Az első negyedéves adatok után, amelyek a kormány által korábban beharangozott nagy növekedéssel szemben visszaesést mutattak, az elemzők erősen visszafogták a várakozásaikat. Az elmúlt hónapok fogyasztási és ipari adatai ráadásul azt is előre vetítették, hogy a második negyedévben is stagnálás közeli eredményre számíthatunk. A kormány azonban hosszú ideig tartotta – a szakértők szerint teljesen irreális – 2,5 százalékos GDP növekedésre vonatkozó előrejelzését, és csak a mostani adat megjelenése előtt revidiálták azt.
Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter kedden ismertette a kormány frissített várakozásait, amelyek szerint éves szinten 1 százalékkal bővülhet a GDP, míg a második negyedéves számok kapcsán a tárcavezető is stagnálást valószínűsített.
Ezt igazolta a KSH közleménye is, amely szerint Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 II. negyedévében a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal bővült. Az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,1 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
A KSH által szerdán közzétett első becslés részleteket nem tartalmaz, és csupán egy mondattal kommentálták a számokat. Azt írták, a bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. A gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte.
Miben bízhatunk?
Az akár az NGM frissített előrejelzése, akár a KSH által közölt tényadat alapján, hogy az idei évre várt nagy növekedés nem fog megvalósulni. A kormány által várt 1 százalékos bővülés ráadásul az elemzők szerint lefele mutató kockázatokat tartalmaz, tehát ezt akkor érhetjük el, ha az optimális forgatókönyv valósul meg.
Nagy Márton kedden arról beszélt, hogy a második negyedéves gyengébb számok kisebb részt az ipar, nagyobb részt – ahogy azt a KSH is hangsúlyozta – a mezőgazdaság okozza. Az ipar ugyanakkor úgy tűnik, hogy túl van a mélyponton, reményre adhat okot, hogy az európai járműértékesítés kisebb erősödést mutatott. Nagy Márton is azt hangsúlyozta, hogy Európában már látható egy elektromosautó-eladási fordulatot, ez pedig az ipari megerősödést hozhatja az idei évben a magyar gazdaság számára. Éves szinten így már nem a jármű- és akkumulátorgyártás húzza vissza a gazdasági növekedést. A miniszter várakozása megalapozott lehet, hiszen 2024-es három negyedévében – elsősorban a német piac miatt – beszakadt az EU-ban az elektromos autók értékesítése. Az alacsony bázisról pedig valóban megindult a növekedés, ami valóban támogatja a magyar ipart is.
Nem állíthatjuk, hogy a kormány gazdasági prognózisai nagy százalékban jöttek volna be, de a várakozásai közül idén a fogyasztással kapcsolatos előrejelzések többé-kevésbé teljesültek. Erre kedden Nagy Márton is kitért, azt mondta: ha nem lenne fogyasztásnövekedés, a GDP-növekedés már rég negatív lenne. Nem meglepő módon az egyetlen pozitívum a miniszter szerint a kormányzat tevékenységének köszönhető. Azt hangsúlyozta ugyanis, hogy amennyiben nem lenne a kormány jövedelmeket támogató gazdaságpolitikai lépéssorozata, akkor a külső környezet miatt már negatív lenne a GDP. Nagy Márton azt mondta: mi felszínen tudjuk tartani a GDP-növekedést.
Az NGM kedden ismertetett előrejelzése egyébként az elmúlt évek forgatókönyvét követi abban az értelemben, hogy a jövő évre – már tényleg – nagy növekedést vetítenek előre. A várakozásuk szerint 2026-ban 3,1 százalékkal bővülhet a GDP, ráadásul olyan módon, hogy – feltételezhetően a választásokra időzített pénzosztással – az első félévben lehet kifejezetten erős a növekedés üteme.
Honnan lesz pénz?
