Száz-százötven évvel ezelőtti fotókat, festményeket nézegetve fel sem tűnik, milyen kevesen viselnek szemüveget. Nők szinte soha, fiatal katonák se nagyon. Igaz, a toborzásnál még szemvizsgálat se történt. Tudósok, festők inkább cvikkert hordanak. De az archív fotókon látható legnagyobb magyar írók és költők közül is kevesen szemüvegesek. Vagy emlékezzünk a Downton Abbey-re, amely sikeresen próbálta visszaadni a 140-120 évvel ezelőtti főúri angol társadalom életmódját, de a szereplők nagyon ritkán viselnek szemüveget. Igaz, a várható életkor is rövidebb volt.
A felmérések szerint ma a 15 évesnél idősebb hazai lakosság mintegy 60 százaléka szemüveges vagy kontaktlencsét hord, miközben a szakellátásban rendszeresen gondozott járóbetegek száma a 2021-es 1,54 millióról 2024-re meghaladta az 1,85 milliót, ami közel 20 százalékos növekedést jelent – olvashattuk az októberi, a Látás Világnapja alkalmából kiadott közleményben.
De voltaképp minden napunkat – és minden percünket – a szemünk határozza meg. A nemzetközi szervezetek és az optikai szakma képviselői, köztük a hazánkban is jelen lévő vezető márka, az Alensa szakértői folyamatosan hívják fel a figyelmet az időben elvégzett szűrések látásmentő szerepére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint világszerte legalább 2,2 milliárd ember él ma látásromlással, ezen esetek közel felénél az állapot megelőzhető lett volna, ha időben kezelésre szorul. (Tegyük hozzá, léteznek olyan országok, ahol még senki nem mérte fel, hogy jól látnak-e a gyerekek és a felnőttek, vagy rosszul, hiszen szemész-szakorvos ritkán jut el a kicsi afrikai falvakba.)
Fotó: Alensa
A hazai szakrendeléseken megjelenő páciensek száma a 2021-es 1 544 578 főről 2024-re 1 852 395 főre nőtt, és 2025-ben is stabilan 1,8 millió felett (1 809 836 fő) maradt. A legnagyobb ugrás 2022-ben történt, amikor egyetlen év alatt 13,6 százalékkal emelkedett az esetszám. (Azt azért tegyük hozzá, hogy hónapok kellenek – Budapesten is –, mire kap a beteg egy állami szakrendelőbe időpontot.)
A szakmai előrejelzések alapján a század közepére a Föld népességének mintegy fele valamilyen fokú rövidlátással fog élni. Az urbanizáció, a megváltozott beltéri életmód és a digitális eszközök intenzív használata olyan globális fordulatot idézett elő, amely alapjaiban formálja át a látáskorrekciós szokásokat.
A WHO jelentései és a klinikai előrejelzések szerint 2050-re közel 5 milliárd ember lesz rövidlátó (miópiás), ami a globális népesség felét jelenti. Itt már nem genetikai örökségről van szó. A tartós közeli fókuszálás, a monitorok előtti munkavégzés és a természetes napfény hiánya a szemgolyó anatómiai megnyúlását eredményezi, ami visszafordíthatatlan látásváltozást okozhat, már fiatal felnőttkorban is.
A japánok és a dél-koreaiak vezetnek
Bár a látásromlás globális jelenség, a földrajzi és demográfiai különbségek markáns különbségeket mutatnak. A British Journal of Ophthalmology folyóiratban megjelent, több mint 5,4 millió résztvevő és 276 tanulmány adatait feldolgozó átfogó analízise rávilágít, hogy Kelet-Ázsiában a legkritikusabb a helyzet.
A globális felmérések szerint Japán vezeti a rangsort 86 százalékos érintettséggel, amelyet szorosan követ Dél-Korea, közel 74 százalékkal. A gyermekek és serdülők körében az elmúlt 30 év 24 százalékos szintjéről 2050-re közel 36 százalékra emelkedhet a rövidlátás aránya. Ezt a növekedési tendenciát a digitális oktatás terjedése és a pandémia alatti bezártság tovább gyorsította. A becslések alapján így a század közepére mintegy 740 millió fiatalkorú szorul majd látáskorrekcióra világszerte.
