A magyarok többsége továbbra sem tervez lakásfelújítást

2026. február 4. 11:13

A GKI 2026. januári lakossági felmérése szerint a megkérdezettek 6 százaléka biztosan, 18 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben. Az elmúlt három esztendőben a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési szándékai csak enyhe hullámzást mutattak, határozott tendenciát nem.

Az Otthonfelújítási Program lezárása óta az emberek jelentős része várakozó pozícióba került, vélhetően új, széles körben elérhető támogatási formák megjelenésére számítva. Ezeket az építőipari szereplők is fontosnak tartanák – írja a GKI.

*Az egyenleg mutató a lakásfelújítást tervezők és nem-tervezők arányának különbsége.
Fotó: GKI felmérések

A magyarországi lakásállomány jelentős része elöregedett: 41 százaléka épült 1970 előtt, 42 százaléka pedig 1970 és 2000 között. A XXI. században adták át a lakások 17 százalékát. A régebben épült lakóingatlanok általában kényelmi, korszerűségi, de főként energiahatékonysági szempontokból is jelentős fejlesztési igényt mutatnak. Becslések szerint a hazai lakásállomány, ami 4,5 millió lakóegységből áll, legalább fele FF vagy annál is rosszabb energiahatékonysági besorolásba esik.

Sokféle állami támogatás

A panelfelújítási program 2005-ben indult, elsősorban homlokzati hőszigetelésre és nyílászárócserére. A Zöld Beruházási Rendszer 2009-ben indult, EU szén-dioxid kvóták bevételeiből. 2015-ben a CSOK megjelenése rendszerszintű változást hozott. A következő jelentős lépés az Otthonfelújítási Program indulása volt 2021-ben: akár 3 millió Ft állami támogatás, azonos önerő mellett. A program két évig futott, összesen 195 ezer lakás újult meg a segítségével.

A rezsicsökkentés 2022 júliusi módosítása új helyzetet teremtett. 2026 elején többféle forrás érhető el: a KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program (maximum 10M Ft, csak energetikai célra), a Vidéki Otthonfelújítási Program és a falusi CSOK (csak 5000 fő alatti településeken). A KEHOP Plusz esetében több mint 2 millió ház jogosult, de 2025 végéig alig 9 ezer igénylés érkezett.

Három éves stagnálás

A GKI 2026. januári felmérése szerint 6 százalék biztosan, 18 százalék valószínűleg felújítana. Ezek az arányok megegyeznek az egy évvel ezelőtti értékekkel, de alacsonyabbak a 2025. októberieknél (8 százalék és 22 százalék). A 2021-es Otthonfelújítási Program bevezetésekor tapasztalt markáns élénkülés nem ismétlődött meg; a lakosság visszafogottabb érdeklődést mutat. A szándékok három éve sem felfelé, sem lefelé nem változtak érdemben.

Inkább a fiatalabbak és a községekben lakók vállalkoznak lakásfelújításra

A jövedelmi helyzet egyértelműen korrelál a felújítási szándékkal: alsó ötöd 10 százalék (3+7), felső ötöd 49 százalék (15+34). Életkor szerint: 30-39 évesek a legaktívabbak (35 százalék), 60+ a legkevésbé. Településtípus: községek (29 százalék), kisvárosok (26 százalék). Régió: Nyugat-Dunántúl kiemelkedik (28 százalék).

Összehasonlítás

Az EU Renovation Wave stratégiája (2020): 2030-ig megduplázni az épületfelújítási rátát (~1 százalékról ~2 százalékra). Magyarország jelenlegi rátája becslések szerint 0,5-0,8 százalék, ami az uniós átlag alatt van.