Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke a 15:30 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján ismerteti, miért nem változtattak a 13 százalékos jegybanki alapkamaton, miért vágták vissza ugyanakkor az egynapos fedezett hitel kamatát 4,5 százalékponttal, 20,5 százalékra, emellett vélhetően azt is megtudhatjuk, hogyan alakulhat infláció és az MNB kamatpolitikája a következő hónapokban.
15:59
Végetért a sajtótájékoztató. A Monetáris Tanács következő ülésére május 23-án, kedden kerül sor.
15:57
Tekinthető-e lazításnak a kamatfolyosó felső szélének csökkentése? - szólt a következő kérdés, amire azonban az MNB alelnöke nem adott választ. Csupán annyit jegyzett meg, hogy a mai döntés fontos lépés volt azon az úton, ahol tavaly októberben elindult az MNB, az, hogy hogyan tudnak tovább menni, majd a következő hónapokban derül ki.
15:54
Arra a kérdésre, hogy mégis mikor kezdődhet meg az egynapos betéti kamat csökkenése, Virág azt mondta, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha a kockázati környezet tartósan javul. Hangsúlyozta, a piaci kamatvárakozások fontos eleme a döntéseiknek. Ez alapján valamikor ősszel kerülhet egy szintre a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos egynapos betéti kamat.
15:48
Fontos, hogy a tavaly októbertől irányadónak számító 18 százalékos egynapos betéti kamat sem változik.
15:46
Óvatosság, fokozatosság, a piaci várakozások és a kamat és a transzparens előzetes kommunikáció alapján határozza meg a jegybank az egynapos betéti kamat szintjét.
Hangsúlyozta, hogy a 13 százalékos jegybanki alapkamat módosítása nincs napirenden.
15:43
Áttérve a monetáris politikára, az MNB-alelnök azt mondta, hogy az általános kockázati környezet javult, az energiaárak korrekciója, valamint a gáztározók kedvező töltöttségi szintje enyhíti az európai energiaválság negatív hatásait, ami a kontinens konjunktúra kilátásainak javulását vetíti előre.
Mindezek miatt a szélsőséges forgatókönyvet el lehet hagyni, ez vitte rá a Monetáris Tanácsot, hogy a kamatfolyosó felső szélét csökkentette.
15:40
A növekedés újbóli élénkülése az infláció jelentősebb csökkenésével és a beruházások felfutásával párhuzamosan az év második felében várható. A 2024. évi növekedéshez a belső és a külső tényezők egyaránt pozitívan járulhatnak hozzá. A hazai GDP 2023-ban 0-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3-4 százalékkal bővül.
Kifejezetten kedvező, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2023 februárjában jelentősen mérséklődött, ezzel Magyarország finanszírozási egyenlege több mint egy év után ismét pozitívvá vált.
15:38
Áprilisban tovább csökkent az élelmiszerár-szint. Ugyanakkor jellemzően a távközlési szolgáltatások drágultak.
Az év közepétől kifejezetten gyors inflációmérséklődés lehet, de mivel ez 25 százalék feletti szintről indul, továbbra is indokolt a monetáris szigorítás.
15:36
Az inflációról Virág emlékeztetett arra, hogy 2023. januárban tetőzött a hazai infláció. Márciusban az éves összevetésben számított infláció 25,2, míg a maginfláció 25,7 százalék volt. Az infláció 0,2 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Folytatódott az élelmiszerek és az üzemanyagok árdinamikájának lassulása. Februárhoz képest enyhén emelkedett a maginfláció, amit a piaci szolgáltatások, azon belül is a telekommunikációs szektorhoz kötődő egyedi áremelések magyaráztak. Ugyanakkor a maginflációs tételeken belül a tartós iparcikkek árai csökkentek havi összevetésben. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítésekre, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta mérséklődnek.
15:34
Az MNB alelnöke ismertette a Monetáris Tanács döntését. A testület megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges, ezért a mai ülésén az alapkamatot 13 százalékon tartotta. A Tanács szerint az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében a változatlan kamatszint fenntartása indokolt. Az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.
2022. október 14-én a Monetáris Tanács a turbulens pénzpiaci környezetben jelentős mértékben kiszélesítette a kamatfolyosót. Az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében folyamatosan javult a kockázati környezet és egyúttal Magyarország kockázati megítélése. A szélsőséges forgatókönyvek kockázatainak csökkenésére reagálva a Tanács a kamatfolyosó szűkítéséről döntött. Ennek megfelelően az O/N betéti kamat szintje változatlanul 12,5 százalék, ugyanakkor az O/N fedezett hitelkamat 20,5 százalékra mérséklődik.
15:31
Kezdődik Virág Barnabás sajtótájékoztatója.
Cikkünk folyamatosan frissül.