A The Lancet Global Health szaklapban publikált kutatások megerősítik, hogy a megnövekedett képernyőidő és a szabadban töltött órák drasztikus visszaesése közvetlen összefüggést mutat a rövidlátás korai kialakulásával. A természetes napfény hatására termelődő dopamin gátolja a szemgolyó túlzott tengelyirányú növekedését; ennek hiányában a szem alkalmazkodóképessége kimerül, ami folyamatos korrekciós igényt hoz létre – állítják a tudósok.
Fotó: Alensa
Minden képernyő előtt töltött 20 perc után 20 másodpercig egy, körülbelül 6 méterre lévő távoli pontra érdemes fókuszálni. Ezzel az egyszerű módszerrel hatékonyan pihentethetők a szemizmok, megőrizve a szem vitalitását – emelte ki az Alensa optometristája, Boros Mária.
Megfelelő látás nélkül vezetni olyan, mintha törött fényszóróval közlekednénk. A súlyos közlekedési baleseteknél szó szerint másodperceken múlik például a gyalogosok vagy kerékpárosok – túlélése.
A sofőrök akár egyharmada is szenvedhet olyan látáshibától, amiről egyáltalán nem tud, ez pedig végzetes lehet egy hirtelen manőver során. A 2018-as „Vak gyilkosok” kampány során több mint 4200 cseh sofőrt vizsgáltak meg: kiderült, hogy 71 százalékuknak korrekcióra lenne szüksége, noha 53 százalékuk meg volt győződve arról, hogy jól lát. Egy -0,75 dioptriás látáshibával rendelkező sofőr akár 50 százalékkal később veszi észre a gyalogost, ami a veszély mértékét tekintve az ittas vezetéshez hasonlítható.
A perifériás észlelés miatt is elengedhetetlen
A biztonságos vezetéshez nemcsak az éles látás, hanem a perifériás észlelés is elengedhetetlen. Ha nem figyelünk az oldalról érkező ingerekre, könnyen átsiklunk a hirtelen útra lépő gyerekek, a holttérben lévő biciklisek vagy a mellettünk haladók észlelésén. Sajnos, „a sofőröknek csupán 52 százaléka méreti meg a látását legalább kétévente, miközben 14 százalékuk soha. Az autót vezetők körülbelül 20 százaléka nem hord szemüveget, holott vezetés közben szüksége lenne rá” – mondja Boros Mária.
Ritkán gondolunk arra, hogy a modern digitális életmód velejárójaként megjelenő alvászavarok közvetlen kapcsolatban állnak a különféle szemészeti panaszokkal, amelyek felismerése és megelőzése kulcsfontosságú. Pedig a látószervek éjszakai regenerációja nélkülözhetetlen a mindennapi éleslátás és a szem kényelmének fenntartásához.
A National Institutes of Health (NIH) adatbázisában publikált kutatás igazolta, hogy a rossz alvásminőség és az elégtelen éjszakai pihenés több mint kétszeresére növeli a szemszárazság és az azzal járó panaszok kockázatát. Alvás közben a sejtek regenerálódnak, a könnytermelő mirigyek működése egyensúlyba kerül, biztosítva a szaruhártya megfelelő oxigénellátását és a könnyfilm stabilitását.
Az esti órákban történő rendszeres képernyőhasználat, amellett, hogy jelentősen megnyújtja az elalvási időt, megzavarja a mély- és a REM-alvási fázisok természetes arányát is. A felületes, töredezett éjszakai pihenés miatt a szemmozgató és fókuszáló izmok tartós tónusban maradnak, ami másnap digitális szemfáradtságként, feszülő fejfájásként és koncentrációs nehézségként jelentkezik.
A fiatalok esetében a látásjavító eszközök viselését jelentősen befolyásolja az önkép és a társas közeg megítélése. A BMJ Open felületén publikált kvalitatív orvostudományi kutatás rávilágít, hogy bár a középiskolás fiatalok többsége tapasztalja a szemüvegviselés előnyeit, ennek ellenére a viselési fegyelem és hajlandóság mégis változó. A legfőbb gátló tényező a kortársak általi csúfolódástól való félelem és a negatív önmegítélés. A tizenéveseknél a pszichológiai szempont legalább olyan fontos, mint a jó dioptria.
Az életkor előrehaladtával a látás élességének megváltozása elkerülhetetlen biológiai folyamat, amely a már meglévő fénytörési hibákra, például a rövidlátásra (myopia) is ráépül. Sokan szembesülnek azzal a kihívással, hogy a távoli éleslátás biztosítása mellett az olvasási távolság is fokozatosan csökken.