A növekedés beindításához és a választási osztogatáshoz persze források kellenek, ami eddig úgy tűnt, hogy nem állnak a kormány rendelkezésére. A költségvetési hiány ugyanis már az év első hónapjában olyan magas volt, hogy tarthatatlanná váltak a tervek. Emiatt a hiánycélt már 4,1 százalékra emelte a kormány. Ezt a miniszter szerint – köszönhetően annak, hogy a fogyasztás növekedése miatt az adóbevételek biztosítottak – nem kell tovább növelni. Ugyanakkor találkoztunk olyan elemzői véleménnyel is, hogy ez könnyen lehet, hogy a hitelminősítőknek szóló üzenet, akik az ősszel publikálják a friss besorolásokat, és egy leminősítés komoly károkat okozhatna a magyar gazdaság számára. Erre egyébként kedden a nemzetgazdasági miniszter is kitért, aki azt is megemlítette, hogy ha kell személyesen tárgyal a hitelminősítőkkel, mert az nem elfogadható kockázat, hogy ősszel leminősítés következzen be.
A hiányra visszatérve az elmúlt években az volt egyébként a jellemző, hogy az előzetesen kiugró (rendre 3 százalék feletti) növekedést várt a kormány. Majd a tényadatok tükrében, amelyek sokkal gyengébb számokat mutattak, mindig előbb a növekedési várakozást módosították, a hiány adatokat pedig csak hónapokkal később vizsgálták felül.
Ugyanakkor a költségvetés számára egy uniós szabály enged plusz mozgásteret, védelmi klauzula nyomán jövőre felszabadul a GDP 0,9 százaléka, ez nominálisan 700-800 milliárd forintos költségvetési mozgásteret jelent a kormány számára. Ennek hátterében az áll, hogy 2024-ben Magyarország a védelmi kiadásait GDP arányosan 2 százalékra növelte a korábbi 1,1 százalékról. Ezt a 0,9 százalékpontos emelkedést pedig „büntetlenül” bármilyen célra felhasználhatja majd a kormány. Sőt az új uniós szabályok legfeljebb 1,5 százalékos plusz költést engedélyeznek, így a fent említett 0,9 százalékos általános mozgástéren még további GDP arányosan 0,6 százalékpontnyi lehetőség is lenne.
Bár Nagy Márton azt jelezte, hogy ezt nem feltétlen fogják elkölteni, a választási év, és az ismert közvéleménykutatási adatok ismeretében azért nehéz elképzelni, hogy ez a kasszában maradjon.
A források kapcsán pedig szintén a védelmi előírások révén lehet olcsó pénzekhez jutni. Az úgynevezett SAFE források révén, amely egy új finanszírozási eszköz, Magyarország 20 milliárd euró eszközre adott igénylést. Ez azért előnyös, mert a hazánk által elérhető piaci finanszírozásnál sokkal – 200 bázisponttal, vagyis 2 százalékponttal – alacsonyabb kamatok mellett érhető el. Így a kormány valószínűleg kevésbé lesz eszköztelen, mint ahogy az korábban tűnt.
Ugyanakkor a növekedésben továbbra is számos olyan külső tényező van, amire nincs érdemi hatása a magyar kormánynak. A nemzetközi konjunktúra, a Trump által indított vámháború, az ukrajnai háború vagy más geopolitikai feszültségek mind bizonytalanság növelő tényezők. Az idei évben 0,5-1 százalék közötti növekedés lehet, ahogy az az MNB vagy az immár a kormány előrejelzésében is szerepel. Hogy a 2026-os évben látunk-e olyan bővülést, amit immár a lakosság is érzékel, az azonban továbbra is kérdéses, és részben a külső körülmények függvénye. Ugyanakkor számos mutató, így a beruházások vagy a fent említett ipar is olyan visszaesést szenvedett el az elmúlt években, ahonnan valószínűleg most már nem tud tovább csökkenni. A visszapattanás pedig értelemszerűen a növekedést fogja táplálni.
