<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Az állami fenntartású iskolákban már készítik a tankerületek által kért anonim átoltottsági listákat a pedagógusokról.

Olaszország után második államként Magyarországon vezetik be a pedagógusok kötelező oltását. Muszáj lesz beoltatnia magát minden köznevelésben, szakképzési intézményben és a felsőoktatásban dolgozónak, különben egy éves fizetetlen szabadságra küldheti el őket a munkáltató.

Az olasz kormány már a tanévkezdésre meghozta döntését, miszerint az iskolai tanárok csak akkor léphették át az osztálytermek küszöbét, ha rendelkeznek védettséget igazoló okmánnyal. Ellenkező esetben iskolán kívül kell maradniuk, viszont, ha öt egymás utáni napon emiatt hiányoznak a munkahelyükről, akkor elbocsátják őket.

Vajon hány pedagógus hagyja el az oktatási szektort a kötelező oltás miatt? Fotó: DepositphotosVajon hány pedagógus hagyja el az oktatási szektort a kötelező oltás miatt? Fotó: Depositphotos

A magyar kormány Európában másodikként október végén hozta meg ugyanerről a döntését, a különbség csupán annyi, hogy az oltakozni nem akaró tanárt egy évre fizetés nélküli szabadságra küldheti, ami akárhonnan is nézzük, szinte egyenlő a munkatárs eltávolításával.

Egy vidéki művészeti középiskola vezetője név nélkül annyit mondott, hogy mindössze három dolgozójukra érvényes az, hogy valamilyen okból oltatlan, de ebből is kettő azért, mert a korábbi koronavírus-fertőzőttségükkel megszerzett természetes védettség miatti 6 hónap most jár le.

„De már szervezzük az oltásukat” – tette hozzá az intézményvezető, aki szerint épp most állítják össze az anonim átoltottsági kimutatásukat a tankerület felé.

Ám a tankerületek anonimitásra vonatkozó kérése magában az intézményben egy ponton már nem marad az, hiszen egész pontosan kell tudni, ki vagy kik azok, aki még nem oltották be magukat. Mindezek után pedig azt is, hogy hajlandóak-e vakcinát felvenni, vagy a szankciót választják, amely egyéves fizetés nélküli szabadságot helyez kilátásba. Ám azt mindenki tudja, hogy ebben az esetben szinte nincs olyan, aki ne állna tovább és keresne új munkát. Akár a szakmájában is, hiszen a nem állami fenntartású iskolák többségében nem elvárás a pedagógusok kötelező beoltása. Sőt, az egyházak, mint fenntartók is így nyilatkoztak az RTL-híradójának.

  • A Magyar Katolikus Egyháznál nem hoztak egységes szabályozást. Ugyan nem teszik kötelezővé, de jogosultak a jogszabállyal összefüggő konkrét döntést bármikor meghozni. Emellett pedig körlevélben nyomatékosan arra kérik pedagógusaikat, hogy vegyék fel az oltást, ha még nem tették meg.
  • A Magyar Evangélikus Egyház úgy nyilatkozott, hogy nevelési-oktatási intézményeikben akkora az átoltottság a pedagógusok között, hogy fenntartóként nem tervezik az oltás kötelezővé tételét.
  • A Református Egyház pedig azt hangsúlyozta, hogy az adott intézmény vezetőjének a kezébe adják a döntést.

Intézménye magas átoltottságáról beszélt egy budapesti és egy vidéki gimnázium vezetője is. Egyikük így fogalmazott:

„Nálunk olyan magas a kollégák átoltottsága, hogy egyáltalán nem jelent ez problémát”.

Másikuk is azt említette, hogy igen sokan beoltatták magukat az iskolában, nemcsak a tanárok, hanem egyéb dolgozójuk is.

„Természtesen be fogjuk tartani a szabályokat, de nem ártana egységesíteni ezt az iskolákra vonatkozó döntést” – tette hozzá az igazgató.

Ezt nehezményezi Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének a munkatársa is, aki szerint azok a pedagógusok, akik eddig nem oltatták be magukat, következetesen kitartanak elhatározásuk mellett, s emiatt elvándorlás kezdődhet meg az állami oktatásból. Sérelmezi azt is, hogy nincs egységes eljárásrend, hiszen az állami intézményekkel szemben az egyházi, az alapítványi és az önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben a fenntartó dönthet az oltásokról, pedig sokkal jobb lenne mindenkire érvényes szabályozást kialakítani. A magyar pedagógusok átoltottsága egyébként 80-85 százalékra tehető.

A PDSZ szerint a kormány ezzel az intézkedésével diszkriminálja az állami oktatási intézményeket, és közleményében ezeket követeli: 

  • az állami intézményekben elrendelt koronavírus elleni kötelező oltásról szóló rendelkezés visszavonását,
  • hogy vonja vissza a munkáltatók jogkörét az oltás felvételére való kötelezésről, valamint
  • a közoktatási intézményekben térítésmentesen biztosítani teszteket a pozitív esetek mielőbbi kimutatására.

Patrizio Bianchi, Olaszország oktatási minisztere nyár végén azt mondta, hogy a kötelezőség hírére az itáliai iskolai alkalmazottak legalább 91,5 százaléka oltotta be magát szeptember elejéig. Olaszország az egészségügyi dolgozók márciusi és a pedagógusok szeptemberi kötelező oltását még egész jól fogadta, ám az október 15-től egységesen, 23 millió munkavállalóra érvényes kötelező oltására már tüntetésekkel és sztrájkokkal reagált.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.