Elterjedt tévhit, hogy a fiatalkorban kialakult rövidlátás teljes védelmet nyújt a későbbi öregszeműség (presbiópia) ellen. Az American Academy of Ophthalmology (AAO) szakmai összegzése szerint a valóságban a szem belső szerkezete, különösen a lencse fokozatosan veszíti el rugalmasságát, miközben a sugárizmok, úgynevezett akkomodációs ereje is gyengül. Ez a fiziológiai folyamat minden embernél törvényszerűen bekövetkezik 40-45 éves kor körül.
A rövidlátók csupán átmeneti előnyt élveznek, azzal, hogy a szemüveg levételével a fókuszpontjuk alapból közelebb esik a szemhez, így kisebb távolságból még tisztábban látják a betűket.
Fotó: Alensa
A modern multifokális szemüveglencsék látható választóvonal nélkül, fokozatmentesen biztosítják a tiszta látást a távoli zónától a köztes munkatávolságon át egészen a karnyújtásnyi olvasósávig. A digitális eszközök térnyerésével az úgynevezett köztes zóna szerepe kiemelten felértékelődött, hiszen a monitorok, táblagépek és műszerfalak éppen ebbe a 60-100 centiméteres távolságba esnek.
A WHO globális jelentése rámutat arra, hogy a megfelelően kalibrált progresszív lencsék alkalmazása az optikai tisztaság visszaadása mellett közvetve járul hozzá a helyes ergonómiai testtartás megőrzéséhez is: megelőzi a monitor elé hajolást vagy a fej kényszertartását, ezáltal csökkenti a nyak-, váll- és hátizmok krónikus feszülését.
De közben az optikai szakemberek sem tétlenkednek: a korszerű optikai megoldások (a kékfény-szűrő bevonatoktól az egyénre szabott kontaktlencsékig) ma már hatékony védelmet és komfortot nyújtanak a digitális eszközökkel zsúfolt mindennapokban. Látványosan megnőtt az igény a kékfényszűrős, pihentető megoldások iránt.
A szemüveg viselése napjainkban már messze túlmutat a puszta látáskorrekció funkcióján, az az identitásunk része. Egy jól öltözött, divatos, de szolid keretű szemüvegben megjelenő jelentkező sokkal nagyobb eséllyel, nagyobb magabiztossággal pályázik egy állásra. Több kutatás rávilágít arra, hogy egy jól megválasztott keret nemcsak azt változtatja meg, hogyan látnak minket mások, hanem azt is, hogy mi magunk hogyan teljesítünk a stresszes helyzetekben.
Intelligenciát és megbízhatóságot sugároz
A szociálpszichológia évtizedek óta vizsgálja a szemüveggel kapcsolatos viselkedésformákat és sztereotípiákat. Helmut Leder, a Bécsi Egyetem kutatójának elméletére alapszik a Cureus (Journal of Medical Science) oldalán megjelent cikk, miszerint a szemüveg viselése szinte azonnal növeli az egyén feltételezett intelligenciáját és megbízhatóságát.
A szemüveg hordásának befolyásoló hatását a jogi világ is felismerte, ugyanis az ügyvédek tudatosan használják a „szemüvegvédelem” (the glasses defense) jelenségét. Statisztikák is alátámasztják, hogy az esküdtek hajlamosak sokkal enyhébb ítéletet hozni, a visszafogottan öltözködő, szemüveges vádlottak esetében. A szemüveg tehát sokkal több, mint az elsőre „látszik”. A The Jury Expert folyóiratban publikálták az eredményeket, melyből kiderül, hogy
a szemüveg nélküli vádlottak esetében az esküdtek 56 százalékban hoztak bűnös ítéletet, míg a szemüveget viselőknél ez az arány 44 százalékra csökkent.
Az emberiség a szemüveget szinte automatikusan a tudománnyal, a kultúrával, az intelligenciával kötik össze, ezáltal a szemüveg megléte egyfajta szerepvállalást indít el. A mai modern társadalmunkban a szemüveg jelentése teljesen átértékelődött. Nem is olyan régen még a fizikai hiányosságot, a látás gyengeségét, és ezáltal a természetes szelekcióval szembeni sebezhetőséget jelezte.
Időközben a szemüveg az olvasáshoz, az íráshoz és a finommechanikai munkákhoz kapcsolódott, a viselése a magasabb társadalmi státusz és a technológiai fejlettség ígéretét hozta magával.
