Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagosan 2 millió forint összeget igényeltek lakáscélra a pénztáraktól. A tagoknak jellemzően az 5-6 százaléka kért kifizetést. A legnépszerűbb cél a lakásfelújítás volt – derült ki a Grantis szakértői által készített körképből, amely a válaszadó pénztárak adatait tartalmazza.
Ennyien kértek kifizetést ingatlancélú felhasználásra
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat 2025. január 1. és december 31. között kivételes módon fel lehetett venni ingatlancélokra, idén azonban véget ért ez a lehetőség. A GRANTIS szakértői a pénztárak megkérdezésével összefoglalták a tavalyi év tapasztalatait.
A körképben szereplő pénztárak közül az Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztárhoz érkezett be a legtöbb lakáscélú igénybejelentés: 7914 szerződésre (pénztári létszám 5 százaléka).
A többi pénztárnál ennél alacsonyabb volt az igénylések száma, de a taglétszámhoz képest hasonló volt az arány. Az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztárhoz összesen 2000 igény jött (tagság 5,2 százaléka). A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárhoz nagyságrendileg 1800-1900 tagtól (taglétszám 6 százaléka) érkezett igény.
A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárhoz 2 292 fő (taglétszám 6,59 százaléka) nyújtott be összesen 2 798 igényt. Azoknak a pénztártagoknak a száma, akik két vagy három alkalommal igényeltek kifizetést, 506 fő volt. A Pannónia Önkéntes Nyugdíjpénztárnál összesen 3 686 fő (állomány 8,81 százaléka) kért kifizetést lakáscélra – olvasható a GRANTIS szakértőinek elemzésében, amely az önkéntes nyugdíjpénztárak megkérdezésével készült.
Átlagosan ekkora összeget igényeltek
A válaszadó pénztárak közül a tagok a Pannónia Önkéntes Nyugdíjpénztárnál igényelték átlagosan a legnagyobb összeget, 3,39 millió forintot. Majd ezt követte az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár, ahol a lakáscélú szolgáltatás átlagos kifizetés értéke 1,92 millió forint volt.
Három pénztárnál nagyon hasonlóan alakultak a számok: az Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztárnál átlagosan 1,75 millió forintot, a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 1,72 millió forintot, az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 1,8 millió forintot igényeltek a pénztártagok. A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárnál picivel kevesebbet, átlagosan 1,5 millió forintot igényeltek a tagok.
Húszmillió forint feletti kifizetések is előfordultak
Néhány pénztártól a Grantis szakértői azt is megtudták, hogy mekkora volt a legnagyobb összeg, amelynek a kifizetését kérték: a Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárnál a legmagasabb összeg 27 millió forint volt, a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 22 millió forint volt.
Az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztárnál az igényelt összegek a néhány 10 ezer forinttól a több 10 millió forintig terjedő skálán nagyon vegyesek voltak a felhasználási céltól függően.
Lakásfelújításra fordították a legtöbben a pénzt
Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál a legnépszerűbb célok a korszerűsítés és felújítás, a jelzáloghitel törlesztés, valamint az ingatlanvásárlás voltak. A többi pénztár is hasonló trendekről számolt be.
Az Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztárnál is a leggyakoribb lakáscél a „Lakás és lakóház korszerűsítése, felújítása, bővítése” volt, ebből teljesítették a legtöbb kifizetést (53,33 százalék). Ezt követte a „Jelzáloghitel előtörlesztése és végtörlesztése” (20,95 százalék), majd a harmadik legnépszerűbb a „Lakás, lakóház megvásárlása” lakáscél (15,13 százalék) volt.
Az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztárnál az igénylések száma alapján a felújítás volt a legnépszerűbb (50 százalék körül), összeg szerint pedig a hiteltörlesztés (32 százalék) és a vásárlás (32 százalék) volt.
A Pannónia Önkéntes Nyugdíjpénztárnál viszont az igénylők fő célja a lakás, lakóház megvásárlása volt (kifizetések aránya 38 százalék), ezt követte a korszerűsítés, felújítás, bővítés (34 százalék), majd a jelzáloghitel előtörlesztése, végtörlesztése (28 százalék).
A szezonalitás is számított
Az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár tapasztalatai alapján a lakáscélú felhasználás 2025 első félévében nagyrészt még a lakásvásárlásra, hiteltörlesztésre koncentrálódott. Az I. negyedévben az igények közel 80 százalékát, míg a II. negyedévben már csak az 50 százalékát nyújtották be lakásvásárlási vagy hiteltörlesztési felhasználási céllal. 2025 második felében fordulat következett be, és a III. negyedévben az igények közel 70 százalékán már korszerűsítési, felújítási célt jelöltek meg a pénztártagok. A IV. negyedévben a korszerűsítési, felújítási célok már némileg csökkentek (60 százalék).
A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárnál is a legnépszerűbb lakáscélok az otthonfelújítás utófinanszírozással (60 százalék), a jelzáloghitel törlesztése (23 százalék) és a lakásvásárlás (12 százalék) elő- vagy utófinanszírozással voltak. A pénztár azt tapasztalta, hogy év elején főleg a hitelkiváltásokkal kapcsolatban volt érdeklődés, később év közben pedig az otthonfelújítás miatt.
A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárnál is az év során a legjelentősebb érdeklődés, az összes igény 53,47 százaléka otthonfelújításra és korszerűsítésre irányult, és ebben különösen jelentős felfutás volt megfigyelhető a tavaszi, nyári hónapokban. A jelzáloghitel törlesztése, előtörlesztése és végtörlesztése címén benyújtott igények összességében az igények közel egyötödét, 22,16 százalékot, a lakás vagy lakóház megvásárlása címén benyújtott igények 14,37 százalékot tették ki.
A vártnál alacsonyabb volt az érdeklődés
Mohr Lajos, az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint az ingatlancélú felhasználás iránti érdeklődés kezelhető volt.
Póda Jenő, a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az év során az érdeklődés folyamatos volt, bár nagyságrendje elmaradt az előzetes várakozásoktól, mértéke az év során kiszámíthatóan, egyenletesen és a likviditás biztonsága tekintetében tervezhetően alakult.
Az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár és a Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár is arról számolt be, hogy a lakáscélú igénylések száma az év eleji szektor szintű várakozások alatt maradt. A Pannónia Önkéntes Nyugdíjpénztár jelezte, hogy az igények meg sem közelítették az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által jósolt 300 milliárdos, közel 14 százalékos vagyonfelhasználást.
Balogh Orsolya, az Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetője megosztotta, hogy a lakáscélú kifizetést igényelt tagoknak csupán 3 százaléka szüntette meg a pénztártagságát, és mintegy 57 százalékuk azóta is fizet be rendszeresen a nyugdíjpénztári számlájára.
Az ingatlancélú felhasználással kapcsolatban a kormány eleinte közel 300 milliárd forint kiáramlást várt, a tényleges kifizetések mértéke azonban várhatóan jóval kevesebb lesz. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, az első háromnegyed évre vonatkozó adatai szerint, 92 milliárd forint értékben történtek kifizetések, és a tagok mindössze 4,4 százaléka élt a lehetőséggel.
A Grantis szakértői szerint az ingatlancélú felhasználás iránt, a vártnál alacsonyabb érdeklődésből arra lehet következtetni, hogy a nyugdíjra takarékoskodók kitartanak a hosszú távú nyugdíjcéljuk mellett.
