Újabb keserű hét után vagyunk – már ami a hazai makrogazdasági adatokat illeti. A Központi Statisztikai Hivatal előbb, múlt szerdán azt hozta nyilvánosságra, hogy a második negyedéves GDP a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint mindössze 0,2 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit. Igaz, legalább már nem volt negatív, mint az első negyedévi adat, így sikerült elkerülni a technikai recessziót. Ám a kormány által hőn áhított 2,5 százalékos növekedési álom végképp szertefoszlott. Ezt a független elemzők, kutatók, sőt maga a Magyar Nemzeti Bank már hetekkel ezelőtt előrejelezte, most azonban már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is beismerte: aligha lehet 1 százaléknál magasabb a GDP bővülési üteme.
Két nappal később, múlt pénteken aztán azzal is szembesülhettünk, hogy az idei év első felében 15 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban, főleg a megyeszékhelyeken jegyeztek fel nagy visszaeséseket.
Ezen a héten van remény arra, hogy megtörjön a negatív trend. Bár a júniusi ipari teljesítmény ugyanúgy elmaradhat az egy évvel korábbitól, ahogy az történt az elmúlt hónapokban, a kiskereskedelemben már némi élénkülés jöhetett az év hatodik hónapjában, s a májusi és júniusi gyorsulás után talán a júliusi éves infláció is lassulhatott, akár a 4 százalékos szint alá. Más kérdés, hogy a nyilvánvalóan a 2026-os választás megnyerése szándékával megalkotott, államilag támogatott, mindössze 3 százalékos kamatozású lakáshitelek felvételével az ingatlanok iránt bizonyosan megnövekedő kereslet árfelhajtó hatása ma még megjósolhatatlan – jelentette ki lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
A beszélgetést itt lehet meghallgatni:
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
