A héten országszerte megjelennek a Magyar Reklámszövetség Közterületi Tagozatának reklámjai plakátokon, digitális reklámeszközökön és citylight felületeken. A „Közterületi reklámok a közjóért” kampány egyetlen kérdést jár körül: mit veszítenénk, ha eltűnnének ezek a hirdetések. Honnan tudnánk meg, kinek adjuk az egy százalékot, mi lenne a színházak, mozik és fesztiválok közönségével, és honnan tudnánk, hova forduljunk, ha baj van. A szakma egyben javaslatot tesz: a közterületi hirdetések közcélú felhasználása a szabályozásban rögzített, garantált és ellenőrizhető kvóta legyen.
A „Közterületi reklámok a közjóért” kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy a közterületi hirdetés nem csupán kereskedelmi csatorna. A plakátokról ismerünk meg civil szervezeteket és támogatható ügyeket, a plakátokról tájékozódunk a kulturális programokról, és sokan az utcán találkoznak először azzal az elérhetőséggel, amelyet később bajban tárcsáznak. A most megjelenő három téma csak példa: ugyanez a sor még hosszan folytatható lenne a szűrésre buzdító felhívásoktól a közlekedésbiztonsági üzeneteken át a katasztrófavédelmi tájékoztatásig. A kampány ezt a hétköznapi, ezért többnyire észrevétlen szerepet teszi láthatóvá.
Fotó: Facebook
A megjelenések tűzfalakon, óriásplakátokon, hagyományos citylight felületeken és digitális reklámeszközökön futnak, országosan. A három tűzfali megjelenés speciális, újrahasznosított anyagra készült, amelyet Magyarországon egyelőre csak kevesen alkalmaznak: a szakma ezzel azt is meg kívánja mutatni, hogy a nagyméretű reklámhordozók fenntarthatóbb módon is előállíthatók. A kreatívok politikai tartalmat nem hordoznak, párthoz és politikushoz nem kötődnek, és a kampány egyetlen kereskedelmi márkát sem népszerűsít.
A közterületi reklámeszközök szabályozása jelenleg átalakulóban van. Az MRSZ Közterületi Tagozata (OOH) és a kormányzat célja azonos: rendezett városkép, kevesebb vizuális terhelés és a jogszerűtlen reklámeszközök felszámolása. A tagozat nem a rendteremtés ellen érvel, hanem éppen azt szorgalmazza, sőt saját felmérése alapján maga tett javaslatot a törvényalkotó felé a jogszerűtlenül kihelyezett eszközök felszámolására.
A kampány célja nem a szabályozás megkérdőjelezése, hanem annak láthatóvá tétele, hogy ezek a felületek ma milyen közösségi funkciót töltenek be, és a versenypiaci szereplők és a hazai kis- és középvállalkozások mellett kik veszítenék el a legtöbbet, ha ez a csatorna eltűnne: a helyi civil szervezetek, a kulturális intézmények, valamint azok a célcsoportok, amelyeket online nem, vagy csak nehezen lehet elérni.
A politikai plakát nem tér vissza
A szakma tisztában van azzal, hogy a mai szabályozási szándék nem előzmény nélküli. Az elmúlt másfél évtizedben a közterületen olyan kormányzati kampányok is futottak, amelyeket sokan bántónak és megosztónak éltek meg, és amelyek nyomán a plakát mint műfaj is rossz emléket hagyott sokakban. Ezt a tagozat nem vitatja, és nem is szeretné megismételni. Éppen ezért a közterületi cégek egyértelműen kiállnak a pártpolitikai hirdetés közterületi tiltása mellett, és vállalják, hogy politikai hirdetés a jövőben nem kerül vissza a közterületre, függetlenül attól, hogy ki rendelné meg. Fontos ugyanakkor látni azt is, hogy ezen piac szereplőinek döntő többsége hazai kis- és középvállalkozás, amelyeknek soha semmi közük nem volt a korábbi kormányzati érdekkörhöz.
A mostani kampány figyelemfelhívás arra, hogy mit ad a köztér a köznek. A szakma ettől függetlenül ennél többre is kötelezettséget vállalna. A szabályozás előkészítése során azt javasolja, hogy a jövőben a plakátok egy része állandóan, előre rögzített szabályok szerint és mindenki számára átlátható rotációban közcélú hirdetésekre legyen fenntartva – áll a közleményben.
