Karácsony Gergely főpolgármester április közepén hirdetett egyfajta bojkottot a helyi önkormányzatokat sújtó szolidaritási adó befizetése ellen, ezért a Magyar Államkincstár márciusi adataiban még nem látszik ennek a hatása. Sőt, épp ellenkezőleg, soha ennyi adót nem fizettek még be az önkormányzatok a központi költségvetésbe. Pont ezt elégelhette meg a főpolgármester is.
A kincstár kimutatása szerint idén
- januárban: 30,8 milliárd,
- februárban 19,7 milliárd,
- márciusban pedig 20,1 milliárd forint
szolidaritási adót fizettek be az érintett helyi önkormányzatok a büdzsébe. Ez összesen tehát március végéig 70,7 milliárd forint. Ez az adónemtől 2023-ban elvárt 237 milliárd forintnak mintegy a 30 százaléka.
Ha mégnézzük a tavalyi számokat, akkor azt látjuk, hogy az önkormányzatok 2022.
- januárban 19,5 milliárd,
- februárban 13,1 milliárd,
- márciusban pedig 13,9 milliárd forint
szolidaritási adót fizettek be, ami összesen 46,7 milliárdot jelent. Tehát idén márciusig 24 milliárd forinttal többet kellett átutalniuk. Tavaly pedig 170,7 milliárd forint volt az egész éves befizetés, szemben a 2023-ban elvárt közel 240 milliárd forinthoz képest.
Az önkormányzatok által eddig fizetett 70,7 milliárd forint egyáltalán nem elhanyagolható adóbevétel, hiszen például idén márciusig bányajáradékból 73,7 milliárd forint folyt be, ezt főleg a Mol fizeti. A lakosság pedig különböző illetékek formájában az első negyedévben 62 milliárd forintot fizetett be az államnak.
Karácsony Gergely április 19-én jelentette be, hogy Budapest bepereli az államot, mert túlzónak tartja a szolidaritási adó mértékét: míg 2018-ban, Tarlós István idején csak 5 milliárd forintot kellett ezen a címen befizetni, addig idén már 58 milliárdot. A fővárosi vezetés ezért úgy döntött, hogy 25 milliárd forint értékben felfüggeszti a befizetést.
Más kérdés, hogy ez technikailag lehetséges-e egyáltalán. Az ügyben megszólalt polgármesterek ugyanis eddig úgy nyilatkoztak, hogy ez lehetetlen, hiszen az adót a Magyar Államkincstár azonnal inkasszózza, amikor kiutalja az adott településnek szánt támogatásokat. Vagyis az állam vonja le az önkormányzatoknak juttatott támogatásokból, majd ebből biztosít többletforrást a szegényebb önkormányzatoknak. Ez a főpolgármester szerint viszont nem igaz: az összeg ugyanis befolyik a költségvetésbe, és bármire el lehet költeni.
A fideszes vezetésű Debrecen valamiért egyáltalán nem lázad, pedig a város is rekordméretű, összesen 6,5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizet, ellenben a kormány 22 milliárd forintnyi normatív, illetve 9,6 milliárd forintnyi beruházási támogatást biztosít. Előbbiben szerepel többek között egy 3,2 milliárd forintos, rezsinövekményre kapott összeg, utóbbiban pedig például a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztése.
Egy próbapert mindenképpen megér az ügy. Az Európai Önkormányzati Charta is kimondja, hogy egy önkormányzat nem fizethet be több adót, mint amennyi állami támogatást kap. Hazai bíróság előtt ez nem fog megállni szerintem, de a strasbourgi bíróságon jó esélyek lehetnek
- mondta lapunknak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke.
Aki egyben Gödöllő polgármestere is, a város közel egymilliárd forint szolidaritási adót fizet be az idén.
