Annak ellenére, hogy a magyar politikusok meglehetősen borús képet festettek a hazai ellátás kapcsán, úgy tűnik, hogy egyelőre nem fog problémát okozni a Lukoil szállításának korlátozása. Mint arról lapunk is többször beszámolt, a Barátság kőolajvezeték ukrán szakaszáról a vállalat termékeit kitiltották, nem végeznek számukra tranzitot, ami a magyar ellátást is érinti. A magyar import 30 százaléka ugyanis a Lukoiltól érkezik, éppen ezen a vezetéken. A beszerzést és a hazai finomítást végző Mol azonban úgy tűnik eddig sikeresen megoldotta, hogy ne legyen hiány. A bizonytalanság ugyanakkor vélhetőleg óvatosságra intette a magyar nagyvállalatot, amely az elmúlt napok piaci mozgásai ellenére kivárt és nem módosította az üzemanyagok nagykereskedelmi árát.
Ha az európai rangsort megnézzük akkor azt láthatjuk, hogy a magyar benzinár nem változott, az uniós Weekly Oil Bulletin rangsorában nem változott a helyezésünk. Euróban számítva továbbra is az alsó harmadban található a magyar benzinár.
Ha megnézzük az Európai Unió régiós országait, akkor azt láthatjuk, hogy itt is a középmezőnyben vannak a magyar árak, a múlt héthez képest nem történt a helyezésünkben változás. Ezen országokat tekintve is azt lehet mondani, hogy a hazai benzinár a régiós átlag körül van.
A kormány korábban komoly nyomást próbált a forgalmazókra helyezni, hogy csökkentsék az áraikat, a régiós átlagárhoz hasonlítva a hazai kutak szintjét. Hosszas vita után a forgalmazók meggyőzték a nemzetgazdasági minisztériumot, hogy jobb lenne a szomszédos országokhoz viszonyítani a hazai árakat, mert például Bulgária az uniós rangsorból is erősen kilóg, torzítva az átlagot. Ezt meghallva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módosította az összehasonlítás során tekintettbe vett országokat és az átlagból több olyan állam (Bulgária mellett Csehország és Lengyelország) is kiesett, amelyek lefelé húzták volna a mutatót.
Így a pénteken közzétett KSH-számok szerint az EU Weekly Oil Bulletin adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára július hónapban 612 forint volt, ami 8 forinttal, 1,3 százalékkal volt magasabb a régiós, 604 forintos átlagértéknél. A szomszédos országokban a júliusi átlagár 620 forint volt, a magyar ár 1,3 százalékkal, azaz 8 forinttal volt ennél alacsonyabb. A 95-ös benzin átlagára Magyarországon 13 forinttal nőtt az előző havi adathoz képest. Ezzel párhuzamosan a régiós átlag is növekedett, 7 forinttal. A szomszédos országokban a benzin átlagára 12 forinttal lett magasabb.
A gázolaj esetén minimális árváltozást láthattunk az egy héttel korábbiakhoz képest az EU-ban. Ennek megfelelően a magyar pozíció ennél az üzemanyagfajtánál sem módosult. Továbbra is a középmezőny sűrűjében állunk a dízel árának összehasonlításában.
Ezek után talán nem okoz meglepetést, hogy a régiós rangsorban sem változott a helyezésünk a gázolaj esetén.
Érdemes citálni a KSH számítását, hiszen ennél az üzemanyagtípusnál is megmutatkozik, hogy nagyon nem mindegy milyen a merítés az átlag számítása során. A dízel üzemanyag havi átlagára Magyarországon 621 forint volt, ami 18 forinttal, 3,0 százalékkal haladta meg a régiós 603 forintos átlagárat. A szomszédos országokban 624 forint volt a dízel átlagára júliusban, a magyar adat 0,5 százalékkal, azaz 3 forinttal volt ennél alacsonyabb. A gázolaj havi átlagára Magyarországon 10 forinttal emelkedett az előző havi adathoz képest. A régiós átlagár 9 forinttal, a szomszédos országokban megfigyelt ár pedig 15 forinttal növekedett a júniusi adatokhoz képest.
