Gyors helyreállítási potenciált látok a világgazdaságban – kezdte egy pozitív felütéssel előadását az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. mai konferenciáján Virág Barnabás. Az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke egyebek mellett kiemelte, hogy Magyarországon a munkaerőpiacot a koronavírus-járvány alatt sikerült megvédeni, a foglalkoztatottsági adatok javulnak. De a negyedik hullám még előttünk van és nem lehet tudni, ennek milyen hatásai lesznek – figyelmeztetett.
A járvány legdurvább, harmadik hulláma után idehaza is megjelent a kereslet, visszatértek a fogyasztók, ennek magasabb költségét mindenki próbálja áthárítani a fogyasztókra. Az újraindulás ára az infláció megugrása – hangsúlyozta az MNB alelnöke.
Aki abban nem akart állást foglalni, hogy mennyire lehet tartós az infláció emelkedése, az meddig tarthat, de emlékeztetett arra, minden inflációs periódus azzal kezdődött, hogy átmenetinek ítélték az áremelkedést.
A jegybank alelnöke szükségesnek tartotta kihangsúlyozni, hogy mivel a Monetáris Tanács jövő kedden tartja a következő kamatdöntő ülését, ez előtt öt nappal a hagyományos jegybanki etikett értelmében óvatosabban kell beszélnie.
Mindenesetre Virág szerint számos tényező mutat arra, hogy az inflációval foglalkozni kell, hiszen annak minél magasabb szintje gátolhatja a helyreállítási folyamatot. A másik tanulság az MNB számára, hogy védvonalat kell felépíteni arra az esetre, ha a nagyobb jegybankok elindítanak egy taperinget, vagyis szűkítik a gazdaság pénzmennyiséggel való ellátását – ennek már látszódnak a jelei.
Mfor-vélemény
Összességében, ha egyáltalán volt is ilyen várakozás, az MNB-alelnök szavaiból nem lehet következtetni arra, milyen döntést hoz a Monetáris Tanács jövő kedden, szeptember 21-én. Hogy mit lépnek a jegybankárok, azt alapvetően az befolyásolja, hogy a stáb által – általában az ülés előtt öt nappal, tehát elvileg a máig elérhető adatok alapján – elkészített legfrissebb inflációs jelentés milyen kilátásokat vázol fel.
Mint ismeretes, az éves infláció júniusban elérte az idei tetőpontját, 5,3 százalékkal, majd júliusban viszonylag nagyobbat csökkenve, 4,6 százalék lett, hogy aztán augusztusban ismét emelkedjen, 4,9 százalékra. Ez, valamint az a korábbi jegybanki vezetői jelzés, miszerint októberben, novemberben még a júniusinál is magasabb lehet az éves infláció, azt engedi sejtetni, hogy az újabb kamatemelés mértéke nem, vagy csak minimális mértékben térhet el az előző háromnál.
