5p

Erre számíthatunk idén és jövőre.

A magyar gazdaság az idén várhatóan 1,8 százalékkal bővül, jövőre 2,8, 2028-ban pedig 2,9 százalékos lehet a növekedése, miközben az államháztartási hiány az idén a GDP 7,3 százalékára emelkedhet, és 2028-ban is meghaladhatja az 5 százalékot – derül ki az Európai Bizottság kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzéséből.

A brüsszeli testület szerint a magyar gazdaság a hosszan tartó stagnálást követően fokozatosan élénkül. A növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás tartós bővülése, valamint a beruházások és az export fellendülése támogathatja.

A jelentés szerint 2026 harmadik negyedévében a reál-GDP 1,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez az ipar és a szolgáltatások járultak hozzá, ugyanakkor a mezőgazdaság teljesítménye a hosszan tartó nyári aszály miatt visszaesett.

Az idei gazdaságbővülés elsősorban a fogyasztásnak köszönhető, ugyanakkor a beruházások volumene az állami beruházások visszafogása miatt csökkenhet.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2027-ben és 2028-ban a fogyasztás növekedését a foglalkoztatás és a bérek emelkedése, az alacsony jövedelműek adóterheinek csökkentése, valamint a szociális juttatások növelése támogathatja.

A beruházások élénküléséhez hozzájárulhat az üzleti bizalom javulása, a Magyarországgal kapcsolatos kockázati felárak csökkenése, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférés helyreállítása a jogállamisági reformok végrehajtását követően.

A bizottság szerint az autóiparban létesülő új összeszerelő üzemek a külső kereslet mérséklődése ellenére is fenntarthatják az export növekedését. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan negatív marad, részben a külföldi vállalatok nyereségének kiáramlása miatt.

A gazdasági kilátások legjelentősebb kockázatát ugyanakkor az export lassulása jelenti, amelyet az autóipar és az elektronikai ágazat gyengélkedése, illetve a gyors béremelkedés vagy a forint felértékelődése miatt romló költség-versenyképesség idézhet elő.

A foglalkoztatás 2026-ban 0,4 százalékkal emelkedhet, miközben a munkanélküliségi ráta várhatóan 4,6 százalék körül alakul. A gazdasági növekedés erősödésével a munkanélküliség 2028-ra 4 százalékra csökkenhet.

Bérek, infláció

A nominális bérek növekedési üteme az idei mintegy 10 százalékról 2027-ben 6,8 százalékra lassulhat, ahogy mérséklődik a közszférában végrehajtott béremelések és a minimálbér 11 százalékos emelésének hatása. A szűkös munkaerőkínálat miatt azonban a béremelkedés üteme továbbra is magas maradhat.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint jövőre ismét gyorsul az infláció.

A harmonizált fogyasztóiár-index alapján számított éves infláció a 2025-ös 4,4 százalékról 2026-ban 2,2 százalékra mérséklődik, majd 2027-ben 3,4 százalékra emelkedhet, elsősorban az energia- és élelmiszerárak növekedése, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt. Az infláció 2028-ban 3 százalékra csökkenhet, ugyanakkor az új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése növelheti az energiaárakat.

Nőhet a hiány, aztán csökkenhet

A jelentés szerint a költségvetési hiány 2026-ban várhatóan jelentősen, a GDP 7,3 százalékára emelkedik a 2025-ös 4,7 százalékról. A növekedést a kiadások GDP-arányos szintjének 4 százalékpontos emelkedése okozza, aminek következtében az államháztartási kiadások a GDP 51,6 százalékát érhetik el.

A kiadások emelkedéséhez hozzájárul a 14. havi nyugdíj részleges bevezetése, az új lakhatási támogatások, valamint a GDP 1,5 százalékát kitevő átmeneti intézkedések. Utóbbiak közé tartozik a katonai és rendvédelmi dolgozóknak nyújtott egyszeri juttatás, az Európai Unió Bíróságának két ítéletéhez kapcsolódó visszafizetések, valamint az uniós helyreállítási alap hiteleiből finanszírozott beruházások.

A személyijövedelemadó-bevételek GDP-arányos csökkenéséhez az anyák adómentességének fokozatos kiterjesztése és a családi adókedvezmények növelése is hozzájárul. A bizottság szerint a magyar költségvetési politika 2026-ban összességében erőteljesen gazdaságélénkítő hatású.

Az előrejelzés szerint 2027-ben a költségvetési hiány a GDP 5,2 százalékára mérséklődhet, részben az idei átmeneti kiadások megszűnése, valamint minisztériumokat érintő kiadáscsökkentések következtében.

Az állami bevételeket új adóintézkedések is növelhetik, köztük egy új vagyonadó bevezetése, a társasági adó emelése, valamint a dohánytermékek és a tömény szeszes italok jövedéki adójának növelése. Ezek együttesen a GDP 0,6 százalékának megfelelő többletbevételt eredményezhetnek.

A bevételnövelő intézkedések részben ellensúlyozhatják a közszférában tervezett béremelések, a családi támogatások és a nyugdíjak növelése, valamint az alacsony jövedelműek személyi jövedelemadójának csökkentése miatti többletkiadásokat, amelyek együttesen a GDP 1,5 százalékát teszik ki.

A bizottság szerint 2027-ben a költségvetési politika gazdasági keresletet visszafogó, 2028-ban azonban ismét élénkítő hatású lehet. A költségvetési hiány 2028-ban várhatóan a GDP 5,3 százalékát éri el, részben egyes ágazati különadók megszűnése miatt.

Az Európai Bizottság arra is figyelmeztetett, hogy a tartósan magas költségvetési hiány következtében Magyarország GDP-arányos államadóssága a 2025-ös 74,4 százalékról 2028-ra 78,2 százalékra emelkedhet.

(MTI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

A rovat támogatója a 4iG