Számos feladat hárul az érintett vállalkozásokra a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló közelmúltban megjelent rendelet szerint - hívta fel a figyelmet az EY az MTI-nek hétfőn küldött közleményében. Július elsejétől ugyanis a gyártó - vagy külföldről behozott cikk esetén az első belföldi forgalomba hozó - válik felelőssé a hulladék kezeléséért a termék életciklusának végén.
Kiemelték, hogy az új modell bevezetésével számos feladat hárul a cégekre: az érintetteknek nyilvántartásba vételi kötelezettségük van, amit követően adatot kell szolgáltatniuk a hulladékgazdálkodási hatóság felé és díjat fizetni a koncessziós társaságnak. A regisztráció elmulasztása miatt a hatóságnak nem csak bírságok kiszabására van lehetősége, hanem akár a társaság tevékenységének felfüggesztésére is - idézik a közleményben Heinczinger Róbertet, az EY adópartnerét.
A rendszer hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország, az EU-s céloknak megfelelően csökkenteni tudja a települési hulladék újrafeldolgozásának arányát. Az unió célja, hogy 2025-re 55 százalékra, 2030-ra 60 százalékra, majd 2035-re 65 százalékra növelje ezt az értéket minden tagállam. Magyarországon 2014 és 2021 között az Eurostat adatai szerint ez az arány 30-38 százalék között alakult.
Az új rendszer bevezetése érinti a környezetvédelmi termékdíjat is, ami már tavaly átalakult.
Július 1-jétől a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat levonják a jelenlegi termékdíj tételekből, amit a szokott módon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kell majd megfizetni - írták.