Fotó: Orlen
Esésben az olajár
A magyar autósok szempontjából biztató lehet, hogy az alapanyagárak látványosan csökkentek a hét második felében. Péntek délután az Európában irányadó Brent tőzsdei árfolyama becsúszott a 77 dolláros ár alá, ez bő 3 százalékos heti áresésnek felel meg. Ez egyébként immár a negyedik egymást követő veszteséges hét a nyersolaj piacán, és az árfolyam pénteken kéthavi mélypontra süllyedt.
Az árak esését a szakértők egyértelműen azzal magyarázzák, hogy az utóbbi napokban publikált gazdasági adatok felerősítették a recessziós félelmeket. A trendek alapján kibontakozó gazdasági lassulás pedig nagy valószínűséggel visszafogja majd az olajkeresletet a következő hónapokban. Ami újdonság, hogy az utóbbi időben elsősorban a kínai gazdaság gyengesége volt látható, ám az utóbbi napokban az Egyesült Államok növekedési kilátásai kapcsán is megsokszorozódtak a kérdőjelek.
Kína kapcsán továbbra is aggodalomra ad okot az olajpiacok számára, hogy a lassuló növekedés ellen egyelőre Peking inkább csak szavak szintjén próbál védekezni, és nem látszódik érdemi terv, hogyan szeretnének lendületet adni a világ legnagyobb olajimportőrének gazdasági növekedéséhez.
Ami az Egyesült Államokban történik az ugyanakkor újdonságnak látszik, tavaly év végén ugyan vita tárgya volt, hogy a gazdaság nagyobb zökkenővel esik vissza (hard landing) vagy kezelhető lassulás (soft landing) mellett. Végül az első félév számai az előzetes prognózisokra rácáfolva egy harmadik kimenetet, a no landinget mutatták, az amerikai gazdaság ugyanis ekkor szépen növekedett. A héten ugyanakkor előbb a gyenge beszerzési menedzser-index adatok (PMI), majd pénteken a csalódást keltő munkaerőpiaci statisztikák borzolták a kedélyeket. Utóbbi különösen elkeserítő volt, hiszen a nem mezőgazdasági üzemekben dolgozók száma 114 000-rel nőtt a múlt hónapban, ami 2021 januárja óta a legalacsonyabb érték a felülvizsgált júniusi 179 000-hez képest, miközben a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra emelkedett, a várt 4,1 százalék helyett.
Az áresés ellen hat, hogy a másik oldalon a közel-keleti helyzet még feszültebb lett a héten. Izraelt kapcsolatba hozták a Hamász vezetőjének, Iszmail Hanijének iráni meggyilkolásával, ami felerősítette a viszály eszkalációjának a lehetőségét. A szakértők többsége úgy véli ugyanis, hogy ezúttal nem csak a tavasszal látott szimbolikus válaszcsapás érkezhet Irán részéről, miközben a palesztin csoport is készül valamiféle megtorlásra. Ha mindez nem lenne elég a hét elején Izrael azt közölte, hogy egy légicsapás során megölte a Hezbollah parancsnokát, Fouad Shukurt, kiváltva a libanoni székhelyű, Irán által támogatott csoport haragját is. Mindezek ellenére rövid távon a szakértők nem zárják ki az olaj további áresését és azt, hogy a korábban erős támasznak bizonyuló 75 dolláros szintig lecsorog az árfolyam. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly év végén, illetve az idén év elején, amikor ezen szint közelébe esett a Brent árfolyama, akkor a hazai kutaknál a benzin ára megközelítette az 550 forintos szintet.
Egyelőre a hazai kutaknál ilyen árakra nem számítunk. Ugyanakkor az Mfor Üzemanyagár-figyelő prognózisa szerint a jövő héten érzékelhető árcsökkenés várható, ennek köszönhetően mind a két üzemanyag a lélektani 600 forintos szint alá kellene, hogy kerüljön.
