<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p


			
		
		


		
		

Hárompárti koalíció jöhet, de ahhoz két olyan pártnak kellene összemelegednie egymással, melyek homlokegyenest ellenkező értékrendet vallanak.

A hétfő reggel közölt adatok szerint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, így valószínűleg az ő vezetésükkel, illetve Olaf Scholz kancellárságával alakulhat meg a következő kormánykoalíció, mely az országban formabontó módon hárompárti lehet. Alább következzenek a választás legfontosabb, korai tanulságai, a Politico cikke nyomán.

Növekednek a kicsik, mennek össze a nagyok

"Eljött egy új kezdet ideje," mondta a választási eredmények befutása után Christian Lindner, az FDP vezetője. A liberális párt az előző választáshoz képest minimális, 1,7 százalékpontos javítás után most a szavazatok 11,5 százalékát megszerezve jutott a parlamentbe, míg a Zöldek már sokkal jelentősebb, 5,8 százalékos ugrással a voksok 14,7 százalékát szerezték meg. Közben a két hagyományos nagypárt közül CDU/CSU 8,9 százalékos viszaeséssel lett a második, 24,1 százalékkal, az SPD pedig a zöldekéhez hasonlóan jelentős, 5,2 százalékpontos támogatottság-növekedéssel 25,8 százalékkal nyerte meg a választást.

Ha a két nagypárt eredményeit összesítve nézzük, akkor a mérleg visszaesést mutat - így most többen Linderhez csatlakozva úgy vélik, eljött valamiféle őrségváltás, vagy legalábbis az őrségváltás kezdetének az ideje, és a jövőben az erősődő kispártok további térnyerése várható a nagyok visszaszorulásának terhére.

A két győztes kispárt most hatalomszagot is fogott, és úgy tűnik, ők lesznek azok, akik meghatározzák majd a következő német kormánykoalíciót. A Politico szerint Linder az eredmények ismeretében azt mondta, az FDP-nek és a Zöldeknek először egymással kellene egyezkedniük, "hogy meghatározzák, mi jön utána." Ezzel a zöldpárt vezetője, Annalena Baerbock is egyetértett. Mint ismert, a választás előtt két forgatókönyv volt a német kormányalakításra, mindkettőt a potenciális partnerek színei alapján nevezték el. A Jamaika koalíciónak keresztelt pártszövetséget a CDU, a Zöldek és az FDP adta volna ki, a jelzőlámpa koalíciót pedig az SPD, a Zöldek és az FDP.

Még egyik forgatókönyv sem landolt a kukában

Olaf Scholzék győzelmével az utóbbi a valószínűbb most, de nagyon komoly meccselés fogja megelőzni a paktumot, mert az FDP és a Zöldek markánsan eltérő állásponton vannak több fontos ügyben is - az FDP piacpárti, és alacsony adókat akar, a Zöldek pedig a nevükhöz méltóan a környezetvédelmet és a nagyvállalati adóterhek növelését helyeznék középpontba.

Armin Laschet pedig természetesen egy nagyon egyenlő kormány vízióját vázolta fel a Jamaika-koalíció propagálására. Azt mondta, Németországnak "a jövő koalíciójára" van szüksége, mely modernizálja az országot. A megroggyant nagypárt vezetője azt üzente a potenciális partnereinek, hogy ő egy olyan pártszövetséget támogatna, ahol "mindenki megtalálja önmagát." Vagy az ő Jamaikájában a CDU, az FDP és a Zöldek irányelvei is érvényesülnének: "mindenki megvalósíthatja azt, amit ígért a szavazóinak." Egyébként a legutóbbi választás után terítéken volt már a Jamaika, de akkor az FDP nem volt hajlandó koalícióra lépni, Angela Merkel személye miatt. Merkel most már nem lenne akadály.

Lehetséges volna egy újabb kétpárti koalíció felállása is, ha az SPD a CDU-val fogna össze, ám ezt a szociáldemokraták nagyon nem akarják, legalábbis ezt mondta el a 444-nek a választás éjszakákát a berlini szocdem pártszékházban töltő Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő. Erre az elzárkózásra mutat az is, hogy Scholz kiemelte a CDU jelentős gyengülését, mondván, ez alapján ő a logikus jelölt a kancellári posztra, ám Armin Laschet abba kapaszkodik, hogy "minden CDU-szavazat egy szavazat a baloldali kormány ellen", márpedig a szocdemek csak szűk többséggel nyerték meg a választást.

Bajor feszültség

Ha azt nézzük, mekkorát zuhant a négy évvel ezelőttihez képest a támogatottsága, akkor Armin Laschet és pártjának mostani veresége jelentős. Ez különösen felbőszítheti a CDU bajor testvérpártját, a CSU-t és annak - egyébként népszerű, ám megosztó - vezetőjét, Markus Södert, aki egyértelművé tette, hogy szerinte ő sokkal jobb eredményt ért volna el, ha őt indítják kancellárjelöltnek.

Hagyomásnyos bajor öltözetet viselő férfi áll egy szavazófülkében a német szövetségi parlamenti választáson Garmisch-Partenkirchenben 2021. szeptember 26-án. (Fotó: MTI/AP/dpa/Angelika Warmuth)Hagyomásnyos bajor öltözetet viselő férfi áll egy szavazófülkében a német szövetségi parlamenti választáson Garmisch-Partenkirchenben 2021. szeptember 26-án. (Fotó: MTI/AP/dpa/Angelika Warmuth)

Laschet az erdemények megismerése után az elemzők szerint erőt mutatott, amikor a búcsúzó Angela Merkellel együtt lépett színpadra a CDU központjában, és arról beszélt, hogy "mindegy, milyen pozícióból", de áll a tárgyalások elébe. Söder közben azt jelezte, hogy visszaszállt a ringbe: a választás előtt még kizárta, hogy konzervatív vereség esetén csatlakozna a következő kormányhoz, ám most, a konzervatív vereség után már arról beszélt, hogy az SPD elhamarkodottan hirdetett győzelmet, és szerinte az eredményekből az a logikusan levonható tanulság, hogy az emberek elutasították a baloldali szövetséget, és helyette egy centrista-jobbos szövetségnek szavaztak bizalmat. Tehát további Laschet-Söder meccsek várhatók.

Gyengült a szélsőjobb, de az alapjai biztosak

A radikális jobboldali AfD az előző választási eredményéhez képest 2,3 százalékos gyengüléssel most 10,4 százalékon zárt, ezzel bukta a legnagyobb ellenzéki címet is. Kampányuk céltáblájául a kormány járványkezelését tették meg, ám az eredmények azt mutatják, az emberek nem voltak eléggé elégedetlenek a pandémiára adott kormányzati reakciókkal. Ezzel együtt az AfD továbbra is erős bázissal rendelkezik az egykori NDK területén, itt sok egyéni jelöltjük győzött.

(via Politico)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.