Fotó: Alensa
A pszichológiai kutatások szerint az emberek az első benyomásra támaszkodnak. A Journal of Social Psychology folyóiratban publikált 2025-ös tanulmány szerint a szemüveg a tekintetet közvetlenül a szemre, mint a kommunikáció legfontosabb fókuszpontjára irányítja, felerősítve a nonverbális jelek, például a szemkontaktus és a mikro-kifejezések hatását.
Nemzetközi kutatások szerint a szemüveget viselő személyeket gyakran intelligensebbnek és megbízhatóbbnak ítélik meg, de ez a hatás nem automatikus: a keret formája és színe kulcsszerepet játszik abban, milyen üzenetet közvetít a szemüveg. A megbízhatóság érzetét tovább növeli, ha a keret erős, időtlen anyagból (például fém vagy vastag acetát) készült, mivel a tartósság vizuális asszociációja átragad a viselő észlelt jellemére is.
A tudatos keretválasztás stylist szemmel is kulcskérdés, hiszen – nemcsak – az arc stílusának központi eleme. „A szemüveg olyan, mint egy keretbe foglalt üzenet az arcon. Stylistként azt látom, hogy a jól megválasztott szemüveg sokszor többet mond el valakiről, mint egy teljes öltözék” – emeli ki Schreiter Lilla stylist.
Azt már az újságíró teszi hozzá, hogy a bohókás, szivárványszínű, vagy éppen világoslila, spenótzöld keretek átformálhatják egy ismeretlen emberről alkotott képünket, de utalhatnak a foglalkozására és az élettel kapcsolatos felfogására is. A divatos trendeket követő keretek viselete a jövedelmi szinttől, valamint az életkortól is függ. Egy szerényen öltözködő idősebb nőn furán mutat egy hobós keret.
Nem mindegy, melyik területen dolgozik valaki
A British Psychological Society elemzése szerint egy pénzügyi területen dolgozó szakember számára a klasszikus, szolid színek (fekete, barna, szürke) választása erősíti a hitelességet, míg a merészebb színű, szokatlan formájú keretek a nonkonformitást és a művészeti világhoz való kapcsolódást sejtetik.
A divatipar minden évben nagy várakozással figyeli, milyen árnyalatot választ a Pantone az év színének, hiszen ez a döntés azonnal hatással van a dizájnra, a lakberendezésre és természetesen az optikai trendekre is. A 2026‑os színe a Cloud Dancer nevű árnyalat, amely egy lágy, levegős fehér tónus, a tisztaság és az újratervezés szimbóluma. A Pantone szerint ez a szín a nyugalom ígéretét hordozza egy átalakuló világban – olyan üzenet, amely a szemüvegdivat és a dizájn minden területén visszaköszön majd.
A fehér árnyalatok különlegessége, hogy egyszerre semlegesek és karakteresek: a tervezők számára „üres vászonként” szolgálnak, amelyre bátran építhetők kontrasztos formák, innovatív anyagok és új technológiák. Optikai szempontból a világos tónusok csökkentik a keret vizuális dominanciáját, így a hangsúly természetesebben az arcon és a szemeken marad, ami különösen előnyös multifokális és nagyobb lencsefelülettel rendelkező modellek esetében.
Amikor kiválasztják az év árnyalatát, koncepciót is kitalálnak mellé. Ezek szerint a Cloud Dancer megjelenése a letisztultságot, a tudatos minimalizmust és a modern egyszerűség iránti vágyat sugallja.
Mindez nemcsak a keretek formavilágában, hanem a felhasznált anyagokban is megmutatkozik, hiszen a fehér tónusok különösen jól működnek áttetsző, biopolimer vagy újrahasznosított anyagokkal, amelyek a fenntarthatóság iránti növekvő igényt is tükrözik.
Idén a tervezők egyre gyakrabban alkalmaznak fenntartható forrásból származó anyagokat, például bio-acetátot. Az ilyen beszállítótól származó anyagok nem csupán esztétikai szempontból fontosak, hanem állítólag a mindennapi komfortot is javítják.
Ma a legdivatosabbak közé tartoznak a fa szemüvegkeretek. Nem olcsók, hiszen egyediek, kézimunkával készülnek, kis műhelyekben, de egy 21. századi modern életszemléletet sugároznak.
A trendek másik irányzatának a retró újratöltve szlogent adhatnánk: ikonikus formák jelennek meg, modern köntösben. A kortárs értelmezés része a vastagabb keret, a karakteres szögletes sziluettek. Azaz a szemüveg viselését nem takargatni kell, hanem hangsúlyozni.
