A Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedévente hozza nyilvánosságra, hogy a nem alapfeladatai ellátására milyen célokra adott pénzt, 5 millió forintot meghaladó mértékben. Mindenekelőtt társadalmi szervezet támogatására, foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervei számára, foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre.
Az idei első negyedévben a legtöbb támogatásban, csaknem 232 millió forintban a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) részesült, ami korántsem meglepő. A BCE Szenátusa ugyanis 2015. szeptember végi ülésén döntött arról, hogy a Közgazdaságtudományi Karon szervezeti egységeként, a Közgazdasági Intézeten belül létrehozza az MNB Tanszéket, mely munkájában jegybanki munkavállalók is részt vesznek. Jelenleg e tanszéken a Közgazdasági elemző mesterszak keretein belül a Jegybanki elemző specializáció oktatása folyik. Emellett az MNB többféle ösztöndíjat is biztosít a Corvinus-hallgatóknak.
A harmadik legmagasabb összegben, 97,6 millió forinttal dotált a Magyar Nemzeti Bank Sportkör lett. A csaknem 1100 fős tagsággal rendelkező egyesület egy éve ilyenkor 20 millióval többet, 119,5 millió forint támogatást kapott.
Az MNB Sportkör immár több mint harminc éves múltra tekint vissza, s mint az a nevéből már kikövetkeztethető, a jegybanki dolgozóknak biztosít sportolási lehetőséget. Az egyesület képviselője kezdetben az MNB hivatalban lévő egyik alelnöke volt, így például Surányi György elnöksége idején (1995-2001 között) Czirják Sándor, majd Kovács Álmos.
E gyakorlattal szakított a 2001-2007 között regnált Járai Zsigmond, aki sajtófőnökét, Missura Gábort helyezte e posztra, akit egy, a nyilvánosság előtt teljesen ismeretlen személy, Nikowitz Géza követett, majd Urbán László. (Nem tudni, hogy az egykori fideszesről van-e szó, aki 1998-ban majdnem az újonnan alakult Orbán-kormány pénzügyminisztere lett – éppen Járaival szemben maradt alul –, majd 2005-2006 között az MNB egyik igazgatójaként tevékenykedett, vagy a névrokonáról, aki 2001-2010 között az MNB felügyelőbizottságának (fb) tagja volt, ma pedig a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese, egyúttal a Magyar Gépjárműipari Egyesület fb-elnöke). A 2007-ben jegybankelnöknek kinevezett Simor András szintén a közvélemény előtt ismeretlennek számító személyeket, előbb Tóth Ferencet, majd Székely Attilát bízott meg az MNB Sportkör képviseletével.
A 2013 márciusában érkezett Matolcsy György azonban visszaállította a Surányi-féle módit, egyik alelnöke, Gerhardt Ferenc került az egyesület élére. Igaz, ő a helyét 2017 júniusában Kandrács Csabának adta át, aki akkor még „csak” az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója volt, ám tavaly októbertől már ő is alelnök.
Érdekes, hogy a Magyar Nemzeti Bank Sportkör három szezonon át, 2007-2009 között a budapesti labdarúgó-bajnokságban, a BLASZ IV. osztály 1. csoportjában szerepelt. Jelenleg pedig tagja a Magyar Szenior Úszók Országos Szövetségének.
Az MNB 2019-ben közel 2,59 milliárd forint támogatást nyújtott, 45 társadalmi szervezetnek. Az éves szintű támogatottak listáján tavaly a Szépművészeti Múzeum lett az első 410 millióval, a második a Pénziránytű Alapítvány 363 millióval, míg a harmadik a több ütemben összesen közel 340 milliót kapott Budapesti Corvinus Egyetem. A jegybank évek óta gyakorlatilag ugyanannyival támogat társadalmi szervezeteket, hiszen 2018-ban 2,63 milliárdot, 2017-ben pedig 2,58 milliárdot fordított e célra.
Az egyetlen gazdasági szervezet, amely 2020 első negyedévében támogatást (50 millió forintot) kapott az MNB-től a Kecskeméti Animációs Filmgyártó és Forgalmazó Kft. Amelyet az Opten céginformációs adatbázisa szerint 1993 januárjában az akkori Állami Vagyonkezelő (ÁV) Rt. és két önkormányzat – a Bács-Kiskun megyei és a kecskeméti – alapított, 35,3 millió forint törzstőkével, ez 1995 decemberéig közel 40 millióra nőtt, azóta azonban változatlan.
Az alapítók mellé 1995 márciusában egy sor magánszemély is beszállt. Később pedig az Animációs Filmművészetért Alapítvány, s akkor szerzett saját magában üzletrészt a Kecskeméti Animációs Filmgyártó és Forgalmazó Kft. is. De ami talán a közvélemény számára a legérdekesebb, 2014 áprilisában a Forbes által tavaly év végén a közel 245 milliárd forintos vagyonával a harmadik leggazdagabb magyarnak kihozott Gattyán György tulajdonában lévő, luxemburgi bejegyzésű Gattyan Group is szerzett 10,06 százalékos üzletrészt. Amelyet 2016 decemberében a kft visszavásárolt, mivel „több hivatalos eljárásban kellemetlen volt a külföldi tulajdonos jelenléte a társaságban” – olvasható a Kecskeméti Animációs Filmgyártó és Forgalmazó Kft. 2018-as beszámolójának kiegészítő mellékletében. Azóta ez a tulajdonrész átkerült az egyik alapítóhoz, a kecskeméti önkormányzatához.
Az ÁV Rt. sokadik jogutódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig 2018 szeptemberétől nem résztulajdonosa már a kft-nek, miután a cég egy liciten kivásárolta, hogy aztán a pakettet tavaly a kft egyes tagjai megvásárolják. A hatályos céginformációk szerint jelenleg több mint tucatnyi magánszemély mellett továbbra is a kecskeméti önkormányzat és a kft saját maga birtokol üzletrészt a vállalkozásban. Amely a 2014-2018 közötti öt évben végig nyereséges volt, nettó árbevétele 2015-től évről évre magasabb, a 2018-as évét 195 millió forintos forgalom mellett 3,3 milliós adózott nyereséggel zárta (a 2019-es adatait a kft még nem hozta nyilvánosságra).
