Az aranytartalékunk ugyanis igen magasra nőtt, de ilyen erővel bitcoint is vehetett volna az MNB, most sokkal nagyobb árfolyamnyeresége lenne. Litecoin, ethereum, szerintem ezekbe kellett volna fektetni – mondta a szakember ironikusan. Míg az arany 15, addig a bitcoin 400 százalékkal ment fel. De egyik sem pénz, inkább commodity, azaz árupiaci termék, spekulációs eszköz.
- A digitális jegybanki pénz bevezetése pedig visszatérés lenne az egyszintű bankrendszerhez, attól félek, totális központi kontrollt jelentene, falansztert – tette hozzá.
A beszélgetést itt lehet megtekinteni:
