Egy szeptember 5-én megjelent kormányrendelettel újabb fél évvel meghosszabbította a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Ezt az állapotot legelőször még 2016 márciusában vezették be, ám míg akkoriban a migrációs hullám közepén még indokoltnak is tűnt, ma már a válsághelyzet jogszabályilag kötött feltételei sem teljesülnek egyértelműen.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetről ugyanis akkor beszélhetünk,
- ha az érkező menekülti vagy oltalmazotti státuszban lévők száma egy hónap átlagában meghaladja a napi 500 főt,
- két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt
- vagy egy hét átlagában a napi 800 főt.
Emellett feltétel, hogy a tranzitzónában tartózkodók száma
- egy hónap átlagában több legyen 1000 főnél,
- két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főnél
- vagy egy hét átlagában a napi 2000 főnél.
A válsághelyzet szükségét a szerkesztőségünkhöz eljuttatott adatok sem feltétlenül támasztják alá, hiszen augusztus végével bezárólag még 500 esettel sem kellett foglalkoznia a hatóságoknak.
Az első nyolc hónapban ugyanis mindössze 476 esetben kellett "ítélkeznie" a menekültügyi hatóságnak - tudtuk meg az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól. Közülük mindössze 35 bevándorló kérelmét bírálta el a hatóság pozitívan, vagyis valamilyen formában befogadta őket Magyarország.
Ezek a számok arra engednek következtetni, hogy az elmúlt évek legszigorúbb hozzáállását mutatja a hatóság. A kérelmeknek ugyanis alig több mint 7 százalékában született pozitív döntés, szemben az előző évi 32, vagy a korábbi 20 százalékkal.
A főigazgatóság tájékoztatása szerint
- 14 személyt ismertek el menekültként,
- 15-öt oltalmazottként,
- és mindössze 6 személyt ismertek el befogadottként.
- 27 esetben megszüntették az eljárást,
- 414 személy kérelmét pedig elutasította a hatóság.
Noha ezek az adatok csak az augusztus végi állapotot mutatják, az már biztosnak tűnik, hogy idén tovább mérséklődött a migráció - legalábbis a hatóságnak jóval kevesebb üggyel kellett foglalkoznia. Ha az augusztus végi állapotból egész évre végzünk egy becslést, akkor minden esély megvan arra, hogy alig több mint 700 kérelem érkezik egész évben a hatósághoz. 2018-ban ez a szám még több mint 1100 volt, 2017-ben 6220, 2016-ben pedig ennek sokszorosa, 54 586. Az eddigi arányokat ismerve idén legfeljebb 50-55 bevándorlót fogadhat be Magyarország. Vagyis az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai sem támasztják alá egyértelműen a tömeges bevándorlást.
Idén már egyébként több nemzetközi szervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy a „válsághelyzet” fenntartása indokolatlan. Legutóbb Felipe González Morales, az ENSZ különleges jelentéstevője szólította fel a kormányt, hogy vessen véget a „válsághelyzetnek”, és szüntesse be a hozzá kapcsolódó korlátozásokat.
