Megint megcsinálta azt a bravúrt a közmédia, hogy a beérkező mintegy 140 milliárd forintos költségvetési támogatás ellenére veszteséges lett 2024-ben, derül ki a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) beszámolójából. Tavaly is ömlött a közpénz rendesen: a büdzséből 141,2 milliárd forint érkezett, de ennyi pénz sem volt elég, mert 3,1 milliárd forintos veszteséggel zártak. Egészen elképesztő pénzeket égetnek el. Az anyagjellegű ráfordítások soron mutatják ki a film- és műsorgyártás költségeit, a sugárzási díjak és közvetítővonali költségeket, valamint a műsorgyártással közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat: ez összességében 77,1 milliárd forintba került, ez 7 milliárd forinttal több, mint 2023-ban.
Az összehasonlításnál jelentkező jelentős növekedést egyértelműen az okozza, hogy a szerződéses szállítóink a díjaikban érvényesítették a 2023. évi magas infláció miatti áremeléseket
– olvasható a beszámolóban.
A másik nagy kiadási tétel természetesen a bérek. Az alig nézett műsorok elkészítésén viszont rengetegen dolgoznak, ami természetesen rettenetesen sokba is kerül. A foglalkoztatottak száma meghaladja a kétezer főt, rájuk pedig összesen 26,4 milliárd forintot kellett elkölteni. A bruttó átlagkereset így 500-700 ezer forint között alakulhatott. A közel 10 százalékos növekedés a 2024-ben végrehajtott alapbéremelésnek tudható be. A legtöbb gyártási költség az M4 Sport és az M4+ sportcsatorna műsoraihoz és közvetítéseihez köthető, melyek 2024-ben mintegy 41 milliárd forint költségből valósultak meg, melyből 31,8 milliárd forint sportjogdíj, további 9 milliárd forint gyártási költség volt.
Fotó: MTI
A propagandáért leginkább felelős M1 csatorna költsége a hírjogok, híranyagok és az MTI költségével együtt összesen bruttó 6,3 milliárd forintba került. A kormányzat számára szintén kiemelten fontos rádiócsatornák műsorainak költsége 2024-ben 3,5 milliárd forintot emésztett fel, ami 431 millió forinttal alacsonyabb a tervnél. A Kossuth Rádió műsorainál képződött a legtöbb megtakarítás a tervhez képest, 301 millió forint, amiből a legnagyobb tétel, 127 millió egy 30 perces rádiójáték (Üveghegy) elmaradásából származott.
Nincs könnyű dolga a közmédiának, ugyanis a magyar piacon 112 magyar nyelvű adó verseng a nézők figyelméért. Ezek döntő többségének közönségaránya 1 százalék alatt van. Ugyanakkor a közszolgálati csatornáknál nincs nézettségi célkitűzés, a költségvetésből akkor is ömlik a pénz, ha senki sem nézi a műsorokat.
2024 átlaga alapján a közmédia tévécsatornái a hazai tévéadók rangsorát tekintve igen előkelő helyen állnak: 3 adó szerepel a 10 legnagyobb közönségarányú csatornák között a napi nézettségi adatbázisban szereplő 84 mért adó között
– olvasható a beszámolóban. A Duna 3,2 százalékos eredménnyel a harmadik legnézettebb adó a teljes napot nézve. Az M1 2,7 százalékkal a hetedik, az M4 Sport 2,9 százalékos részesedéssel a hatodik, a Duna World/M4 Sport+ 0,8 százalékkal a 28., az M2 0,5 százalékos eredménnyel a 38., az M5 hasonló, 0,5 százalékos részesedéssel a 39. a mért adók között. Tehát 2024-ben a hat közszolgálati tévéadó együtt, a tévézésre fordított idő 10,6 százalékát tudhatta magáénak. Főműsoridőben az M1 1,9 százalékos részesedést ért el.
Teljesen feleslegesen, de vannak kereskedelmi bevételei is az MTVA-nak: az értékesítésből 5,2 milliárd forint folyt be. Ez a költségvetési bevételekhez viszonyítva nevetségesen kevés, tehát igazából reklámok nélkül is tudna működni a közmédia. Az állami média reklámfelületeit is a Mészáros Lőrinc-közeli Atmedia értékesítőházhoz tartozó Media Services Company Kft. árulja.
A reklámbevételek esetében az állami hirdetési bevételek elmaradását kompenzálta a kereskedelmi bevételek többlete, mely elsősorban a két kiemelt nemzetközi sporteseménynek, valamint az online bevételeknek köszönhető
– szerepel a dokumentumban.
Idén tovább nő a közmédia működtetésére szánt keretösszeg: a közmédiát működtető MTVA több mint 165 milliárd forintból gazdálkodhat. Ez 25 milliárddal több, mint a tavalyi 140 milliárdos összeg. Így átlagosan napi 452 millió forintból működik a közmédia a 2025-ben.
